Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves jubiliumi ülésének előadásai - Dr. Kertai Ede: A vízgazdálkodás szerepe a népgazdaságban

Kertai E.: A vízgazdálkodás szerepe Hidrológiai Közlöny 1967. 4. sz. 207 A magyar vízgazdálkodást egységes állami szervezet irányítja Az ország vízgazdálkodásának egységes irányítása 1953 óta a Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt működő Országos Vízügyi Főigazgatóság feladata, amely hatáskörét a kormány képviseletében közvetlen felelőséggel és valamennyi népgazdasági ágra kiterjedően gyakorolja, koordinációs tevékenységének ellátásában az érintett tárcák felelős képviselőiből szervezett Országos Vízgazdálkodási Bizottság segíti. Az egységes vízügyi szervezet másfél évtizedes múltja beigazolta, hogy az átfogó, a népgazdaság egészére kiterjedő céltudatos vízgazdálkodás, az anyagi eszközök leghatékonyabb felhasználása csak ezen az úton valósítható meg. A központi irányítás mellett érvényre jutnak a helyi kezdeményezések és helyi erőforrások A felszabadulás után, 1948-ban a 6060/1948. Korm. sz. rendelet mindenféle vízgazdálkodási feladatot állami feladattá nyilvánított. Ez nem bizonyult helyes intézkedésnek, mert kikapcsolta a helyi erőforrásokat, ugyanakkor túlzottan megterhelte az állami szervezeteket. A tapasztalatok alapján hozott intézkedések lehetővé tették, hogy a vízgazdálkodási szempontból összefüggő területeken a helyi jellegű vízrendezési és vízhasznosítási tevékenység ellátására, az érdekeltek vízgazdálkodási társulatokat alakíthatnak. Napjainkig az ország területének 72%-ára kiterjedően több mint 300 vízgazdálkodási társulat létesült. Ezek fele helyi mezőgazdasági vízgazdálkodási feladatokat old meg, míg másik fele törpevízművek létesítésével és üzemelésével foglalkozik. A társulatoknak nagy szerepe van a vízgazdálkodásban: évi beruházási ráfordításuk a teljes vízgazdálkodási keretnek mintegy 10—12%-a. A megyei, városi és községi tanácsok beruházásai a teljes vízgazdálkodási beruházásnak több mint 30%-a s így azt lehet mondani, hogy helyi erőforrásból valósul meg a vízgazdálkodási létesítményeknek csaknem a fele. A vízgazdálkodási tevékenység szilárd tudományos alapokon nyugszik A vízgazdálkodással összefüggő tudományos kutatások 1952 óta elsősorban a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet feladata. Az Intézet 800 fős létszámából 108 fő a mérnök. A vízrajzi adatgyűjtésben és feldolgozáson kívül kiterjedt kutatásokat végez az ország felszíni és felszínalatti vizeivel kapcsolatos hidrológiai és hidraulikai kérdésekben. Az utóbbi években erőteljes fejlődésnek indult a felszíni vizek minőségi állapotával, a szennyvíztisztítás technológiai eljárásaival, a vízépítéssel és a vízkészletgazdálkodással kapcsolatos kutató munka. Nagy reményekre jogosítanak a hidroökonomia és a vízügyi műszaki tájékoztatás terén elért kezdeti eredmények is. A VITUKI kutatómunkáját szervesen egészíti ki a Vízügyi Tervező Iroda ilyen irányú munkája, valamint a vízügyi igazgatóságokon működő hidrológus mérnökök és vízminőségi laboratóriumok tevékenysége. Számos egyetemi tanszék és más kutatóhely járul még hozzá a vízgazdálkodás tudományos megalapozottságához. A vízgazdálkodási kutatások közötti koordinációt a TFT Távlati Tudományos Terve 8. sz. főfeladatának Koordináló Bizottsága végzi. A kutatások a szükséges elméleti alapok megteremtése mellett egyre inkább segítik a konkrét feladatok megoldását. Az egész országra kiterjedő Keretterv biztosítja a vízgazdálkodás tervszerűségét A hosszú évek munkájával, széleskörű társadalmi és tudományos összefogással sok száz szakember közreműködésével készült, 1965-ben jóváhagyott Országos Vízgazdálkodási Keretterv már eddig is beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Valóban tárháza a vízgazdálkodás helyzetére vonatkozó adatoknak és a műszakilag célszerű megoldásoknak, ezért elevenen hat a regionális tervek összeállításában, a vízgazdálkodás ágazataiban és bármely népgazdasági ágban jelentkező új elgondolás megalapozásában. A Kerettervet azonban a népgazdasági igényekkel összhangban, a műszaki haladásnak megfelelően folyamatosan tovább kell fejleszteni. A fejlesztés a szükséges módosításokra, kiegészítésekre s a kisebb vízgazdálkodási egységek részletesebb vizsgálatára vonatkozik. Ez a munka folyamatban van. A továbbfejlesztés részeként területi vízminőségvédelmi tervek is készülnek, amelyek egy-egy vízgyűjtőterület szennyvizeinek tisztítására, elhelyezésére, a vizek tisztaságának megőrzésére vonatkozó egységes koncepciókat tartalmazzák. A vízgazdálkodási munkában mindinkább érvényesül a komplex szemlélet A komplex vízgazdálkodás lényegének felismerése, módszereinek alkalmazása lassan tért hódít. A komplex jelző kifejezésre juttatja azt a köMAGYARORSZÁG m^ftít ^tírozotttöbblet fTTTTTI Bevezetett vizek 4. ábra. Magyarország vízgazdálkodási idősora Vízkészletgazdálkodási Évkönyv, 1966. Puc. 4. PHÖ nem no xo3nücmeoeaHum c eodHbiMU pecypcaMU EncezodnuK no xo3nücmey c eodnuMu pecypcaMU, 1966 Abb. 4. Wásserwirtschaftliche Zeitreihe Ungarns Jahrbuch für Wasservorratswirtschaft, 1966