Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

8. szám - Egyesületi és műszaki hírek

370 Hidrológiai Közlöny 1967. 8. s£ Molnár M.: Kromátszennyezés mértékben, hogy munkaképtelenné vált. Röntgen vizsgálattal gyomorhurutot állapítottak meg, nyálkahártya kifekélvesedéssel. Szigorú diétára is csak lassan javult és lényeges javulás csak egy év múlva következett be, ekkorra a röntgennel megfigyelt elváltozások is eltűntek. A szerzőnek ezt megelőzően több enterális krómmérgezésről nincs tudomása. Gandolfo [11] króm monográfiájában négy esetben számol be arról, hogy krómvegyület az emberi gyomor-bélcsatornába kerülve halálos mérgezést okozott. Emberre a halálos mennyiség 8 mg/testsúly-kilogrammra tehető [12, 13, 14, 15]. A króm citotoxikus elem és ennélfogva karcinogén hatása is jól ismert [16]. A sejtek reverzibilis redoxirendszerét károsítja, a sejtek légző apparátusában gátolja a cytocromase működését. A citokromáz károsodásával a sejtekben a fokozott nuklein anyagcserével együtt fokozott légzés áll elő, ami korlátlan sejtszaporodáshoz vezethet. Elsősorban a kromátpor belélegzése után kialakuló tüdőrákot tanulmányozták, de nincs bizonyítva, hogy más úton a szervezetbe kerülő kromát nem okoz-e hasonló elváltozást a szervekben. A kérdéses víz a fent leírtak értelmében természetesen ivásra alkalmatlanná vált, sőt a szenvnyező anyag toxikus tulajdonságainál fogva főzni, mosni, mosakodni sem lehet vele, állatok itatására nem alkalmas és öntözésre sem használható fel. Az iparosodás fejlődésével egyre inkább számolni kell az ismertetett esethez hasonlókkal, ahol ha íz vagy színbeli elváltozás nem jelzi a víz szennyeződését, könnyen súlyos tömeges mérgezést okozhat. Ez az eset is felhívja a figyelmet vízadó berendezéseink védelmének fontosságára és nemcsak a fekális szennyezéstől, a fertőzéstől, hanem az ipari szennyeződéstől is védenünk kell. A szennyvizek elhelyezése is igen nagy körültekintést igényel, mert ezek a talajt vagy a talajvizet szennyezve bekerülhetnek a vízadó berendezések vizébe. IRODALOM f 1] Nagy Z., Pólyik E.: Nyomelemek kimutatása hazai vizekben. Hidrológiai Közlöny. 1957. 37. 116—167. [2] Nagy Z.. Andrássy K., Kovács E. : Nyomelemek a tiszántúli gyógyvizekben. Hidrológiai Közlöny. 1960. 40. 519—522. [3] Erdey L.: Bevezetés a kémiai analízisbe. I. Tankönyvkiadó. Budapest, 1955. 1—281. [4] Páter .7.: Kútvizek ezüstözéssel való coli mentesítése. Népegészségügy. 1942. 23. 1422—1427. [5] Kint H.: Untersuchung des Wassers an Ort und Stelle. Springer Verlag Berlin. 1943. 1—260. [6] Pacséri /., Magos L.: Az iparegészsógügyi vizsgálat methodikája. Medicina Budapest. 1960. 1—391. [7] Somogyi Zs.: A bőr foglalkozási betegségei. Medicina Budapest. 1958. 1—95. [8] Timár M.: Foglalkozási betegségek. Medicina Budapest. 1960. 1—212. [9] Lazarev, N. V.: Mérgező hatású ipari anyagok. II. Táncsics Budapest. 1957. 1—506. [10] Spannagel H.: Lungenkrebs und andere Organscháden durch Chromverbindungen. Arbeitsmedizin. 1953. 28. 1—92. [11] Gandolfo N., Sampaolo, A.: Rilievi analitici e toSsicologici sul cromo e suoi derivati. Estratto dai Rendiconti DellTnstituto Superiore di Sanita Roma. 1963. 26. 947—987. [12] Gandolfo N.: Sulle dosi tossiche dell'acido cromieo per l'uomo. eit. Medicamenta. 1949. 1. 1181. [13] Lewin L., Poucliet, G.: Toxicologie. Ed. Dóin. Paris. 1903. cit. Gandolfo. [14] Schoofs F.: Preeis de Chimie Toxicologique. Ed. Presses Universitaires de Liege. 1948. [15] Brand D.: Toxicologie du Chrome. Ed. Hermann. Parigi. 1935. cit. Gandolfo. [16] Páter .1., Nóvák E., Molnár M.: A MÁV Dunakeszi Járműjavító ÜV. galvanizálóinak és csiszolóinak krómártalma. MÁV Orvostudományi Közlemények. IV. Budapest 1962. 31—42. Chromatverunreinigung im Wasser der Schachtbrunnen Dr. Molnár, M. Verfasser bespricht einen Fali, als er aus dem Wasser eines Schacht-Brunnens 6,0 mg/l Chromat-Ione nachgewiesen hat. Die Verunreinigung stammte aus einem, vom Brunnen ungefáhr 20 m weit entfernt liegenden Sickergraben, in welchem eine kleingewei'bliche Produktionsgenossenschaft ihre chromathaltigen Abwásser ablagerte. Er leijkt die Aufmerksamkeit auf das toxisehe WeSen der Chromate hin, die — wenn sie mit der Hant in Bertihrunsi kommen — allergische Exzeme und asthmatische Erkrankungen hervorrufen und in den Verdauungskanal gelangend, schwere geschwiirige Darmentzündung, Leber-und Nierenerkrankungen verursachten. Auch die krebsbildende Wirkung der Chromate ist bekannt, es muss alsó auch mit diesen Möglichkeiten gerechnet werden. Mit der Entwicklung der Industrialisierung und der immer zunehmenden Chemisierung der Landwirtschaft, muss man immer háufiger mit den verunreinigenden chemischen Mitteln rechnen, die in das Trinkwasser gelangen können. Für den Schutz der Wassergewinnungsanlagen gegen ehemisehe Verunreínigungen, muss immer mehr Sorgfalt aufgewendet werden, weil die Farben- und Geschmacksveránderung des WasSers sich nicht notgedrungen zu gleieher Zeit als die Verunreinigung meldet und demnach das WaSser bedenkenlos verwendet wird. Das durch ehemisehe Mitteln verunreinigte Wasser kann massenhafte Vergiftungen verursachen, besonders in Fallen wenn der ehemisehe Stoff nur in geringen Mengen vorhanden ist, keine akuté Toxikation verursachen kann und die chronischen Veránderungen sich nur viel spáter manifestieren. Die Detoxikation und Unterbringung der Abwásser muss mit grösster Umsicht gelöst werden, damit das Grundwasser und dadurch das Wasser der in der Náhe befindlichen Wassergewinnungsanlagen nicht verunreinigt werden können. Dr. Ing. Heinricli Press profeszor 65 éves A „Die Wasserwirtschaft" 1967. januárjában külön jubileumi szám kiadásával ünnepelte elnökének, Dr. Ing. Heinrich Pressnek 65. születésnapját. A jubileumi szám a szokásosnál lényegesen nagyobb terjedelemben 13 szakcikket közöl, elsősorban duzzasztóművek és vízerőtelepek építésével és tervezésével kapcsolatban. A sok értékes és magasszínvonalú tanulmány közül bennünket talán leginkább a Felső-Dunán épült duzzasztóműveknek a Duna jégviszonyaira gyakorolt hatásával foglalkozó cikk érdekel. Nemzetközi viszonylatban Press professzor a vízépítéstan, a hidraulika ós hidromechanika tárgykörében kimagasló szaktekintély. Munkásságát több mint 400 szakdolgozat és 19 tan- és kézikönyv jelzi, amelyek közül többet standard kézikönyvként az egész világon használnak. Munkásságának általános elismerését mutatja 8 tiszteletbeli doktori, illetőleg professzori címe és 10 Tudományos Akadémiában való tagsága. A magyar hidrológusok is jó egészséget és további sikeres munkát kívánnak Press professzornak. Dr. Bogárdi János a MTA levelező tagja