Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

8. szám - Dr. Erdélyi Mihály: A Duna–Tisza közének vízföldtana. (Folytatás)

364 Hidrológiai Közlöny 1967. 8. sz. Erdélyi M.: A Duna—Tisza közének vízföldtana Alföldi L.—Gálfi J.: Hydrogeological and geophysical investigations of a geothermal anomaly in Hungary. — Bulletin of the Internat. Association of Scientifio Hydrology XI: 1 (1966). Balla K.: Az üllési kutatási terület mélyföldtani ismertetése. — FK 95 (1965): 2. Bélteky L.: A lyukszelvényezés gyakorlati alkalmazása a hazai vízfeltáró fúrásoknál. — Geofiz. Közi. VIII: 1—2 (1959). Bulla B.: Magvarország természeti földrajza. Tankönyvkiadó. Budapest 1962. Bulla B.: Általános természeti földrajz II. Budapest 1954. Csiky G.: A Duna—Tisza köze mélyszerkezeti és ősföldrajzi viszonyai a szénhidrogén kutatások tükrében. — FB.K 87 (1963): 1. Dank V.: A délalföldi neogén medencék rétegtani viszonyai és kapcsolatuk a délbaranyai és jugoszláviai területekhez. — FK 93 (1963): 3. Dank V.: A délalföldi neogén medencerészek mélyszerkezeti viszonyai és kapcsolatuk a délbaranyai és jugoszláviai területekkel. — FK 95 (1965): 2. Dank V.: A szegedkörnyéki szénhidrogén kutatások. — BL 99 (1966): 2. Erdélyi M.: A Dunavölgy nagyalföldi szakaszának víztároló üledékei. — HK 35 (1955): 5—6. Erdélyi M.: Geomorfológiai megfigyelések Dunaföldvár, Solt és Izsák környékén. — FRÉ 9 (1960) :3. Erdélyi M.: Tracing of the subsurface structure and fault lines on sedimentary lowlands by using indirect geological methods. — Acta Geol. Hung. VIII: 1—4. Budapest 1964. Erdélyi M.: A Bácska vízföldtana. Nyomdában. Megjelenik a Hidr. Tájékoztatóban 1967 első felében. Fink J.: Die Paláogeographie der Donau. Limnologie der Donau. Lieferung 2. Sehweizerbarth, Stuttgart 1966. Franyó F.: A futóhomok és a lösz települési viszonyai a DunaTisza köze középső részén. — ÉJ 1961: II. Galli L.: A kutakból történő öntözés lehetőségei a Duna—Tisza közi hátság területén. — HK 41 (1961): 2. Halaváts Gy.: Az Alföld ártézi kútjai. — M. Mérnök- és Építészegylet Közleményei XXVIII. (1894). Halaváts Gy.: Az Alföld Duna—Tisza közötti részének földtani viszonyai. — ÉK XI. 1895. Halaváts Gy.: A magyarországi ártézi kutak története. Budapest 1896. Halaváts Gy.: A Duna—Tisza völgvének geológiája. — OTV 31 (1901). Juhász A.: Adatok a Duna—Tisza köze metamorf és magmás medence alzatának ismeretéhez a soltvadkerti és miskei fúrások alapján. — FK 95 (1965): 4. Juhász ./.. Hazánk felszínalatti vízkészletére vonatkozó ismereteink. — HK 42 (1962): 4. Kádár L.: Tektonikus tájelemek az Alföldön. — FKK 67 (1939) pp. 342—348. Korim K.: The connate waters of the Hungárián Neogene. — Acta Geol. Hung. X. Budapest 1966. Korim A'.: A pannóniai rétegek víztároló és vízadó képességét meghatározó földtani tényezők. — HK 46 (1966): 11. KöröS8y L.: Magyarország medence területeinek összehasonlító földtani szerkezete. — FK 93 (1963): 2. Kretzoi MQuaternary geology and the vertebrate fauna. — Acta Geol. Hung. II. Budapest 1954. László G.—Emszt K.: A tőzeglápok és előfordulásuk Magyarországon. Budapest 1915. Lóczy L. sen.: Alföldünk artézi kútjai és az artézi kutak törzskönyvezése. — FK 43 (1912) pp. 113—150. Lóczy L. sen.: A magyar szent korona országainak leírása. Budapest 1918. Magyarázó Magyarország 1 : 300 000-es földtani térképéhez. (Szerk.: Balogh K., Horusitzky F., Kretzoi M., Noszky J., Rónai A., Szentes F.) Budapest 1958. Műszaki Könyvkiadó. Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere I—II. Országos Vízügyi FőigazgatcSság kiadása. Budapest 1963. Magyarország hévízkütjai (Hévízkataszter). Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kiadványa. Budapest 1965. Major P. szerk.: Magyarország talajvízből öntözhető területei. VITUKI: Tanulmányok és kutatási eredmények 13. Budapest 1963. Miháltz /..- A Duna—Tisza köze déli részének földtani felvétele. — ÉJ 1950. Miháltz I.: Erosionszykien and Anhaufungszyklen. Acta Miner.Petrographiea VIII. Szeged 1955. Miháltz I.—Mucsi M.: A kiskunhalasi Fehér-tó hidrogeolőgiája. HK 44 (1964): 10. Miháltz I.: A Tisza-völgy déli részének vízföldtana. — HK 46 (1966): 2. Molnár B.: A Duna—Tisza közi eolikus rétegek. FK 91 (1961): 3. Molnár B.: A dél-alföldi pliocén és pleisztocén üledékek tagolódása nehézásvány összetétel alapján. FK 93 (1963): 1. Molnár B.: Adatok a Duna—Tisza köze fiatal harmadidőszaki és negyedkori rétegeinek tagolásához és származásához nehézásványösszetétel alapján. — FK 95 (1965): 2. Molnár B.: Lithological and geological study of the Pliocene formations in the Danube Tisza Interstream Region. Part I. — Acta Univ. Segediensis. Szeged. Hungary 1966. Pávai-Vajna F.: Az alföldi Dunamellék rétegtana és hegyszerkezete. — ÉJ 1951. Pécsi M.: A magyarországi Duna völgy kialakulása és formakincse. Földrajzi Monográfiák III. Akadémiai Kiadó. 1959. Rappné Sík St.—Tolnay V.: A Duna—Tisza közi felszínközeli vizek és víztartó rétegek geokémiai vizsgálata. — ÉJ 1962. p. 467. liónai A.: A magyar medencék talajvize, az országos talajvíztérképező munka eredményei 1950—55. — ÉK 46: 1 (1956). Rónai A.: A síkvidékek földtani kutatásainak jelentősége. — ÉJ 1961: II. Rónai A.: A dunántúli és alföldi negyedkori képződmények érintkezése Paks és Szekszárd között. — ÉJ 1961: II. Rónai A.: Az Alföld negyedkori rétegeinek vízföldtani vizsgálata. EK 43 (1963): 5. Rónai A.: A felszínalatti vizek minőségének változásai a mélységgel az Alföldön. — HK 45 (1965): 9. [51] Schafarzik F.: A budapesti Duna paleohidrografiája. — FK 48. (1918), (HK I: 1. pp. 184—200.) [52] Scherf E.: Alföldünk pleisztocén és holocén rétegeinek geológiai és morfológiai viszonyai és ezeknek összefüggése a talajalakulással, különösen a szíktalaj képződéssel. — ÉJ 1925—28. [53] Scherf E.: Szénhidrogének és sósvizek felkutatásának lehetősége a Duna—Tisza közén. — Jel. a Jöv. Mélykút. 1946. évi Sókút. Munk. pp. 97—153. [54] Schmidt E. R.: Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. — Budapest 1962. [55] Simon L.: Szerkezeti területi típusok néhány vízföldtani törvénvszerűsége. — FRÉ 13 (1964): 2. [56] Somogyi S.: Hazánk folyóhálózatának fejlődéstörténeti vázlata. — FRK 1961: 1. [57] Sümeghy J.: Die geothermisclien Gradienten der Alföld. Jahrb. d. kgl. ung. Geol. Anst. XXVIII.: 3. (Budapest 1929) [58] Sümeghy J.: A Duna—Tisza csatorna dunaharaszti szakaszának kutató fúrásai. — ÉJ 1945—47: 2. [59] Sümeghy J.: A Duna—Tisza csatorna Alsónémedi—Sári szakaszának kutató fúrásai. — ÉJ 1945—47: 2. [60] Sümeghy ./.: Földtani adatok a Duna—Tisza köze északi részéről. — ÉJ 1948. [61] Sümeghy J.: Artesian wells of the Hungárián plains. HK 29 (1949): 11—12. [62] Sümeghy J.: Hidrológiai tanulmány a Duna—Tisza köze ipari és ivóvíz ellátásának kérdéseihez. — HK 30 (1950): 7—8. [63] Sümeghy J.: A Duna—Tisza