Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
5. szám - Dr. Hankó Zoltán: A nagymarosi vízlépcsőkismintakísérlete
268 Hidrológiai Közlöny 1967. 5. sz. Dr. Hankb Z.: A nagymarosi kismintakísérlet földalatti vezetékként éri el a modell felső végén megépített vízhozammérőbukót (2. ábra). A bukót erre a célra terveztük, vízszállítása közel 400 l/s, és a Laboratórium mólycsatornájában hitelesítettük. A bukóból a megmért vízhozam a csillapító medencébe jut, majd a modellen végigfolyva az alvízszabályozón keresztül a vízvisszavezetés aknájába ömlik. A víz visszavezetésére ugyancsak 500 mm 0 acél csővezeték szolgál. A Laboratórium mélymedencéjónek falát nem törtük át a visszafolyó csővel, hanem a vizet állandó üzemű szifonvezeték szállítja a mély tartályba. Ezzel a modellt bekapcsoltuk a kísérleti csarnok körforgó rendszerébe, csak a Szivattyúkapacitást kellett a megnövekedett igényeknek megfelelően — 5 db 50 l/s szállítóképességű szivattyúval — megemelni. 2. A modell építése A megbízó VÍZITERV kívánságának megfelelően a modellnek az időjárás miatti igénybevételt is el kellett viselnie. Ez a szokatlanul súlyos feltétel sok esetben jelentékeny munkatöbbletet vont maga után. Így pl. a térképi adatokat is hőálló módon kellett feldolgozni. A vizsgált folyószakasztól ugyanis különböző szervek, különböző részekről, különböző méretarányú térképeket készítettek. A folyómeder felvételét a VtTUKI I. Osztálya készítette. Az országos rendszerben ismert koordinátákkal rendelkező V. O., K. F., F. H. kövek ós fkm oszlopok között sokszögvonalat vezettek mind a két parton. A sokszögvonalakra támaszkodik az a 45 keresztszelvény, melyek a modell-meder építésének gerincét képezték. A keresztszelvények azonban csak a sokszögvonalakig voltak meg. Az előtanulmányok során láttuk, hogy a domborzatot a 110 m A. f.-i magasságú rétegvonalig meg kell építeni. Miután a keresztszelvények sok estben nem terjedtek eddig a magasságig és egyébként az átlag 180 m távolságban levő keresztszelvények nem adtak elegendő támpontot a tagolt parti részek modellben való megépítéséhez, ezért felhasználtuk a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda 1 :4000 méretarányban készített térképeit is, melyek mind vízszintes, mind magassági értelemben feltüntették a partok alakulását. A különböző helyről, különböző időből származó, különböző méretarányú térképek, adatok összedolgozását, a modell alaptérképét 1:7500 méretarányban, asztralon műanyagfólián készítettük el. Ez a fólia átlátszó, mint a pauszpapír, ugyanúgy lehet rajta rajzolni, szerkeszteni, csak különleges tus kell hozzá. Nagy különbség azonban a pauszpapírral szemben, hogy normál szobai hőmérsékletkülönbség esetén a méretváltozása egyenletes és kb. l°/ 0o- (Az 1 :7500 méretarányt azért választottuk, mert ez az 1:75 méretarányú modellhez képest 1:100 léptékű alaptérképet jelent.) Ennek az alaptérképnek kicsinyített mása a 2. ábra. Mint az előtanulmányok során láttuk, a fényképezés szabta meg a modell elhelyezését az épület mellett (2. ábra). Ezért az épület falsíkjai által meghatározott helyi koordinátarendszerben feltérképeztük a modell elhelyezésére szolgáló területet, ugyancsak 1 :100 méretarányban. Ez az alaptérkép rajztáblára kasírozott rajzpapíron készült. A két — a modellhez képest azonos méretarányú — alaptél képet megfelelően egymásra illesztve határoztuk meg a kitűzési adatokat. Tekintettel arra, hogy a modellt határoló oldalfalba épített illesztőpontok az építés során a kitűzéshez képest elmozdultak, a pontok végleges koordinátáit az építés után, alapvonalról végrehajtott előmetszéssel határoztuk meg. Ellenőrzésképpen megmértük az illesztőpontok közötti távolságot. A számított és mért adatok közötti legnagyobb eltérés az 1:75 méretarányú modellen 2,5 cm volt, a mórt hossz l,7°/ 0 0-e. Az építési munkát a modell alapozásával kezdtük. A talajfeltárások alapján megállapítottuk, hogy a felszín közelében iszapos, agyagos, fagyveszélyes a talaj, a terep alatt 50—70 cm mélységben pedig törmelékes homokos kavics van, helyenként 1. kép. A dunakavicsot gép teríti és tömöríti Bild 1. Auch die Donaukiesschüttung und Verdichtung wird mit Maschinen ausgeführt finom homokkal, iszappal. Miután a modellt hosszú időre kellett építeni, ezért a felszíni rosszminőségű talajt kiemeltük átlagosan 60 cm mélységig, s helyébe dunakavicsot helyeztünk, a modellt mintegy 40 cm-es töltéssel a terepszint fölé kiemeltük. A hengerléssel tömörített, iszapolt, vibrált dunakavics-töltés tetejére 8 cm vastag betonburkolat készült és erre 3 cm vastag aszfaltborítás került. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a kitűzési munka, majd a modelláda építése és a keresztszelvények beállítása. A medret 5 cm vastag betonból alakítottuk ki. A beton mederfenék alatti részét dunakaviccsal töltöttük fel. Tekintettel a nagy volumenű építési munkára, modellépítésnélszokatlan gépesítéssel dolgoztunk. A mintegy 400 m 3, töltőanyagul szolgáló dunakavicsot szállítószalaggal rakodtuk be a keresztszelvények közé (2. kép). A vízhozammérő bukó a 3. képen látható. A modell elkészülte után az első elárasztásról készült a 3. és a 4. kép. 3. A modell vízhozamgörbéjének meghatározása, a bearányosítás A bearányosítás feladata annak ellenőrzése, illetőleg meghatározása, hogy vajon a geometriailag lekicsinyített modellvízfolyás hidraulikailag is hű mása-e a természetes folyónak. A 12. pontban ismertetett módszerek közül először a vízfelszín alakulására vonatkozó vizsgálatokat tárgyaljuk.
