Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
5. szám - T. Bratán Mária–Mohos Pál–dr. Zsuffa István: A Gerence patak hidrológiai tanulmánya
288 Hidrológiai Közlöny 1967. 5. sz. T. Bratán M.—Mohos P.—Zsuffa 1.: A Gerence patak gassága megállapítható volt. A 4. ábra szerint a karsztvízszint magassága és a Gerence felszín alatti vízkészletből eredő vízhozamai között határozott összefüggés van. 212 mA.f. alatti karsztvízszintnél a Gerence a felszín alatti vizekből, krasztvizekből nem kap utánpótlást. E karsztvízszint fölött a felszín alatti vízkészletből eredő vízhozam, a karsztvízszint és a naptári év hónapja között határozott, de laza kapcsolat van. A kapcsolat szorossága a csapadékadatok bevonásával fokozható, de ez a finomítás egy esetleges előrejelzés szempontjából nem sokat mond. Az előrejelzések lehetősége szempontjából megvizsgáltuk még aPápakovácsi-i források havi középvízhozamát és az azt követő hónapban a Gerence patakon észlelt felszín alatti vízkészletből eredő vízhozamok közötti kapcsolatot. Az 5. ábrán vázolt összefüggés a Gerence várható alsó vízhozamának előrejelzésére felhasználható. 22. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság megfigyelései A Gerence vízgyűjtőjén az ideiglenes kísérleti területet 1964 augusztusában kezdtük el kiépíteni. Az első vízhozamméréseket már az év májusában megkezdtük, és az öntözési idény lezárása után ősszel folytattuk. A vízgyűjtőterületen végzett megfigyelések és mérések közvetlen célja — a Decennium igazgatósági tervében rögzített elvek szerint — kettős: egyrészt tisztázni kell a vízhozamok kisvizek idején történő alakulását, azaz a hasznosítható vízkészletnek vízfolyás mentén való megoszlását, másrészt rajzoló műszerek segítségével és az egységnyi árhullámkép módszerének alkalmazásával tisztázni kell az árvízi lefolyási viszonyokat és a mértékadó árvízhozam értékét. 221. A kis- és középvízhozamokra vonatkozó vizsgálatok A vízhozamméréseket feltárásszerűen, összpontosítva végeztük. Egyrészt az Igazgatóságnál régebben kidolgozott, ún. pillanatnyi vízhozamhossz-szelvény felvételekkel igyekeztünk a vízfolyás táplálási, illetve vízelszökési viszonyait tisztázni, másrészt az elhelyezett rajzoló vízméréseknél végeztünk tarázó vízhozam méréseket [11], 1964. április 16-án kb. középvízhozam nagyságrendű lefolyásnál vettük fel azt a pillanatnyi vízhozamhossz-szelvényt, amelyből a Gerence vízjárására a legérdekesebb következtetéseket lehet levonni, és amely következtetéseket a későbbi vízhozammérések, pillanatnyi vízhozamhossz-szelvények is igazoltak (6. ábra) 1964. IV. 16-án 3 vízhozammérő csoport előre meghatározott terv szerint, összesen 11 helyen mérte a fővízfolyás vízhozamát, illetve megállapította, hogy a Száraz Gerence, a Somberek Séd, Öreg Séd és Gyimóti Séd medre már kora tavasszal kiszárad. A vízhozammérések szerint a Pénzesgyőr alatti ún. Kerteskő-i szűkületben 600 l/s körüli vízhozamnak háromnegyede eltűnt és a Gella patak beömlése fölött a patak vízhozama alig volt 140 l/s Bakonyiéi alatt, a Bakonybél—Bakonykoppány-i szűkületben méréseink igaKerteskli aőkület wTolMt[km] COBU 6. ábra. A Gerence patahon 1964. IV. 16-án felvett pillanatnyi vízhozam hossz-szelvény Abb. 6. Der am Gerence-Bach am 16. IV. 1964 aufgenommene momentane Abflussmengenlángssehnitt Fig. 6. Profil en long momentané des débits relevé le 16. 4. 1964 sur le ruisseau Gerence Középviihozamok [l/s] gi Gerence já Gerence ^ Távolság ^ S 7km%I A torkolattól [km] SFRÍNCB 7. ábra. A Gerence patak kis- és középvízi hidrológiai hossz-szelvénye Abb. 7. Hydrologischer Langssehnitt des Niedrig- und Mittelwassers des Gerence-Baches Fig. 7. Profil en long hydrologique d'étiage et des ME sur le ruisseau Gerence zolták az Országos Földtani Intézet vízelszökésekre vonatkozó qualitatív megfigyeléseit, és itt megállapítottuk, hogy a vízhozamnak kb. 1/4-e, 100 Ijs szökik el a karsztjáratokon keresztül. Ez időszak alatt a Takácsiban észlelt vízhozamok elég nagyok voltak, tehát még abban az esetben is, ha a karsztvízszint a fent megadott küszöbérték felett van, a szűkületben a vízelszökés igen jelentős. A későbbiek során végzett vízhozammérések azt mutatták, hogv kisebb vízhozamoknál a vízelszökés — legalábbis 1964-ben — nem jelentkezett. Tehát a vízelszökéshez bizonyos vízállás-magasság szükséges, amely vízállás-magasság alatt jelentős elszivárgás nincs. A pillanatnyi vízhozamhossz-szelvények alapján megszerkesztett kis- és középvízi hidrológiai hossz-szelvényt a 7. ábrán mutatjuk be. 221. A nagyvízhozamokra vonatkozó vizsgálatok A Gerence nagyvízi jellemzésének megkönnyítésére 1964. szeptember 1-én a vízfolyás bakonybéli szakaszán — ahol a tározók kialakítására legtöbb lehetőség van — három rajzoló vízmércét állí-