közének földtani vázlata. — ÉJ 1950. [64] Sümeghy J.: Medencéink pliocén és pleisztocén rétegtani kérdései. — ÉJ 1951. [65] Sümeghy •/.. A magyarországi pleisztocén összefoglaló ismertetése. — ÉJ 1953: 2. [66] Szabó J.: Egy contínentális emelkedés és süllyedésről Európa délkeleti részén. M. T. A. Évk. X: 6. Pest 1862. [67] Szabó P.: A Duna—Tisza közi felső pleisztocén homokrétegek származása ásványos összetétel alapján. — FK 85 (1955). pp. 442—455. [68] Szalai T.: A Tisia és a Pannonicum közti hegysége. — Geofiz Közi. IX (1961): 3—4. [69] Szepesházy K.: Mélyföldtani adatok a Nagykőrös—Kecskemét területről. — FK 92 (1962): 1. [70] Szontágh T.: Magyarország artézi kútjairól. — HK I (1921). [71] Treitz 1'.: Jelentés az 1898. év nyáron végzett talajfelvételi munkálatokról. — ÉJ 1898. [72] Treitz P.: Jelentés az 1899. év nyarán végzett talajfelvételi munkálatokról. — ÉJ 1899. [73] Treitz P.: Jelentés az 1900. év nyarán végzett-agrogeológiai munkálatokról. — ÉJ 1900. [74] Treitz P.: Jelentés az 1901. év nyarán végzett agrogeológiai munkálatokról. — ÉJ 1901. [75] Treitz P.: Soldvadkert. Halos városok határának földtani leírása. — ÉJ 1903. [76] Treitz P.: Jelentés az 1906. évben végzett agrogeológiai felvételről. ÉJ 1906. [77] Treitz P.: Jelentés az 1907. évi nagyalföldi felvételről. — ÉJ 1907. [78] übell K.: A felszínalatti vízkészlet. — HK 42 (1962): 2. [79] ürbancsek J.: Az alföldi artézi kutak fajlagos vízhozama és abból levonható vízföldtani és ősföldrajzi következtetések. — HK 40 (1960): 5. [80] ürbancsek J.: Szolnok megye vízföldtana és vízellátása. Szolnok 1961. [81] ürbancsek JJánoshalma környékének földtana és felszínalaktana. — FRÉ 12 (1963): 1. [82] ürbancsek J.: A földtani felépítés és rétegvíznyomás közötti összefüggés az Alföldön. — HK 43 (1963): 3. [83] ürbancsek J.: Pliocén és pleisztocén üledékek földtani szintezésének újabb lehetőségei a vízföldtani kutatásban. — HK 43 (1963): 5. [84] ürbancsek J.: Az Alföld negyedkori földtani képződményeinek mélyszerkezete. — HK (45/1965): 3. [85] ürbancsek J.: Szeged város vízföldtana és mélységi vízkészlete. — H. T. 1966. VI. [86] Vándorfi R.: Az alföldi szénhidrogén telepek és azok földtani jellemzése. — FK 95 (1965): 2. [87] Vigh Gy.: A földtan szerepe a városok vízellátásában. — HK 22 (1942): 1—6. [88] Völgyi L.: A Nagyalföld középső részének mélvföldtani vizsgálata. — FK 95 (1965): 2. Hydrogeology oí the Region between the Danube and Tisza Rivers By Dr. Erdélyi, M. The paper is based on evidence obtained from 3500 drilled wells and many hydrocarbon boreholes. The loeation of layer boundaries was greatly facilitated by the 120 geophysical borehole profiles, especially in areas where the Quaternary layers (Fig. 2) attained considerable thickness. The deepest layers of •the Quaternary sequence consist always of thiek and coarse-grained sediments in the Hungárián basin, whieh is due on the one hand to the rapid rising of mountains and Simultaneous rapid subsidence of the Great Hungárián Plains around the transition between Pliocene and Pleistocene, on the other hand to the influence of Pleistocene climate on sediment formation. Owing to this sharp sediment boundary, Quaternary deposits can be told apart clearly from underlying Tertiary ones in geopysieal borehole profiles even where the formation of alluvial deposits on the PliocenePleistocene boundarv was continuous.