Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

7. szám - Egyesületi és műszaki hírek

330 Hidrológiai Közlöny 1967. 6. sz. Scherf E.: Mikrotechnikai kapcsolatok ponente (328°—148°) ilann erhalten blieb, als sich im jüngeren Tertiár die Druckrichtung veranderte, wobei, in dieser zweiten Phase des tektonisehen Geschehens sieh diese Bruchlinienrichtung mit der dritten jungen meridionalen (11°—191°) zuzusammengesellte. Es ist fernei* die Regelmassigkeit sehr beaehtenswert, mit der die empirisch auf Grund der Morphologie festgestellten Bruchlinien ihre Abstande von einander behalten. Er betragt für die Hauptbrüche eea. 8 km in beiden Hauptrichtungen. Beim Übersehreiten der tektonisehen Störungslinie des Tiszagrabens zeigt sich allerdings bei allén NO—SW gerichteten Brüchen eine geringe Richtungsánderung von 2—3°, die ziemlich scharf erfolgt. Sie war oftmals flie Ursache dafür, dass man die tektonisehen Richtlinien östlich der Tisza nicht in gerader Richtung mit jenen durch die Richtungsanderungen der Donau westlich der Tisza in Verbindung bringen konnte. Die erwáhnten meridionalen Brüche haufen sich östlich der Tisza bis zum östlichen Randgebirge, im Gebiet zwischen Donau und Tisza westlich vom Tiszagraben versehwinden ihre Anzeiehen. Alle diese Verhaltnisse stimmen sehr gut mit den auf Grund ganz anderer physikalischer Betrachtungen von L. Bendefy konstruierten „geokinetischen Karte". 3. Das Bruchliniensystem spielt eine grosse Rolle bei Regelung der aufsteigenden Tendenzen der Tiefenwásser. Die an den Kreuzungsstellen markanter Bruchlinien gebohrten artesischen Brunnen sind die weitaus ergiebigsten. 4. Autor fordert wegen der Wichtigkeit dieser mikrotektonischen Verhaltnisse sowohl in wissenschaftlieher, als auch in praktischer Beziehung, daSs in der Zukunft das ganze Wassersystem der Tiefebene mit eben solcher Genauigkeit morphologiseh aufgenomrnen werde. Die von anderen Autoren in dieser Hinsicht unternommenen Versuche weichen in ihren Resultaten von seinen nunmehr schon 3 Jahre altén Resultaten in diesem Gebiet betrachtlich ab. Die Strukturlinien dieses Gebietes strahlen nicht, radial unterhelb Budapest aus, das ist eine Vortáuschung des Schwemmaterials dei> altén Donau. Im Gegenteil, sie habén ein überraschend genaues Paralellstreichen, weil sie eben Mohr-Fláchen sind, die alle demselben Druck ihr Entstehen verdanken. 5. Im Gegensatz zu den in der geögraphischen Literatur haufig geausSerten Ansichten sind flie RieSenmáander des Körösflusses und anderer Alföldflüsse nicht durch einstige gröSsere Wassermengen angelegt worden. Insbesondere rühren sie bei der Körös nicht etwa davon her, dass dieser Fluss einst die Abflussinengen der Tisza mit aufgenomrnen hat. Ihre Ausbildung hangt ausschliesslich von Streichen und der Entfernung der Brüche von einander ab. ( Folytatás a 307. oldalról) Tavak és tározók hidrológiája (Nemzetközi szimpózion Gardában) A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség 1966. október 9 és 15 között az észak-olaszországi Gardában szimpóziont rendezett a tavak és tározók hidrológiájáról. Ez a szimpózion a negyedik a Hidrológiai Dekád keretében az UNESCO támogatásával szervezett fontos tudományos értekezletek sorában. Mint ismeretes, a sorozatot az 1965. júniusi quebeci szimpózion nyitotta meg, a hidrológiai észlelőhálózatok tervezéséről. Ezt követte az 1965. őszi budapesti szimpózion, a kísérleti vízgyűjtőkről rendezett programmal, mig a harmadik, 1966. februárjában a gleccserekkel foglalkozott. Különös öröm volt számunkra, hogy Gardában minden lehetséges alkalommal ós mindig a legnagyobb elismerés hangján idézték