Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
7. szám - A „Szervesanyag meghatározási problémák édesvizekben” című 1966. szeptember 25–28. között Tihanyben rendezett Szimpózium előadásai
290 Hidrológiai Közlöny 1967. 5. sz. T. Bratán M.—Mohos P.—Zsuffa 1.: A Gerence patak ahol (\(t) a vizsgált t időpontban a vízhozam, r az integrálási változó, p(r) a csapadék lefolyó hányadának az idősora, H(<) pedig az ún. jellemző árhullámkép függvénye. A jellemző árhullámkép a 0 ha K t 0 P(t\ 1 ha t„ Pl P, P Pn P n +1 S(q) ?2> Pl ? i Ps Pi Vi Pi 0 li-hzj ffs-íirr-' P i Pi (5) S(A) = o (^Di-^Df... PÜ Ps ( P21 P2 Pl. Pl l Pl Pl ÍLP'l' P, Pl A számításokat Bakonybél alatt elhelyezett rajzolóvízmércére végeztük el, úgy, hogy a csapadékT §5 t egységnyi lefolvási intenzitású, t 0 időpontban kezdődő és 00 ideig tartó csapadékhoz tartozó vízhozam idősor, amely nyilván arányos a vizsgált szelvény ún. vízgyűjtő karakterisztikájával [2]. Esetünkben azonban a jellemző árhullámkép nem ismert, viszont számos összetartozó p(í) és q(í) adatsorunk van a fölállított rajzoló műszerek jóvoltából. így ahhoz, hogy tetszőleges csapadékhoz meghatározzuk a megfelelő, ebből keletkező árhullámképet, a lefolyási tényező felvétele után a (1) képlettel meghatározott integrálegyenletet kell megoldani. Az integrálegyenlet megoldását nyilván a véges differenciák módszerével kell megkeresni, mert az összetartozó p(í) q(í) függvényeknek analitikus kifejezését nem ismerjük. Ha a p(t) csapadékból eredő lefolyás idősorát jellemző számértékek számsorozatát S(p), a vízhozamokét S(q) jelöli, akkor a jellemző vízhozamoknak idősorát adó számsorozatot, S(h)-t a következő szimbólummal jelzett műveletsorozattal kaphatjuk: Wir A szimbólumok a következő műveletcsoportokat jelölik: S(p) * [1;_ 1]=S(P) (3) ha pi. . ,p n, ahol pi a ti időponthoz tartozó csapadékból eredő lefolyás intenzitása S(p')=pi; P2-P1; p 3-p 2;-• p»-p»-i; -p» (4) Jte S ] 1 " S órás emsém ] lefolyású esr\ Kórós i(mértikodó)esá p- a(t)p(t) 1 18 órás esi p- a(t)p(t) I I I p- a(t)p(t) I- "sszeyymerásiMáro , ., , : q(thjm-i> ornurf •V \l \f \ . ' N V 2 , \ > \í % / 1 / I "H 1 1 1 l ~ A lefolyás kezdete ldó [óra] az S(/;) = === j)edig a következőképpen számítható: S( P > 9. ábra. A Gerence patak egységnyi és jellemző árhullámképei Abb. 9. Einheitliche und charakteristische Abflusswellenbilder des Gerence Baches Fig. 9. Unit hydrographe et hydrogramme de crue caractéristiqué du ruisseau Gerence íróról a 6 óránkénti csapadékmennyiségeket leolvastuk, a vízhozamgörbe és a vízállásírók segítségével pedig a 6 óránkénti átlagvízhozamokat határoztuk meg és e két számsorozatból a fent bemutatott eljárás szerint kiszámítottuk a jellemző árhullámkép idősorát. A számításokat időben állandó lefolyási tényező feltételezésével végeztük el. A számítás eredményét, a jellemző árhullámképet és a belőle számítható különböző időtartamú egységnyi árhullámképeket a 9. ábra mutatja. Cuénod módszerének alkalmazását egy, a Bakony nánai Kísérleti Vízgyűjtő területen észlelt összetartozó csapadók és árhullám idősor elemzésével mutatjuk be részletesebben. (A Gerence patak árhullámának feldolgozása a nálunk ismeretlen és bonyolult módszer bemutatására nem a legalkalmasabb. A Gerence patak árhullámát nem kísérleti vízgyűjtő körülményei között észleltük, a vízhozamadatok pontatlansága, a csapadék területi eloszlásának egyenlőtlensége stb. miatt, ennek feldolgozása során sok, bizonytalan adatpótlást, javítást kellett alkalmazni, ami a bemutatásnál még bonyolultabbá tenné a példát). Az 1965. VI. 9-én észlelt csapadék és vízhozamadatok idősorát a mellékelt 1. táblázat felső része mutatja, azonos m 3/óra dimenzióban. A táblázat második oszlopa a csapadék lefolyási tényezővel szorzott értékeit adja. Az észlelt csapadók, vízállás és vízhozamadatokat a 10. ábra mutatja. A 2. képletben összefoglalt műveletsorozatot a I. táblázat 2. és 3. oszlopában található számsorozatokkal S(p)-vel illetve S(g)-val kell elvégezni. A 3. képletben jelzett szorzást a I. táblázat alsó részében végezzük el: az S(p) számsorozat minden eleméből levontuk az előttelevőt ós így kaptuk az S(p') számsorozatot. Az S(q) és a S(p') „számsorok hányadosának" S(q) , , , p[ p't p3 - képzéséhez előbb kiszámítottuk a —7=1; ——7; S(p') ^ Pi Pi Pi p'i • • hányadosokat az I. táblázat legalsó részében. Az 5. képletcsoporttal jellemzett számításokat a 11. táblázatban mutatjuk be. A számítások felső sorába az S[q) számsor kerül. A számsor első tagjai alá írtuk e Pi tagoknak és a megfelelő —7 hányadosnak szorzatait. A Pi
