Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

7. szám - Egyesületi és műszaki hírek

318 Hidrológiai Közlöny 1967. 6. sz. Szilágyi M.: A Főváros és csatornaműve 6. ábra. 1966-ban elkészült Délpesti szennyviztisztitó telep távlati képe A telep 30 000 m'/nap szennyvíz tisztítására készült. Az előtérben az előülepítő, középen a levegőztető medence sor, háttérben a két utóülepítő látható. (Foto: Dr. Simonffy) Puc. 6. nepcneKmusHbiü rután fOiicHO-TleuímcKOü otucmume.ibHOü cmamiuu, CAyjKaufeű öax oiucmKU cmonnux eod, nocmpoeiMOü e 1966 a. OraHUHH nocTpoeHa jym OHHCTKH 30 000 M

3/CYTKM CTOMHbix Bon. Ha nepeaHeM ruiaHe BuneH nepBbiMHbiü OTCTOHHHK, Ha cepeaiiHe p«a aapaITHOHHBIX őacceííHOB, a no3aan /tea B-ropbmHbix OTCTOHHHKOB .466. 6. Perspektivbild der in 1966 errichteten Abwasserreingungsanlage in Süd-Pest für die Reinigung von 30 000 m

3/Tag lm Vordergrund das Vorklarbecken, in der Mitte die Belüftungsbeckenreihe und im Hintergrund die zwei Nachklárbecken Dél-pesti telep végzi. Jelenleg 30 000 m

3/nap teljesítőképességű, a távlatban kapacitását kereken 120 000 m

3/nap értékre kell növelni. Itt, mivel a befogadó a Soroksári-Duna, a szárazidei szennyvizeket kétszeres hígításig biológiailag, háromszoros hígításig mechanikailag kell tisztítani. A vízgyűjtőterület főgyűjtője megépült, a hálózat bővítésekor néhány kisebb teljesítményű átemelő állomást Íveli majd építenünk (6. ábra). Végül a budai oldal Albertfalvától délre eső és Csepel lakott területének szennyvizét a nagytétényi sertéshizlalda mellett építendő telepen fogjuk tisztítani. Kapacitása közel 100 000 m

3/nap lesz. A vizeket a telepre elválasztó rendszerű főgyűjtő vezeti. A vázolt rendszerrel valamennyi a városrendezési tervben szereplő lakó- és ipari terület szennyvízelvezetését biztosítottuk. A bevont vízgyűjtőterület mintegy 26 000 ha, ebből egyesített rendszer kereken 12 000 ha. A tervbevett szárazidei szennyvízmennyiség 17 m

3/sec, az egy lakosra számított napi szennyvízmennyiség 660 1. A mai helyzethez képest az elválasztó rendszer lesz a domináló. Elöljáróban már utaltunk rá, hogy a főváros érvényben levő városrendezési tervét mélyrehatóan módosítani fogják. Az ezt célzó előmunkálatok folynak. A tényezők — melyek miatt e tervet rövid idő után át kell dolgozni — többek között a következők : a) Aránytalanságok a város fejlődésében. b) A tervbe vett rekonstrukciók az egyes városrészekben elmaradtak, azokat későbbi időre halasztották. c) Az ipartelepítés területén a decentralizáció a várt mértékben nem következett be. d) A lakosság összetétele és a családlétszám változása miatt lényegesen megnőtt a szükséges lakások száma. Tudomásunk szerint az új városrendezési elgondolás távlatát egy emberöltőre tervezik, tehát