Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

8. szám - Dr. Juhász József: Nem teljesen vízzáró szádfallal körülvett munkagödörbe szivárgó vízhozam

350 Hidrológiai Közlöny 1967. 8. sz. Juhász J.: Nem teljesen vízzáró szád fal szivárgási felület szélességének aránya a függőleges szivárgási felület magasságához. A szádfal mögötti térben szivárgó vízhozam vízszintesen: dq 2 = k h 2 dh 2 hí,' B' + ^h, A szádfal mögötti térben szivárgó vízhozam függő­legesen . ,,, . dhf dq 2 = kh2 de tudjuk, hogy í2 •> ^h T 0= 2 -hV Hy = hh + hh+K" és dq' 2 = dq 2 = dq 2 = dq 2 tehát f— l k F] H ,= d<?2 &K d B'+«. 2h 2 k K W > •vagy Legyen A ­dqz dh 9 es akkor tehát Hi i d | B' kF k/i« \ Of, ) k. dq 2 (A+Ch 2 d h 2 H x = C , \ c m(i +°H 2) (9) Amennyiben a munkagödör alatti réteg azonos az oldalát alkotó rétegekkel, akkor természetesen k, u = kh• A számítást azonban ugyanúgy kell el­végezni, mint az előbb. A munkagödörbe szivárgó teljes fajlagos víz­hozmot ebben az esetben 9 = 91 + ^2 összefüggésből határozzuk meg. A q 2 számításánál csak fokozatos közelítést tudunk alkalmazni. Ugyanis a 2' értékének vál­toztatásával kaphatjuk meg a g^max-t, ami a ma­ximális — és ha a lehetőségek engedik — egyben a tényleges beszivárgási hozamot is jelenti. 0,6 0,5 £ 0,4 T °' 3 ^0,2 0,1­0 1 Jirow / % / 13* / / to 12 14 16 5. ábra Ha a számítás során kiadódó maximáhs q 2-höz tartozó a 2, illetve x 2H 2=T beszivárgási szélesség rendelkezésre áll, a maximáhs hozam be fog szi­várogni a munkagödörbe. Ha nem, akkor csak kevesebb. Az 5. ábrán felrajzoltunk egy q 2~j(a 2) összefüggést. Látható, hogy ebben az esetben ha a beszivárgási szélesség nagyobb 10 H 2-nél, a munka­gödörbe a q 2 maximáhs értéke jut be. Ha T < 10 H, a görbéről olvashatjuk le a tényleges q 2-1. Például oc 2 = 5 esetén q 2 = 0,42 m 3/ nap/fm. Végül legáltalánosabb eset az, amikor a fekü sem teljesen vízzáró, amibe a szádfaj (résfal) be­leköt. Ebben az esetben a fekün keresztül is van szivárgás, melynek értékét a 6. ábra jelöléseit hasz­nálva az alábbiak szerint lehet meghatározni. A fekü rétege mindenesetre nagyságrendekkel vízzáróbb, mint a felette levő — és a résfallal ki­zárt — vízvezető réteg. Ezért a fekübe a víz a víz vezető rétegből szivárog be úgy, ahogyan azt a 6. ábrán láthajuk. Ekkor: d q 3 = k 3 d h 3­ill. a felső rétegben: hh d?3 = —T 1- *3 -Tf— 2 Ebből hh értékét kiemelve kapjuk, hogy #2 ~ dh. 2 Ju hz KM d h. (11) Rendezés és újabb jelölések bevezetésével dh, ^2 kh2 X3 + ­Ha D = akkor VV es d? 3 = (10) Integrálva D + Eh, dh., ?3 = 0 és H 2 között E (13) (14) A számításnál az alsó réteget úgy tekintettük most, hogy az nem nagy vastagságú, s így a maximális hozam­hoz tartozó beszivárgási szélesség (a' 3' H 3) rendelkezésre áll. Abban az esetben, ha ez a réteg igen nagy vastag­ságú, akkor a számítást úgy kell elvégezni, hogy fel­vesszük a munkagödörben rendelkezésre álló kiszivár­gási szélességet, abból visszaszámítjuk a 2 értókét és ezt helyettesítjük be a (15) összefüggésbe. Ily módon q 3 értékét Hfüggvényében kapjuk meg. Néhány H 3 ér­tékre kiszámítva az egyenletet a kapott gyból eldönt­hetjük, hogy melyiket kell figyelembe venni. A számításnál beírt T 2 értékét két módon vehetjük figyelembe. Ha a munkagödör elég széles ahhoz, hogy a maximális beszivárgás kialakuljon, úgy T 2—y. 2H 2 ahol oc 2 a q 2 maximumhoz tartozó érték. Ha nem ilyen széles a munkagödör, akkor próbálgatással kell meghatározni T 2 értékét úgy, hogy 9 2 + ?3 (I 5) maximum legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents