Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Holló I.: A vizek tisztaságának védelme Hidrológiai Közlöny 1967. 4. sz. 203 mischem Gesichtspunkt in den Wassergüteuntersu­chungs-Laboratorien der Staatshauptdirektion für Wasserwesen vorgenommen, die Untersuchungen hygie­nischen Charakters werden hingegen in den hierfür spezialisierten Laboratorien durchgeführt. Der Gewásser-Schutz war in der ungarisehen Reehtssehaffung bereits im vergangenen Jahrhundert enthalten, wurde aber nur in den nach Errichtung der Staatshauptdirektion für Wasserwesen erbrachtenRegie­rungserlassen wirkungsvoli. Das IV. Gesetz vom Jahre 1964 über Wasserwesen und seine Durchführungsbe­stimmung setzt die mannigfaltigen Aufgaben des Gewassergesetzes fest. Das Gesetz sagt aueh aus, dass der „Wasserwirtsehaftliche Landes-Rahmenplan" die Grundlage der wasserwirtschaftlichen Planung bildet, in dem die Lösung der mit der Wassergüte und den diese beeinflussenden Faktorén verbundenen Fragen einen wichtigen Teil darstellen. Ein besonderer Regierungser­lass bestimmt die Masse, die Art, die Grenzwerte der Infizierung der Gewásser, ihrer schádlichen Verunreini­gung und das Mass der Abwasser-Geldbusse. Zur Kontrolié der Wassergüteschutzverordnungen, zur Intensivierung der auf die Reinheihaltung der Gewásser ausgeriehteten Tátigkeit und zur einheitlichen Leitung der mit dem Wassergüteschutz beschflftigten Organe, wurde am 1. April 1966 die Zentralstelle — Wassergüteüberwachung der Staatshauptdirektion für Wasserwesen aufgestellt, die als selbststándige Rechts­person und als ein Organ von Landeswirkungskreis tatig ist. Im Rahmen der 12 regionalen Wasserwirtschafts­direktionen arbeiten 12 Wassergüte-Inspektoren und ebensoviele Wassergüte-Laboratorien mit besoldeten und freiwilligen Beobaehtern zuSammen, unter der Leitung der Zentralstelle Wassergüteüberwachung. AuS der Sichb des Gewásserschutzes ist die möglichst rasche Entwicklung der Kanalisierung und Abwasser­reinigung von InduStrieanlagen und Wohnsiedlungen das Állernotwendigste, damit bis 1972 die die meisten Sorgen verursachenden Abwásser wenigstens mecha­nisch, fallweise biologisch gereinigt in den Vorfluter gelangen. Die Einführung der dritten Reinigungsstufe kommt noeh nicht an die Reihe. Seit dem Bestehen der Ungarisehen Hydrologischen Gesellschaft habén die verschiedenen Fachabteilungen an der GeStaltung der öffentlichen Meinung über Ge­wásserschutz tatig mitgewirkt. Als erste trat die Fach­abteilung für Limnologie, nachher für jene Hydrogeologie und Wasserversorgung, sowie auch die Fachabteilung für Abwásser und Wasserchemie in zahlreichen Arbeits­kommissionen mit Vortrágen und Diskussionen für den Gewásserschutz ein. Auf diesen gut vorbereiteten Grund­lagen werden hoffentlich keine weiteren 50 Jahre not­wendig Sein,um den modernen GewásserschutzinUngarn lösen zu können. (Folytatás a 195. oldalról) Beszámoló a Nyíregyházi Csoport működéséről A Nyíregyházi Csoport 1960. március 14-én alakult és taglétszáma még ebben az évben 58 főre növekedett. Kezdeti időkben elsőrendű feladatának a tagok szakmai továbbképzését tekintette, de gondot fordított a Párt- és tanácsi szervekkel való jó kapcsolat kialakítására, Sza­bolcs-Szatmár megye gazdasági életének előbbre vitelére. A tevékenység kiszélesítésének ós a megye műszaki­gazdasági életébe való bekapcsolódásnak a gondolata mindjobban megerősödött, és az 1962. évi munkatervből már visszatükröződött. A társegyesületekkel való kap­csolat felvételére és közös vonatkozású problémákkal való foglalkozásra jó lehetőséget adott a MTESZ nyír­egyházi szervezetének és intézőbizottságának megalakulása. A megye 1961. évben lépett a szocialista nagyüzemi me­zőgazdasági termelés útjára ós a Hidrológiai Társaság Nyíregyházi Csoportja foglalkozni kívánt mindazokkal a vízügyi vonatkozású problémákkal, amelyek a mezőgaz­daság szocialista átalakulása folytán kerültek előtérbe. Ehhez kapcsolódott az Országos Vízgazdálkodási Keret­terv munkája, amelynek Szabolcs-Szatmár megyére vo­natkozó részének jobb kialakítása érdekében minél szé­lesebb körben kívánta a Csoport bekapcsolni nemcsak a vízügyi-műszaki embereket, hanem egyéb tudományos szakembereket is. E programmal kapcsolatosan a Cso­port az 1962. évben két szakcsoport felállítását látta szükségesnek: a Vízellátási és Szennyvíztisztási Szakcso­port, valamint a Mezőgazdasági Vízhasznosítási Szakcso­port felállítását. Az inkább csak főtevékenységi irányokat jelölő szakcsoporti keretben tagtársaink elkészítették Szabolcs­Szatmár megye 20 éves öntözési programjavaslatát és megvitatták a megyei területi vízgazdálkodási keret­tervet. A Nyíregyházi Csoport élete átlag havonként meg­tartott előadóülések keretében zajlik, amelyeket a Felső­tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság által rendezett klub­esteken élénk vita szokott követni. Az előadások kere­tében általában vízkészletgazdálkodási, öntözési, ár- és belvízvédelmi, vízellátási és szennyvízkezelési, műtárgy­hidraulikai és vízépítési technológiai kérdésekkel foglal­koztak. Az előadássorozatokat jól kiegészítik a tagság műszaki látókörét növelő tanulmányi kirándulások, amelyeknek keretében megtekintésre kerültek hazánk jelentősebb vízépítési létesítményei. A MTESZ Nyíregyházi Bizottsága által 1964. év­ben rendezett „Nyíregyházi Műszaki Napok" alkalmá­val, a Csoport előadást, tanulmányi kirándulást, vala­mint a múlt és jelen vízgazdálkodását bemutató kiállí­tást rendezett a Vízügyi Igazgatóság székházában. A Csoport a szakemberek utánpótlásának kérdésé­vel is foglalkozik. A Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazga­tóság bázisintézménye a Nyíregyházi Vízügyi Szakközép­iskolának, és mint ilyen, tevékenyen segíti az elméleti és gyakorlati szakmai oktatás színvonalának emelését. Az iskola az 1966. évtől kezdődően évenként kb. 15 tanulót fog a műszaki felsőoktatásba irányítani. A Cso­port vízgazdálkodási vonatkozású előadásaira középis­kolás diákokat is meghívott, több alkalommal vetített vízgazdálkodási tárgyú filmeket, amelyeket a tanuló if­júság is megtekinthetett. A Magyar Hidrológiai Társaság Nyíregyházi Cso­portja továbbra is az előbbiekben vázolt irányban kí­vánja működését kifejteni és a problémaköröket' kon­centrálva, tovább kíván foglalkozni vízkészletgazdálko­dási, falusi ivóvízellátási, tárázási és öntözési kérdésekkel. Ez természetesen csak abban az esetben lehet gyümöl­csöző, ha a tanácsi, a mezőgazdasági és az. öntözési szak­emberek is bekapcsolódnának a kérdések megvitatásába, közös előadások ós kötetlen klub-megbeszélések formá­jában. A feladatok összetettsége egyre erősödő hang­súllyal követeli meg a különböző társegyesületekben folyó munka összehangolását, a különböző területeken dolgozó szakemberek közös klub-életének, előadásainak és tanulmányi kirándulásainak megszervezését. Statisztikai adatok az 1962 —1965. évekről: 1962. 1963. 1964. 1965. Előadások száma 6 10 6 6 Taglétszám 80 89 103 64 Rendezvényeken résztvevők száma 246 420 262 200 Tanulmányi kirándulások száma 1 1 2 —­Barna Bertalan a Nyíregyházi Csoport tit kára (Folytatás a 214. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents