Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
5. szám - Dr. Hankó Zoltán: A nagymarosi vízlépcsőkismintakísérlete
272 Hidrológiai Közlöny 1967. 5. sz. Dr. Hankb Z.: A nagymarosi kismintakísérlet H[m] t ff10:! 7-MODELL 0 4r- i szárított''f(H) (2) Un-mm (D Qn-fmm (?) a m-f(H) 1698 1000 5000 Vízhozam, Q [m 3/s] 6. ábra. A modell Q =f(H) f üggvényei, a természet méretére átszámítva Abb. 6. Funktion Q =f(H) des Modells, umgerechnet auf die Abmessung der Natúr sította a vízfelszín természethű alakulását, a természet A(H) görbéjének és a modell a(H) görbéjének viszonya alapján határozható meg az a Q m(H) görbe, mely a kívánt vízfelszín alakulásának számítását lehetővé teszi. A fentiek alapján meghatározott vízhozamgörbéket — a természet méretére átszámítva — a 6. ábrán tüntettük fel. A definícióból következik, hogy amennyiben a modellre ugyanúgy érvényes az (1) összefüggés mint a természetre, akkor a Q m = í(H) vízhozamgörbe alkalmazása biztosítja a vízszint természetnek megfelelő alakulását. Ez azonban nem valósítható meg egyrészt, mert a modellre nem érvényes az (1) összefüggés — a Q hatványkitevője kisebb kettőnél —, másrészt, mint a 6. ábrán látható, a vizsgált 1696, 1697 és 1698 fkm szelvények mindegyikéhez más Q m=f(H) görbe tartozik, mert a modellmeder nem természethű ellenállási viszonyait nemcsak a vízállás függvényeként kell a vízhozamgörbe torzításával korrigálni, hanem a vízfolyás hossza mentén is. 33. A felszíni áramlási kép, a sebességeloszlás és a görgetett hordalék mozgásának vizsgálata A modell vízhozamgörbéjének meghatározása során láttuk, hogy a Fronde modelltörvény segítségével számítható vízhozamgörbe mindaddig, míg a víz a hullámtérre nem lép ki, néhány százalék hibahatáron belül megfelel. A hullámtér bekapcsolódásával a szükséges vízhozam értéke nagyobb a modelltörvényből számíthatónál. Ezért további vizsgálatainkat is az eddigiekben használt kétféle —- ,,a" és ,,b" — vízhozamgörbe alkalmazásával végeztük el. A természet és modell felszíni áramlási képeinek összehasonlítására egy adat áll rendelkezésünkre. A Műegyetem 1953 szeptemberében végzett fáklyás felvétele alapján szerkesztett áramlási képet láthatjuk a 7. ábrán. A modellben azonos vízállás mellett készített áramlási felvételt tüntet fel az 5. kép. A két áramlási kép összehasonlítása alapján megállapítható, hogy számottevő eltérés nincs a modellben a természethez képest. Hasonlóképpen nem tapasztalható eltérés az ,,a" és ,,b" vízhozamgörbék esetén kialakuló áramlási képek között sem. Az áramlási viszonyok hasonlóságának ellenőrzésére szolgál a sebességeloszlás hasonlóságának vizsgálata is. Minden olyan vízállásnál és minden olyan keresztszelvényben, ahol a természetben sebességmérés történt, megmértük a sebességeloszlást a modellben is. Először is megállapítottuk — amit már a felszíni áramlási képre vonatkozóan is megállapítottunk —, hogy a ,,b" vízhozamgörbe alkalmazása csak a sebesség nagyságát módosítja, a függvényközépsebesség-ábra alakja nem változik. Példaképpen bemutatjuk a függélyközépsebesség-ábrát a V.0.27«*1698 fkm szelvényben a 8. ábrán, a modellben mért adatokat a természet méretére átszámítva. Látható, hogy a modellben mért értékek gyakorlatilag megegyeznek a természetben mért értékekkel. A görgetett hordalék mozgására vonatkozó vizsgálatainkat az előző tapasztalatok alapján már csak a ,,b" vízhozambörge alkalmazásával végeztük el, hogy nagyobb hordalék mozgató erő álljon rendelkezésre. Miután hordalékmérés a természetARAMLASI VONALAK A DUNÁN NAGYMAROSNÁL Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem II. Vizépitéstani Tanszéke úszó fáklyás felvétele 1953. IX. 19-én 7. ábra. A természet áramlás képe (V. ö. az 5. képpel) Abb. 7. Strömungsbild der Natúr (siehe Bild 5)