fel az előző évi budapesti összejövetelt. A gardai szimpózion tudományos anyagát öt főcsoportba osztották, és az első három csoporton belül további bontást készítettek, az alábbiak szerint: 1. Vízmérleg és vízszíningadozások a) Észlelési adatok gyűjtése és feldolgozási módszerei a vízmérleg felállításához (lehetséges és ésszerű pontosság a vízkészlet-változások meghatározásában) 21 dolgozat h) A párolgás meghatározása (beleértve a párolgáscsökkentés módszereit) — 9 dolgozat 2. Fizika és kémia a) Szél és más tényezők okozta vízmozgások: vízlengések, hullámzás, belső áramlás — 4 dolgozat b) Hőmérséleti viszonyok — 9 dolgozat c) Tavak és tározók vizének kémiája (beleértve a gázok képződését). — 5 dolgozat d) Hordalékmérleg. Befolyó vizek okozta feliszapolódás, parterózió, biológiai eredetű lerakódások — 6 dolgozat 3. Tározók tervezésének hidrológiai alapjai a) Vízellátás, öntözés stb. céljait szolgáló tározók térfogat-szükségletének meghatározása — 17 dolgozat b) az árvízvisszatartás hidrológiai kérdései — 4 dolgozat c) Tározók feliszapolódása. A tározás hatása a vízminőségre — 9 dolgozat 4. Tavak eredete és története. Tavak ós tározók befolyása a meteorológiai és hidrológiai tényezőkre — 6 dolgozat 5. Eljárások tókataszter felállításához: nemzeti és regionális számbavétel — 4 dolgozat Összesen tehát 94 dolgozatot küldtek be. Ezek közül Magyarország az alábbi 5 dolgozattal szerepelt: l/a. Muszkalay László: A Balaton hossz- ós keresztirányú vízlengóseinek vizsgálata. 2/d. Hamvas Ferenc: Parterózió vizsgálatok a Balatonon. 3/6. fíukovszky György: Kisvízfolyások árvizeinek tározása. 4. Dr. Hendefy László: A Balaton vízszínónek változásai a neolit kortól napjainkig. 5. Dr. Szesztay Károly: A tókataszterek készítésének néhány módszertani kérdése. Magyarországot dr. Szesztay Károly vezetésével háromtagú küldöttség képviselte, amelynek tagjai valamennyi magyar dolgozatot bemutattak. Az üléseken a szünetben, sőt a később levélben is jelentkező kérdésekből egyértelműen megállapítható, hogy dolgozataink komoly érdeklődést keltettek, és nagyon kedvező fogadtatásban részesültek. Az érdekesség kedvéért megemlítjük, hogy Magyarország a beküldött dolgozatok számát tekintve az elismerésre méltó hatodik helyen állt. (A legtöbb tanulmányt a Szovjetunió dolgozta ki (21), majd tovább az Egyesült Államok (17), Franciaország (11), Csehszlovákia (10), és Lengyelország (6) következett. A hazai tudományos kutatás és a műszaki gyakorlat számára a gardai szimpózionra minden részletében kiemelkedően fontos anyagot eredményezett. Ez a megállapítás elsősorban érvényes a nemzetközileg is általánosan elismert a Balaton-kutatásunkra, beleértve a tudományos és adatfeldolgozó munka minden ágát; továbbá a dombvidéki kistározók tervezési ós üzemelési kérdéseire. A dolgozatok anyaga — a megszokott nagyon gondos kiállításban — már megjelent két kötetben ós a könyvtárakban az érdeklődők rendelkezésére áll. (Symposium de Garda, Publication No. 70—71 de l'Ássociation Internationale d'Hydrologie Scientifique.) Befejezésül feltétlenül meg kell emlékezni a szimpózion mintaszerű] megrendezéséről. Az UNESCO részéről ./. Da Costa, a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség vezetősége részéről .4. Volker és TJ. J. Tison professzor irányította a munkát. Az olasz rendezőség megbízásából G. Morandini professzor munkatársaival fáradhatatlanul dolgozott a szervezésen. A sok hónapos előkészítés feltétlenül meghozta az eredményeket. A szimpózion résztvevői az értékes szakmai munka és a baráti vendéglátás legszebb emlékeivel térhettek vissza hazájukba. Krempels Tibor ( Folytatás a 340. oldaton)