Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

5. szám - Ziegler Károly: A Magyar Hidrológiai Társaság 1966. április 28–29-i konferenciája. „Az 1965. évi dunai árvíz műszaki tapasztalatairól”

250 Hidrológiai Közlöny 1967. 5. sz. Ziegler K.: Az 1965. évi dunai árvíz 4. kép. Védekezés szorítógátakkal Foto: MTI, Bajkor József 4. picture. Protection by means of contract dikes Stelczer Károly az ellennyomó medencék igen kedvező hatásáról mutat be vetített képekkel né­hány jellemző példát. Török László az árvédekezés idején végzett szivárgási vizsgálatokról számol be. A védekezés alatt létesített furatokban folyamatos figyelemmel kísérték az átázás előrehaladását. Azt naponta hossz- és keresztszelvényszerüen ábrázolva hasznos tájékoztatást tudtak adni a védelem vezetésnek, hol várható a helyzet súlyosbodása, és milyen az átszivárgás természete. Ezzel nagymértékben segí­tették az idejében való helyesen megválasztott véde­kezést. Buzgár és buzgárszerű vízfelfakadásoknál vég­zett vízhőmérsékleti megfigyelésekkel különítették el a mélytalajból táplálkozó buzgárokat az árvízből közvetlenül táplált csurgásoktól. Méréseik hasznos képet adtak a szádfalazás hatásáról is. Kiss György vetített képekkel illusztrált hoz­zászólásában az árvíz Mohács-szigeti tapasztala­tait ismerteti, különösen az ún. talpcsurgások fel­ismerésének nehézségeire hívja fel a figyelmet. Be­mutatja az országhatár közelében fóliaterítéssel végzett szivárgás gátlási kísérlet eredményeit. A töltésszivárgás állandó figyelemmel kíséré­sének fontossága miatt javasolja a kritikus szaka­szokon állandó jellegű megfigyelő csőkutak beépí­tését. Szilágyi Elemér az ellennyomó medencék ide­jében való feltöltésének fontosságát emeli ki, az ellennyomó kazetták méreteit ennek figyelembe­vételével kell megállapítani. Szakaszonként kísér­leti ellennyomó medencék megépítését javasolja. Wunder László a könnyűbúvárok árvédekezés­nél elsőízben történő bevetéséről emlékezik meg. Elmondja, hogy könnyíibúvárok munkája nagyon hasznosnak bizonyult a mélyfekvésű csurgások be­folyó nyílásának felderítésénél, sőt a nyílások elzá­rásánál is. Másik szerepük a szivárgást gátló fólia­terítés vízalatti elhelyezése és rögzítése volt. Mind­két szerepben hasznos munkát tudtak végezni és úgy véli, hogy alkalmazásukat az Á. K. Sz-szel összekapcsolva szervezetté lehetne tenni. Dr. Juhász József abból a tapasztalati tényből kiindulva, hogy tartós árhullámok esetében a gát alatti vízvezető rétegben a vízmozgás permanens­nek tekinthető, és annak feltételezésével, hogy a hullámtér szélessége csak bizonyos határig növeli az átszivárgó vízhozamot — az általa kidolgozott számítási eljárás eredményeként képletet ad. 1. a kritikus buzgárveszélyes szakasz meghatá­rozására, 2. a fakadó víz hozamának számítására, 3. a nyomásviszonyok meghatározására, 4. tényleges helyi mérésekkel összevetve a helyi anizotrópia megállapítására. Megfelelő feltárások után a helyi anizotrópia figyelembevételével ,,szabálytalansági mutatót" is ki lehet dolgozni, és ezek segítségével a védelmi berendezéseket méretezni. Felhasználható a kritikus sáv ismerete a ter­vezendő kutas megcsapolás hatékonyságának vizs­gálatára is, beleértve a nem teljes kutak esetét is. A javasolt eljárás, mint minden számítási el­járás egyszerűsítéseket és közelítést tartalmaz, és ezért erre figyelemmel alkalmazandó, de véleménye

Next

/
Thumbnails
Contents