Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

8. szám - Dr. Juhász József: Nem teljesen vízzáró szádfallal körülvett munkagödörbe szivárgó vízhozam

350 Hidrológiai Közlöny 1967. 8. sz. Juhász J.: Nem teljesen vízzáró szád fal szivárgási felület szélességének aránya a függőleges szivárgási felület magasságához. A szádfal mögötti térben szivárgó vízhozam vízszintesen: dq

2 = k

h

2 dh

2 hí,' B' + ^h, A szádfal mögötti térben szivárgó vízhozam függőlegesen . ,,, . dhf dq

2 =

kh2 de tudjuk, hogy í2 •> ^h T

0=

2 -hV Hy = hh + hh+K" és dq'

2 = dq

2 = dq

2 = dq

2 tehát f— l k

F] H ,= d<?2 &K d B'+«.

2h

2 k

K W > •vagy Legyen A dqz dh

9 es akkor tehát Hi i d | B' kF k/i« \ Of, ) k. dq

2 (A+Ch

2 d h

2 H

x = C , \ c m(i +°H

2) (9) Amennyiben a munkagödör alatti réteg azonos az oldalát alkotó rétegekkel, akkor természetesen k,

u = kh• A számítást azonban ugyanúgy kell elvégezni, mint az előbb. A munkagödörbe szivárgó teljes fajlagos vízhozmot ebben az esetben 9 = 91 + ^2 összefüggésből határozzuk meg. A q

2 számításánál csak fokozatos közelítést tudunk alkalmazni. Ugyanis a

2' értékének változtatásával kaphatjuk meg a g^max-t, ami a maximális — és ha a lehetőségek engedik — egyben a tényleges beszivárgási hozamot is jelenti. 0,6 0,5 £ 0,4 T °'

3 ^0,2 0,10 1 Jirow / % / 13* / / to 12 14 16 5. ábra Ha a számítás során kiadódó maximáhs q

2-höz tartozó a

2, illetve x

2H

2=T beszivárgási szélesség rendelkezésre áll, a maximáhs hozam be fog szivárogni a munkagödörbe. Ha nem, akkor csak kevesebb. Az 5. ábrán felrajzoltunk egy q

2~j(a

2) összefüggést. Látható, hogy ebben az esetben ha a beszivárgási szélesség nagyobb 10 H

2-nél, a munkagödörbe a q

2 maximáhs értéke jut be. Ha T < 10 H, a görbéről olvashatjuk le a tényleges q

2-1. Például oc

2 = 5 esetén q

2 = 0,42 m

3/ nap/fm. Végül legáltalánosabb eset az, amikor a fekü sem teljesen vízzáró, amibe a szádfaj (résfal) beleköt. Ebben az esetben a fekün keresztül is van szivárgás, melynek értékét a 6. ábra jelöléseit használva az alábbiak szerint lehet meghatározni. A fekü rétege mindenesetre nagyságrendekkel vízzáróbb, mint a felette levő — és a résfallal kizárt — vízvezető réteg. Ezért a fekübe a víz a víz vezető rétegből szivárog be úgy, ahogyan azt a 6. ábrán láthajuk. Ekkor: d q

3 = k

3 d h

3ill. a felső rétegben: hh d?3 = —T

1- *3 -Tf— 2 Ebből hh értékét kiemelve kapjuk, hogy #2 ~ dh. 2 Ju hz KM d h. (11) Rendezés és újabb jelölések bevezetésével dh, ^2 kh2

X3 + Ha D = akkor VV es d?

3 = (10) Integrálva D + Eh, dh., ?3 = 0 és H

2 között E (13) (14) A számításnál az alsó réteget úgy tekintettük most, hogy az nem nagy vastagságú, s így a maximális hozamhoz tartozó beszivárgási szélesség (a'

3' H

3) rendelkezésre áll. Abban az esetben, ha ez a réteg igen nagy vastagságú, akkor a számítást úgy kell elvégezni, hogy felvesszük a munkagödörben rendelkezésre álló kiszivárgási szélességet, abból visszaszámítjuk a

2 értókét és ezt helyettesítjük be a (15) összefüggésbe. Ily módon q

3 értékét Hfüggvényében kapjuk meg. Néhány H

3 értékre kiszámítva az egyenletet a kapott gyból eldönthetjük, hogy melyiket kell figyelembe venni. A számításnál beírt T

2 értékét két módon vehetjük figyelembe. Ha a munkagödör elég széles ahhoz, hogy a maximális beszivárgás kialakuljon, úgy T

2—y.

2H

2 ahol oc

2 a q

2 maximumhoz tartozó érték. Ha nem ilyen széles a munkagödör, akkor próbálgatással kell meghatározni T

2 értékét úgy, hogy 9

2 + ?3 (I

5) maximum legyen.