Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves jubiliumi ülésének előadásai - Dr. Kertai Ede: A vízgazdálkodás szerepe a népgazdaságban
Kertai E.: A vízgazdálkodás szerepe Hidrológiai Közlöny 1967. 4. sz. 209 kisvízfolyások vízgyűjtő területének rendezésénél is, ahol a vízgazdálkodási feladatokat az erózió elleni védelemmel és az erdészeti feladatokkal szorosan összehangolva oldják meg. Szorosabbá vált a vízgazdálkodási és regionális tervezés közötti kapcsolat A vízgazdálkodási tervezést nem lehet függetleníteni az érintett terület általános fejlesztési elgondolásaitól és a gazdaság-földrajzi összefüggésektől. A területfelhasználás, a termelőerők elhelyezése és a természeti adottságok közötti kapcsolatot a regionális tervek és a vízgazdálkodási tervek összhangja határozza meg. A két átfogó tervezési mód szoros kölcsönhatásban van egymással. A területfejlesztési tervkoncepció célkitűzései feltétlenül vízgazdálkodási kérdéseket vetnek fel, míg a vízgazdálkodási terv az adottságok és a lehetőségek oldaláról hat vissza az előbbire. A kielégítő megoldást folyamatos egyeztetéssel, fokozatos megközelítés útján lehet elérni. Ez az elv az utóbbi időben örvendetesen mindinkább érvényesül. Szükség volna azonban a két tervezési mód programjának egyeztetésére. Kialakult a tudományosan megalapozott, közgazdasági vizsgálatokkal alátámasztott, operatív vízkészletgazdálkodás A tervszerű vízgazdálkodás alapja a felhasználható vízkészletek feltárása, azoknak a társadalom igényeivel való egyeztetése és elosztása oly módon, hogy az a népgazdaság szempontjából optimálisan hasznosuljon. Ezt a műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenységet nevezzük vízkészletgazdálkodásnak . -•§§ | nssmaris \ Amíg a vízkészletek bősége, vagy a kismértékű vízhasználat miatt az igények kielégítése nem okoz gondot, a vízkészletgazdálkodás nem időszerű. Azonban a vízkészletek területi és időbeli egyenlőtlen elosztása egyfelől, a vízigények nagymértékű emelkedése és helyi koncentráltsága, valamint a folyóvizek nagyarányú elszennyeződése másfelől, az egész világon előtérbe helyezte ezt a tevékenységet. A Föld megújuló édesvízkészletét évi 37 000 km 3-re s az emberiség vízszükségletét 1000- 1200 km 3-re becsülik. A vízkészlet kihasználtsága tehát mintegy 3%. S mégis számos példa mutatja, hogy sok helyen még az életszükségletet jelentő ivóvíz biztosítása is a legnagyobb nehézségekbe ütközik, s erre a célra a tenger vizét, sőt a tisztított szennyvizet is felhasználják. E. Trueb a Svájci Gáz- és Vízellátási Egylet 1966. évi közgyűlésén tartott előadásában ismertette, hogy Svájc 50 milliárd m 3 vízkészletéből jelenleg 2 milliárd m 3-t hasznosítanak. Ennek ellenére a csapadék tér- és időbeli ingadozásai, továbbá az ipari- és lakótelepülések eloszlása miatt ivóvízhiánv lép fel. Magyarországon a korlátozott vízkészletek és az ugrásszerűen emelkedő vízigények már most megkövetelik a céltudatos vízkészletgazdálkodást. Az országos összesítés nálunk is kedvező képet mutat, hiszen felszíni vízkészletünk kihasználtságának országos átlaga jelenleg a kritikus időszakra vonatkoztatva csak 17% (4. és ö. ábra). Ha azonban a vízmérleget kisebb területegységekre készítjük el, mindjárt kitűnik vízkészleteink korlátozott volta. A 13 vízgazdálkodási egységre készített vízJELMAGYARÁZAT : • 0-10 X Felnin: és feis:in- Q 11-30% alatti mkesM területi otiogps Í^U •» W * kihasinaUsigo sí-70% E3 >70% 6. ábra. Magyarország felszíni és felszínalatti vízkészletének kihasználtsága a Duna, a Tisza és a Dránt nélkül, vízgazdálkodási egységenként (1970. év, aug. S0 % ) Puc. 6. HcnoAb3oeaiuiocmb noeepxnocmHbix u nod3eMHbix eodnux pecypcoe Bempuu őe3 pp. JHynaű, Tuca u Zpaea, no omdeAbiibiM eodoxo3HÚcmeeHHbiM edunuifaM (Aeeycm, 1970 a. — 80°/ o) Abb. 6. und Ausnützungsgrad der Oberfláehen- und unterirdisehen Wasservorráte Ungarns ohne (ler Donau, Tisza I Drau nach wasserwirtsc.haftlichen Einheiten. August des Jahres 1970 bei 80 % Wahrscheinlichkeit