Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

4. szám - Dr. Dobos Alajos: Csővezetékes hordozható esőztető fővezeték hidraulikai vizsgálata

Hidrológiai Közlöny 1967. 4. sz. 227 Csővezetékes hordozható esőztető fővezeték hidraulikai vizsgálata Dr. DOBOS ALAJOS* a műszaki tudományok kandidátusa A hordozható esőztető fővezeték a berendezésnek az az eleme, amely a szivattyú által szállított vízhozamot (Q) az üzemelő szárnyvezetékekhez {Na) vezeti. Gyorskapcsolású, — általában nagyobb méretű — hordozható csövekből és szárnyvezetékleágazások céljára beépített, elzárószerkezettel ellátott idomdarabokból szerelhető össze. Az egy fővezetékálláshoz tartozó terület (F

e) öntözésének időtartama (T

e) alatt — a hazai mezőgazdasági igényeknek megfelelően, maximálisan 6 napig — helyben marad, majd áttelepítésre kerül. A tanulmány elsősorban a fővezeték hidraulikai kérdéseivel foglalkozik, e mellett azonban a mezőgazdasági, üzemi és hidraulikai jellemzők közti kapcsolatok megállapítását is feladatának tekinti, ezért a hidraulikai jelenség alakulását befolyásoló üzemi viszonyokat is részletesen vizsgálja. A nagyüzemi esőszerű öntözésre vonatkozó kutatómunkám korábbi eredményei érzékeltették, hogy a hidraulikai folyamat megismerésére és a hidraulikai törvényszerűségek feltárására irányuló vizsgálatokat — nagyüzemi öntözés esetén —- az üzemi viszonyok mélyreható tanulmányozása nélkül nem lehet eredményesen végezni. így került sor az itt ismertetendő vizsgálatok elvégzésére. 1. A nagyüzemi öntözés végrehajtásának alapelvei Az esőszerű öntözés végrehajtása során az esőztető szárny vezetékeket, miután az adott szárnyvezetékállásban az előírt csapadékmennyiséget kiadagolta, le kell szerelni és a következő szárnyvezetékállásba át kell telepíteni. A nagyüzemi öntözés célszerű, tervszerű és gazdaságos végrehajtása érdekében a szárnyvezetékek üzemelési sorrendjét, a csapadék kiadagolásának időtartamát, az áttelepítések időpontját és az áttelepítésre rendelkezésre álló időtartamot üzemelési utasításként kell megadni. A célszerűség megköveteli, hogy az öntözéssel kapcsolatos tevékenység — az öntöző szakmunkások képzettségi szintjéről — egyszerűen áttekinthető, mechanikusan végrehajtható és az öntözés bármely szakaszában azonos, egymást folyamatosan követő és meghatározott szakaszosság szerint ismétlődő műveletekből álljon. A tervszerűség, amelyet a nagyüzemi öntözés szervezése nem nélkülözhet, a berendezések egyedeinek tervezése és üzemeltetése során egyaránt jusson kifejezésre. Itt elsősorban arra kell rámutatni, hogy a berendezések azonos üzemelési szempontok figyelembevételével kerüljenek kialakításra. Az üzemelés végrehajtása elvileg igen sokféle lehe

J, de meghatározott számx'i szárny vezetékkel üzemelő esőztető berendezés esetén csak 1—2 olyan eset létezik, amely gyakorlati megvalósításra is igényt tarthat. A hidraulikai ós üzemi viszonyok vizsgálatát tehát esak azokra az esetekre érdemes kiterjeszteni, amelyek a gya* Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszéke, Budapest. korlatban előfordulnak, vagy amelyek alkalmazására a jövőben t>or kerülhet. Tanulmányban a szárnyvezetékek elhelyezésére és üzemelésre vonatkozó — mivel gyakorlati szempontból is igen jól megfelel és a célszerűség igényeit is messzemenően kielégíti — kiindulási feltételként a következőket vesszük fel: Az első szárnyvezeték (ez kezdi az üzemelést is) a fővezeték jobb oldalán, a szivattyútól nézve a legtávolabbi szárnyvezeték állásban, a többi pedig az óramutató járásával megegyező irányban, a szárny vezetékállások számától függően, kerül elhelyezésre. A szárnyvezetékek számozása és üzemelési sorrendjük is ugyanígy állapítható meg (1. ábra). A tanulmány ettől eltérő alapelvek szerint végrehajtott üzemeléssel is foglalkozik, elsősorban azért, hogy az üzemi és hidraulikai viszonyok szűkL-H. III.-N. 1. ábra. Szakaszos (N = 2) és folyamatos üzemű (N = 2+2) esőztető berendezések Puc. 7. RojKÖeeajibHoe oöopydoeanue smannbiM (N = 2) u nocmoHHHbiM npou36odcmeoM (N = 2-\-2) Abb. 1. Regner-Einrichtungen mit periodischen (N=2) und kontinuierlichen (N = 2 + 2) Betrieb