Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

7. szám - A „Szervesanyag meghatározási problémák édesvizekben” című 1966. szeptember 25–28. között Tihanyben rendezett Szimpózium előadásai - Popovský, Jiři: Adatok a foszforvegyületek meghatározási módszereihez

Popovsky, J.: Foszforvegyületek meghatározása Hidrológiai Közlöny 1967. 7. sz. 313 Robinson, R. J. (1941): Perchloric acid oxidation of organic phosphorus in laké waters. — Ind. Eng. Chem. Anni. Ed. 12 : 465—466. Stephens, K. (1963): Determination of low phosphate concentration in laké and marine waters. — Limnol. nnd Oceanogr. 8 : 361—362. Adatok a foszforvegyületek meghatározási módszereihez Popovsky, Jifi Korábbi tanulmányában a szerző megállapította, hogy a foszfát-foszfor 20°C és 0°C melletti meghatározása közötti különbség olyan, mint a nagyon könnyen hidrolizálható vegyületekben. Ez a különbség megállapítható volt a felszín alatti vizekben, valamint a felszíni vizekben, amelyek a szennyezés forrásától távol voltak, továbbá más eredetű vízmintákban a BOI vizsgálati körülmények között. A kalcium, magnézium (bárium) karbonát és hidrogénkarbonát ionok a foszfát-foszfor meghatározását befolyásolják mind 20°C, mind 0°C hőmérsékleten. Nem bizonyítható, hogy a nagyon könnyen hidrolizálható foszforvegyületek pirofoszfátok, polifoszfátok, nukleinanyagok, Sem pedig hogy más organikus anyagok foszforsav kötéssel. A vízminták szervesanyagainak perklórsavval történő oxidálása alatt szükséges, hogy egy mintasorozat minden mintájának oxidálására ugyanannyi időt fordítsunk. Esővíz teljes foszformennyiségének meghatározása alatt az As ós Oe vegyületek esetenként, zavarólag hatnak. A foszformeghatározás alatt redukciós eljárást javasolunk, hogy az As ós szükség esetén a Ge vegyületek zavaró hatását kiküszöböljük. A NEMZETKÖZI HIDROLÓGIAI DECENNIUM IIÍREI Az UNESCO 1967—68. évi természeti készletek kutatási programja Az UNESCO közgyűlésének 14. ülésszakán, melyet Párisban, 1966. október 25—november 5-ig tartottak, a Tagországok küldöttségei jóváhagyták a Szervezet 1967—68. évi munkaprogramját és költségvetését. A Közgyűlés megállapította, hogy a Természeti Készletek Kutatási Osztálya 1965—66-ra előirányzott programját teljes megelégedésre megvalósította, a következő két évi programja pedig elnyerte a Közgyűlés egyhangú támogatását. A Természeti Készleteket, Kutató Osztály rendes pénzalapja a földtani, ecológiai, talajtani ós védelmi kutatásokra 565 000 dollárra, a hidrológiai kutatásokra pedig 395 000 dollárra emelkedett. Ezekhez az összegekhez járulnak még azok az alapok, amelyekkel az osztály az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja keretében rendelkezik. A Közgyűlés felhívja a Tagországokat, hogy folytassanak a N. H. D-n való részvétel érdekében további megbeszéléseket, különösen, hogy létesítsenek, illetve támogassanak nemzeti programokat, biztosítsák az együttműködést a nemzeti és nemzetközi tevékenységek között, létesítsenek és erősítsék a hidrológiai szolgálat okat és intézményeket a hidrológiai kutatás és gyakorlati oktatás céljaira, végül tegyék lehetővé, amennyire csak erejükből telik, hogy a fejlődósben levő országok képzett kutató személyzetet, felszerelést és a hidrológiai személyzet gyakorlati oktatására ösztöndíjakat kapjanak. A Koordináló Tanácsba 1967—68. évekre 21 tagországot választottak be. Ezek: Anglia, Argentína, Ausztrália, Brazília, Franciaország, India, Indonézia, Irán, Japán, Kanada, Magyarország, Mali, Olaszország, Norvégia, Románia, Szudán, Szovjetunió, Tunis, U. S. A. és Venezuela. A Természeti Készleteket Kutató Osztály tanácsadó testülete 1967 júniusában Párisban tartja meg második ülését, amelyen megvitatásra kerülnek az 1969— 70. gvek programjának körvonalai ós irányelveket ad az 1967—68. évi program végrehajtásához. A hidrológiai program súlypontjában a N. H. D. megvalósítása áll. A Koordináló Tanács harmadik ülésszakára 1967. júniusában kerül sor, Párisban. Tovább tanulmányozzák a fejlődésben levő országok nemzeti és regionális hidrológiai hálózatának szükségleteit, különös súlyt helyezve a Decennium állomás hálózatra. Egyik fő célkitűzése a Decenniumnak a regionális ós nemzeti vízkészleteknek a felbecsülése, tekintettel a Föld vízmérlegének a megállapítására és különös figyelmet szentelve a vízkészlet felbecsülésének módszereire. Folytatni kívánják a kis méretarányú hidrológiai térképek készítését ós terjesztését, beleértve a térképjelek, a szaknyelv, térképtípusok ós jelmagyarázat szabványosítását. Az UNESCO Természeti Készleteket Kutató Osztályához az elmúlt, negyedévi időszakban beérkezett a világ minden részéből 30 kiadvány. Ezek között szerepel Magyarország is három munkával, éspedig 1. Szabolcs I.: A genetikus üzemi talaj térképezés módszerkönyve. OMMI 1966. 2. VITUKI: Register of lakes and ponds in Hungary. 1966. 3. Dr. Kolosváry G.: Tiscia. Dissertationes biologicae a collegio exploratorium fluminis Tisciae editae. Szegedi Egyetem, 1965. Ferenczy Dénes