Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

1. szám - Weiszfeiler Gyula–Tóth István–Bíró György: Egysejtű algák és baktériumok együttes szaporítása

Hidrológiai Közlöny 1967. 1. sz. 41 LIMNOLÓGIA Egysejtű algák és baktériumok együttes szaporítása WEISZFEILEK GYULA*, TÓTH ISTVÁN* és BIRÖ GYÖRGY" I. Chlorella pyrenoidosa folyamatos tenyésztése szennyvízben Egysejtű algák és baktériumok együttes sza­porítása elméleti és gyakorlati szempontból jelen­tős problémák megoldását teszi lehetővé. A hete­rotroph baktériumok lebontják a szervesanyago­kat és széndioxidot termelnek, viszont felhasznál­ják az algák által kiválasztott oxigént. Az algák, amelyek elsősorban autotroph mikroorganizmusok, a baktériumok anyagcsere termékeit és az általuk termelt széndioxidot használják fel szaporodá­sukra és emellett energia forrásként a bioszintézis­hez elsősorban fényt használnak. Ilyen formán leg­célszerűbbnek látszik megvalósulni a szerves és szervetlen anyagok közötti körfolyamat. Gyakor­lati szempontból az algák az állati, vagy emberi táplálkozáshoz szükséges gazdaságos fehérje for­rásként jönnek számításba. Ezenkívül a biológiai szennyvíztisztításban a baktériumok mellett az al­gáknak nagy szerepe lehet. ColcLivell (1946 és Meyers (1948) vizsgálták szennyvízben történő alga tömegtenyésztés lehető­ségét oxidációs medencékben. Oswald, Oothaas, Golueke és Kellen beszámoltak széleskörű vizsgála­taikról, amelynek alapján már kísérleti üzem (pilot plánt) is létesült Richmondban (California) és Phönix városban (Arizona). Ezek három éves mű­ködése alapján a szerzők javasolták a szennyvíz­tisztításnak ezt a módszerét. Meffert (1957) egy Scenedesmus obliquus alga törzset használt fel szennyvízben való szaporításra igen jó ered­ménnvel. Winberg, Szifkok, Szokolova (1961) Minsk­ben (Szovjetunió) mind laboratóriumi kísérletek­ben, mind szennyvíz derítő tavakban alkalmaz­tak Scenedesmus és Chlorella törzseket jó ered­ménnyel. Nakamura (1961 és 1964) Chlorella tö­megtenyészetek alkalmazását és takarmányra való felhasználását tanulmányozta mind mesterséges táptalajon, mind trágyalében. Krauss (1962), Mayer (1964), Brown (1964) algák és baktériumok szennyvízben való tömegtenyésztését tanulmá­nyozták. Jui Min Tsuan és munkatársai beszámolnak az 1958 óta Kínában széleskörűen folytatott alga tö­megtenyésztésről (Scenedesmus obliquus és Chlo­rella pyrenoidos) trágyalén és ez a módszer a mező­gazdasági állattenyésztésben igen jó eredménye­ket adott takarmányozás céljaira. Mindezekben a vizsgálatokban a baktériumok szaporodásával és az együttes tenyésztésben részt­vevő jellegzetes baktériumfajok meghatározásával nem foglalkoztak. Cooper (1962) rámutat arra, hogy kb. 10—100-szor csökken az enterococcusok és * MTA Mikrobiológiai Kutató Csoport, Budapest. ** Honvéd Közegészségügyi Járványügyi Állomás, Budapest. coliform baktériumok mennyisége, az algák szapo­rodása után. Vladimirova és Basaitova (1961) to­vábbá Maximova és Fedenko (1965) kísérleti körül­mények között vizsgálták Pseudomonas törzsek és Bacillus cereus törzs Chlorellával való együttes tenyésztésének törvényszerűségeit. Utóbbi szerzők rámutattak a redox-poteneiál csökkenésének ked­vezőtlen hatására. Feladatunkként tűztük ki, hogy vizsgáljuk házi szennyvízben való tömeges algatenyésztés feltéte­leit s ehhez szükségesnek tartottuk egy erre alkal­mas alga törzs kitenyésztését, megfelelő berendezés kidolgozását és kedvező tenyésztési eredményeket adó bakteriális flóra vizsgálatát. Házi szennyvíz­ként alkalmaztuk a Budakeszi községben levő (elevenített iszapos szennyvíztisztító berendezés­ből nyert) ülepített szennyvizet, amelynek jelleg­zetes tulajdonságait Tóth, Gregács, Muhics (1962) már behatóan vizsgálták, és amelyben az oldott oxigén mennyisége 0,1—1,0 mg/liter között válto­zott. A Chlorella pyrenoidosa törzset ebből a szennyvízből tenyésztettük ki szobahőmérsékleten való kb. 14 napos természetes fénnyel való megvilá­gítással. A törzset Szemes Gábor határozta meg, az MTA Dunakutató Állomásán. Nem steril tenyé­szetben Enebo-Johnson tápoldaton mesterségesen felszaporítottuk kb. 10 8/ml sejtszámra s ezzel ol­tottuk be a vizsgálandó szennyvizet. Kísérleti berendezésünk (1. kép) 25 liter űrtar­talmú, a fény által hasznosítható felülete 0,25 m 2. Az átvilágított rétegvastagság 10 cm, alsó részének félkör íves kialakítása és belső terelő lemez alkal­mazása a jó áramlási viszonyok, ill. a holt terek el­kerülése miatt volt szükséges. Széndioxid 2%-os koncentrációban, 4 liter percenkénti levegőáram­lattal (bubbling) biztosította az alga szuszpenzió keverését. A fényforrást Tungsram F7 40 W-os fénycső biztosította, amely 5500 Lux erősségű (= 510 ft-c) fényt adott. Napi 16 órás világos, 8 órás éjjeli sötét periódust alkalmaztunk. A Chlorella szuszpenzió inoculom hozzátétele után kb. 4 millió/ml alga sejtszámból kiindulva néhány napon belül 25—50 millió/ml algasejt koncentrációt ér­tünk el. Ettől kezdve 4—6 liter tenyészeti folyadé­kot távolítottunk el és helyettesítettünk szenny­vízzel naponta vagy másodnaponként. Az algát centrifugálás útján választottuk el, később kínai szerzők javaslatai alapján 6% telített mészvíz hoz­záadásával csaptuk ki. Vizsgáltuk a szervesanyag tartalmát mind az eredeti szennyvíznek, mind a tenyészet algamentes szürletének káliumperman­ganátos oxigén fogyasztással, Kubel-Thiemann szerint. Bakteriológiai vizsgálatok a 22 és 37°C-on növő összcsíraszám, a coli titer és a túlnyomó meny­nyiségben szereplő baktériumok genus-ig menő meghatározásáig irányultak. Kísérleteinket 1965 májusától—decemberig folytattuk.

Next

/
Thumbnails
Contents