Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

5. szám - Ziegler Károly: A Magyar Hidrológiai Társaság 1966. április 28–29-i konferenciája. „Az 1965. évi dunai árvíz műszaki tapasztalatairól”

250 Hidrológiai Közlöny 1967. 5. sz. Ziegler K.: Az 1965. évi dunai árvíz 4. kép. Védekezés szorítógátakkal Foto: MTI, Bajkor József 4. picture. Protection by means of contract dikes Stelczer Károly az ellennyomó medencék igen kedvező hatásáról mutat be vetített képekkel néhány jellemző példát. Török László az árvédekezés idején végzett szivárgási vizsgálatokról számol be. A védekezés alatt létesített furatokban folyamatos figyelemmel kísérték az átázás előrehaladását. Azt naponta hossz- és keresztszelvényszerüen ábrázolva hasznos tájékoztatást tudtak adni a védelem vezetésnek, hol várható a helyzet súlyosbodása, és milyen az átszivárgás természete. Ezzel nagymértékben segítették az idejében való helyesen megválasztott védekezést. Buzgár és buzgárszerű vízfelfakadásoknál végzett vízhőmérsékleti megfigyelésekkel különítették el a mélytalajból táplálkozó buzgárokat az árvízből közvetlenül táplált csurgásoktól. Méréseik hasznos képet adtak a szádfalazás hatásáról is. Kiss György vetített képekkel illusztrált hozzászólásában az árvíz Mohács-szigeti tapasztalatait ismerteti, különösen az ún. talpcsurgások felismerésének nehézségeire hívja fel a figyelmet. Bemutatja az országhatár közelében fóliaterítéssel végzett szivárgás gátlási kísérlet eredményeit. A töltésszivárgás állandó figyelemmel kísérésének fontossága miatt javasolja a kritikus szakaszokon állandó jellegű megfigyelő csőkutak beépítését. Szilágyi Elemér az ellennyomó medencék idejében való feltöltésének fontosságát emeli ki, az ellennyomó kazetták méreteit ennek figyelembevételével kell megállapítani. Szakaszonként kísérleti ellennyomó medencék megépítését javasolja. Wunder László a könnyűbúvárok árvédekezésnél elsőízben történő bevetéséről emlékezik meg. Elmondja, hogy könnyíibúvárok munkája nagyon hasznosnak bizonyult a mélyfekvésű csurgások befolyó nyílásának felderítésénél, sőt a nyílások elzárásánál is. Másik szerepük a szivárgást gátló fóliaterítés vízalatti elhelyezése és rögzítése volt. Mindkét szerepben hasznos munkát tudtak végezni és úgy véli, hogy alkalmazásukat az Á. K. Sz-szel összekapcsolva szervezetté lehetne tenni. Dr. Juhász József abból a tapasztalati tényből kiindulva, hogy tartós árhullámok esetében a gát alatti vízvezető rétegben a vízmozgás permanensnek tekinthető, és annak feltételezésével, hogy a hullámtér szélessége csak bizonyos határig növeli az átszivárgó vízhozamot — az általa kidolgozott számítási eljárás eredményeként képletet ad. 1. a kritikus buzgárveszélyes szakasz meghatározására, 2. a fakadó víz hozamának számítására, 3. a nyomásviszonyok meghatározására, 4. tényleges helyi mérésekkel összevetve a helyi anizotrópia megállapítására. Megfelelő feltárások után a helyi anizotrópia figyelembevételével ,,szabálytalansági mutatót" is ki lehet dolgozni, és ezek segítségével a védelmi berendezéseket méretezni. Felhasználható a kritikus sáv ismerete a tervezendő kutas megcsapolás hatékonyságának vizsgálatára is, beleértve a nem teljes kutak esetét is. A javasolt eljárás, mint minden számítási eljárás egyszerűsítéseket és közelítést tartalmaz, és ezért erre figyelemmel alkalmazandó, de véleménye