Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

7. szám - A „Szervesanyag meghatározási problémák édesvizekben” című 1966. szeptember 25–28. között Tihanyben rendezett Szimpózium előadásai - Vogler, Peter: A vizekben levő kondenzált és organikus foszfát kimutatásának kérdéséhez

Vogler, P.: A vizekben levő kondenzált foszfátok Hidrológiai Közlöny 1967. 7. sz. 307 Die Hydrolyse der kondensierten Phosphate wird durch keines der geprüften anorganischen Ionén und durch keinen der geprüften organischen Stoffe der verschiedensten Stoffklassen meBbar behindert (Tabellen 3 und 4). An einer Reihe von Oberfláchenwasser- und Abwasserproben wurde der Hydrolyseverlauf von zugesetztem Grahamschen Salz geprüft. In keiner der untersuchten Proben konnte eine Abweichung des Hydrolyseverlaufes im Vergleich zur Hydrolyse in destilliertem Wasser festgestellt werden. Das gewáhlte AufschluBverfahren wurde ebenfalls durch keines der geprüften anorganischen Ionén und organischen Stoffe der genannten Tabellen gestört. Das Analysenergebnis besitzt auf Grund des umfangreicheren Analysenganges einen etwas höheren Analysenfehler als die Orthophosphatbestimmung [4]. Zur Kontrolié der in destilliertem Wasser ausgeführten Aufschlüsse wurden die Aufschlüse einiger zugesetzter organischer Phosphate in Oberflachenwassern und Abwássern durchgeführt. Es konnten dabei keine Abweichungen festgestellt werden. Die Ausführung der Hydrolyse und des Aufschlusses sowie eine ausführlichere Behandlung der angeschnittenen Probleme finden Sie in Heft 5 (1966) der „Internationalen Revue der gesamten Hydrobiologie", das voraussichtlich in den náchsten Tagén zur Auslieferung gelangen wird. LITERATUR [1] AASGP Committee Report; J. Amer. Water Works Ass. 40 (1958) : 1563—1574. [2] Henriksen, A.: Analyst 90 (1965) : 29—34. [3] Henriksen, A.: Analyst 91 (1966) : 290—291. [4] Vogler, P.: Fortschritte der Wasserchemie und ihrer Grenzgebiete, Heft 2 (1965): 109—119 sowie: Int. Rev. ges. Hydrobiologie 50 (1965) : 33—48. A vizekben levő kondenzált és organikus foszlat kimutatásának kérdéséhez Vogler, Peter Egyes szerzők véleményével szemben olyan feltételek között, mint amelyek az anorganikus kondenzált foszfátok kvantitatív hidrolíziséhez szükségesek, az organikus monofoszfátok is részben hidrolizálnak. Ezzel elesik egész Sor analitikai eljárás megkövetelése, amelyekben a hidrolízis kivitele során a kondenzált foszfátokat organikus foszforkötések mellett határozzák meg. Ha kondenzált foszfátok és organikus foszfátok együtt vannak jelen az oldatban, jelenleg ezek szétválasztott kvantitatív meghatározása egyszerű eszközökkel nem lehetséges. Az a tény, hogy bizonyos körülmények között a kondenzált foszfátok hidrolízise egységesen és ezenkívül gyorsabban megy végbe, mint csaknem az összes organikus foszfátok hidrolízise, mégis lehetővé teszi mindkét vegyületcsoport egymástól való elválasztását bizonyos mórtékig. Egy hidrolízis és egy oxidációs feltárás megfelelő keresztülvitelével tehát 1. meghatározható a kondenzált és organikus foszfát összege, 2. nagy valószínűséggel felismerhető, ha az ortofoszfát mellett csak kondenzált foszfátok vannak jelen ós 3. az organikus foszfátok koncentrációja egy maxi. mális és egy minimális érték között megállapítható. Beszámoló a Magyar üidrológiai Társaság Debreceni Csoportjának működéséről A Magyar Hidrológiai Társaság Debreceni Csoportja 1959. március 24-én alakult meg, Hajdú-Bihar megye és Debrecen város vízügyi szakembereit tömörítve az említett terület vízgazdálkodási kérdéseinek megoldására. A fenti általános célnak megfelelően a Debreceni Csoport szakmai tájékoztató előadásokat, vitaüléseket, ankétokat és konferenciákat szervezett. Szakmai előadásokat — helyi és meghívott előadókkal — általában havonként, szakirodalmi tájékoztatót ugyancsak havonként, vitaüléseket és ankétokat a szükségnek megfelelően tartott. Több fontos kérdés munkabizottságok eló került. A tagság szakmai továbbképzésében sikeresnek bizonyultak a szakirodalmi tájékoztatók, illetve a bemutatott szakmai filmek. Az elmúlt 8 év jelentősebb rendezvényei az alábbiak voltak: 1960-ban a Csoport a Debrecen környéki hévíz-kutak komplex hasznosításáról országos ankétot rendezett. 1963-nan ,,Debrecen fürdőváros" címmel újabb ankét volt. 1962-ben a Csoport kerekasztal-konferenciát rendezett az ivó- és iparivíz-nyerés további fejlesztési irányának kijelölésére. Ezen vetődött fel a felszín alatti vízfeltárás mellett a Keleti főcsatornából való felszíni vízkivétel. 1963-ban a Csoport Debrecen város csatornázásának és szennyvíztisztításának helyzetét tárgyalta, szintén ankét keretében. Az ankétra a budapesti ÉM MÉLYÉPTERV tervezői társadalmi munkában készítették el a város szennyvizeinek tisztítására szolgáló eleveniszapos tisztítótelep vázlattervét és költségvetését. Ugyancsak megvizsgálták a szennyvízöntözés kérdését is. 1964-ben került sor az országos tereprendezési ankét megtartására, amely az öntözésekkel kapcsolatos tereprendezési módszerek korszerűsítését ós egységesítését tűzte céljául. 1965-ben a Csoport a belvízvédekezés tapasztalataival foglalkozott: előadást rendezett a belvizek kialakulásának meteorológiai feltételeiről, a belvíztározó-fejlesztés kapcsolódó kérdéseiről pedig kerekasztal konferenciát tartott. 1966-ban a debreceni MTESZ-csoport műszaki napokat rendezett a mezőgazdaság fejlesztés elősegítésére. Társaságunk helyi csoportja ennek keretében három előadást tartott az öntözés, és az üzemen belüli vízrendezések tárgykörében. Ugyanebben az évben vitaülést rendezett a csoport a termelőszövetkezeti majorok vezetékes vízellátásának és az ennek következtében megnövekedett szennyvízelhelyezési igények megoldásának érdekében. A Debreceni Csoport fennállása óta végzett eredményes munkáját bizonyítja, hogy egészséges kapcsolatot sikerült kialakítania a hidrológusok, továbbá a mezőgazdaság és egészségügy szakemberei között. A Csoport tagságának létszáma az 1966. óv végén 78 volt. Tóth József