Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

1. szám - Az 1966. évi téli–tavaszi belvízvédekezés az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén

Az 1966. évi belvízvédekezés Hidrológiai Közlöny 1967. 1. sz. 25 között elsősorban szárazabb, 1949 és 1956 között zömmel nedvesebb, 1956 és 1963 között általában szárazabb, míg 1963-tól kezdődően ismét nedvesebb évek következtek. Ez az átfogó összeállítás kétségtelenül elnagyolt és a kivételes évekkel nem foglalkozik, mindazonáltal elég nagy hűséggel jellemzi a csapadék-, a talajvíz- és a belvízi helyzet következményeinek együttes irányát. A hidrológiai és meteorológiai adatgyűjtés értékelése útján 1964-ben valószínűsíthető volt, 1965-ben pedig megállapíthattuk, hogy ismét nedvesebb időjárási periódusba léptünk. A belvízvédekezést megelőző időszak jellegzetes időjárási sajátosságai Az 1965. évet lezáró téli idó'szak olyan tavaszi és nyári időjárási periódust követett, amelyben 6 hónapon keresztül, tehát márciustól kezdve egészen augusztus végéig az Igazgatóság területén fekvő minden mérőállomáson több csapadékot észleltek, mint az illető hónap sokévi átlaga. Az átlagos havi csapadékösszegeknél 8—32 mm-rel hullott több ebben az időszakban. Az említett 6 hónapot követően ugyan 1965. szeptembere és októbere meglehetősen száraz volt, az évszakhoz képest több meleggel és főként sokkal több napfénnyel, de már novemberben ismét jelentékennyé vált a csapadék mennyisége, és a sokévi átlagnak általában 2 és fél, sőt egyes helyeken 3-szorosa hullott le. 1965. októbere az évszázad napsütésben leggazdagabb októbere volt. A csapadék zérus vagy jelentéktelen mennyiségű volt, s a hónap utolsó harmadában erős fagyok jelentkeztek. 1965. novemberében viszont már kevesebb volt a napsütés az átlagosnál, a középhőmérséklet sokévi átlagánál 2—3°C-al volt hidegebb, és rendszeresen előfordultak a —10 22°C-os minimumok is. Az ún. fagyos napok száma, amelyben a minimális hőmérséklet a 0°C-nál alacsonyabb volt, november hónapban az Igazgatóság területén elérte a 25-öt. Az átlagot többszörösen meghaladó csapadék ugyan eső vagy elolvadt hó alakjában került a felszínre, de a sok fagy miatt ebből kevés tudott elfolyni és annak a legnagyobb része a napközben fel-fel engedő talajba a helyszínen szivárgott be. Erre megvolt a lehetőség, hiszen a november hónapnak csak kb. 5 napján keresztül észleltek egésznapos fagyot. 1965. decemberében a középhőmérsékletek 1—2 °C-al magasabbak voltak a sokévi átlagnál. A csapadék havi összege azonban decemberben is csaknem kétszerese volt a sokévi átlagnak. Számottevő hótakaró decemberben nem alakult ki, és ámbár a felmelegedések miatt a lehullott csapadék jórésze vagy beszivárgott, vagy nagyobb elöntések nélkül levezethető volt, a tavasszal várható belvízveszély lényegesebb javulásáról decemberben nem lehetett szó. Az 1966. év januárjában a hőmérséklet havi középértéke kb. 2°C-al volt alacsonyabb sokévi átlagánál. Ebben a hónapban 29 napon keresztül észleltek fagyot, s ez a fagy 24 napon át egyáltalában nem engedett fel. A sokévi átlaggal szemben 1966. januárjában ismét csapadéktöbblet mutatkozott. Az igazgatósági területre vonatkozó kerekített átlagnak megfelelő 30 mm csapadékösszeghez képest 50—60 mm-t észleltek a különböző mérőállomásokon. Az előző hónapokkal szemben lényeges különbség mutatkozott abban, hogy a januári csapadék kizárólag hó alakjában került a talaj felszínére és ez a hóréteg januárban meg is maradt. Az 1966. január 31-i állapotnak megfelelően meghatároztuk Igazgatóságunk területén a földeken levő hó vízértékét. Ez a meghatározás a belvízvédekezés időszakára vonatkozóan is jellemzőnek tekinthető, hiszen a tartós fagyok első megszűnése január 31-hez köthető. Meghatározásunk szerint (1. ábra) a Duna-Tisza közén a hó általában 30— x ' S>iJ®/S í t /\ @ J^® í // ® Arv* / & X x ® -^yK^&vlp^ SÍ ^rÁ Jtrrom ^ r << N^*^ Y 0 10 20 30km J $ Sv\ 1. ábra. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság belvízi tájegységei, vízrendszerei és öblözetei az 1. táblázat szerinti számozással. A rétegvonalak az 1966. január 31-i hótakaró vízegyenértékét mutatják Abb. 1. Poldergebietseinheiten, Wassersysteme und Polder auf dem Gebiet der Wasserwirtschaftsdirektion fúr das untere Tisza-Tal mit der Bezifferung gemass Tabelle 1. Die Schichtenlinien zeigen den Wassersaulengleichwert der Schneedecke arn 31. Jánner 1966 JELMAGYARÁZAT: —1->—• Országhatár m és tájeggségi határa Belvízi oblbzet határa (7) Belvízi öblözetsorszáma A hátokará (MM vizegtjenértékben) az 1966. január 31-i állapot szerint