Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

8. szám - Dr. Erdélyi Mihály: A Duna–Tisza közének vízföldtana. (Folytatás)

Erdélyi M.: A Duna—Tisza közének vízföldtana Hidrológiai Közlöny 1967. 8. sz. 361 hogy a Bácskában is durvább üledéksor rakódjék le. Felette csak kevés és helvi eredetű finom folyóvízi üledék van [81]. Fedőjének legnagyobb része lösz és futóhomok [36, 39]. Bácska vízföldtanáról készült részletes tanulmányom nyomdában van [13], Ebben minden részlet, a legújabb kutatási eredmények is, megtalálhatók. Ezért itt csak vázlatosan ismertettem. A Duna—Tisza köze negyedkori kőzetanyagának eredetéről A Duna—Tisza közén a pleisztocén üledék óriási tömegű. Felvetődik a kérdés, honnan származik ez a hatalmas mennyiség. Nehézásványtani vizsgálatok szerint a Duna— Tisza közén, de még a Dél-Tiszántúlon is, túlnyomóan dunai eredetű a negyedkori üledéksor [40, 42]. Láttuk, hogy a plioeén után új üledékciklus kezdődött, a gyors és nagyméretű sülvedés miatt durvaszemű üledéksorral. A felső-pliocénkorú dunai üledéksor finom szemcsézettségét, ahogyan a Zagyvatorok és a délalföldi sülyedék mélyfúrásai mutatják, a következőkkel magyarázhatjuk: a) A Magyar-medence hegységkerete, főleg az Alpok magashegysége, még nem volt meg mai formájában, hanem jóval alacsonyabb volt. Jóval kevesebb üledéket vihettek a kisebb esésű folyóvizek. b) Az akkori éghajlat sem kedvezett a durvaszemű, nagy tömegű üledék képződésének. c) A Kisalföld derítő medencéje volt a Visegrádi szoroson átfolyó Dunának. A negyedkori üledékciklus durvaszemű kőzetanyagának a pliocénétől való erős eltérését a következők okozták: a) A Magyar-medence hegységkerete a pliocónpleisztocén határán gyorsan megemelkedett. b) A negyedkor glaciális szakaszaiban az Alpok eljegesedése miatt sok durva kőzettörmelék képződött. c) A magas hegységekben a glaciálisokban keletkezett igen sok durvaszemű üledéket az el nem jegesedett időszakok nagy energiájú folyóvizei szállíthatták a medence belsejébe. d) A Kisalföld feltöltésével megszűnt annak derítő jellege. Véleményem szerint legalább annyi durvaszemű kőzetanyag származott a Visegrádi-szoros és a Pesti-kapu közötti területről, mint a peremekről, főleg a pesti kapu vastag miocén kavicsos üledéksorának elhordásával. Az eróziónak nagyon kedvezett a Magyar-középhegység többszöri pleisztocén kiemelkedése is. A Duna-völgy durvaszemű hordaléka elsősorban a Pesti-öböl vastag, idősebb pleisztocén kavicsának áttelepített anyaga lehet, melyhez kevesebb miocén és más kőzetanyag is járult. Az egykori nagy pesti-öböli törmelékkupnak csak kicsiny roncsai maradtak (14., 15. ábra). A Győri-medence kavicsának egy része felsőpleisztocén, tehát az ugyanakkor üledékfogó medence volt, azon át ilyen tömegű, főleg alpesi kavics nem juthatott át a Nagyalföldre. Egyidejűleg a középhegységi áttörés területének nagy megemelkedése és a Duna-völgy megsülyedése, az utolsó interglaciális éghajlata mind olyan tényezők, melyek igen megnövelték a Duna eróziós képességét és ígv könnyen elrombolhatta a Pesti-öböl és környékének laza kavicsmezőit. A helyi törmelékképződést ezidőben a Duna középhegységi szakaszának környezetében a pleisztocénvégi glaciális szakaszok megnövelték. 19. ábra. A Duna-völgy pliocénjéböl eredő rétegvíz klorid tartalma mg/l-ben Jelmagyarázat: 1. fúrt kút elemzési adattal; 2. egy gázos kút; 3. tíz gázos kút; 4. fúrt kút kiugró elemzési értékkel; 5. gázos fúrt kút kiugró elemzési értékkel; 6. elemzési adat nincsen; 7. a Duna-völgy biztos határa; 8. országhatár Fig. 19. Chloride content of artesian water from Pliocene formations in the Danube Valley, ppm Key; 1. Drilled well with analytieal data available; 2. One gaseous well; 3. Ten gaseous wells; 4. Bored well with outstanding analytieal data; 5. Gaseous bored well with outstanding analytieal data; 0. No analytieal data available; 7. Well defined boundary of the Danube Valley; 8. Boundary of the country