Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves jubiliumi ülésének előadásai - Dr. Salamin Pál: Mezőgazdasági vízhasznosítási kutatások
172 Hidrológiai Közlöny 1967. 3. sz. Mezőgazdasági vízhasznosítási kutatások DB. SAIAMIH P Á T.» a műszaki tudományok kandidátusa A mezőgazdasági vízhasznosítási feladatok jelentőségét a Vízgazdálkodási Keretterv néhány 1980-ra vonatkozó fejlesztési adatával jellemezhetjük : Öntözésre berendezendő terület 1,27 millió ha Halastóként hasznosítandó terület ... 42 ezer ha Üvegházakban felhasználandó hévíz 50 ezer m 3/nap A tervezett öntözési beruházások 18,5, a tógazdasági beruházások 1,2 milliárd Ft nagyságrendűek, mondhatjuk tehát, hogy a mezőgazdasági vízhasznosítási beruházások 20 milliárd Ft-ot érnek majd el 1980-ig. Ehhez a fejlesztési tervhez biztosítani kell a tudományos alapokat. Felül kell vizsgálni egyrészt az előző évek és évtizedek jelentősebb kutatási eredményeit, másrészt fel kell vetni néhány szükségessé váló új vizsgálati irányt. Az előző időszak tudományos munkásságának vizsgálatához kitűnő alkalmat ad a Hidrológiai Társaság 50 éves jubileuma. További összefoglalónkat elsősorban a Társaság tagjainak munkássága és a Hidrológiai Közlönyben, valamint a Társaság egyéb kiadványaiban megjelent tanulmányok alapján szerkesszük meg. A jövő kutatási irányait részben az előző összefoglaló, részben saját elgondolásaink alapján fogalmazzuk meg. 1. Alapkutatások A mezőgazdasági vízhasznosítást szolgáló alapkutatások elsősorban hidrometeorológiai, hidrológiai, talajtani, átfogó vízháztartási és hidraulikai jellegűek. Vizsgáljuk meg ezeknek a kutatásoknak néhány irányát. A hidrometeorológiai tanulmányok részben az öntözés szükségességét igazolják, részben közvetlenül az öntözés tervezési és üzemelési feladatainak megoldását segítik elő az öntözővíznormák (idénynormák, egyszeri öntözési normák) meghatározásának elősegítésével. A hazai tanulmányoknak jelentős részei az ariditási tényező megállapítása, az éghajlati vízhiány feltárása, az öntözési idény (vagy a nyári félév) csapadékainak, illetőleg csapadék-mentességének vizsgálata, a talajmenti csapadékok hidrometeorológiai kérdéseinek feltárása. (Nem foglalkozunk itt az öntözést befolyásoló időjárási elemek szokásos észlelési és feldolgozási feladataival.) Az ariditási tényező sok évi átlagait Magyarország folyóinak teljes vízgyűjtőterületére ismerjük (Szesztay K.). Az ország legnedvesebb és legszárazabb vidékei között az ariditási tényező kétszeres eltérést mutat (a hegyvidéken: 0,7, az Alföld belsejében: 1,4). A tenyészidőszakban ez az utóbbi érték még lényegesen nagyobb (Debrecen térségében: 1,85). Az éghajlati vízhiány, a lehetséges vízhiány és a csapadék különbsége: D=P 0 — C, * Építőipari ós Közlekedési Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszéke, Budapest. nemcsak térben, de időben is igen tág határok között ingadozik (pl. Debrecen térségében a tenyészidőszakban 1934-ben 613 mm és 1882-ben—53 mm)Jelentősek a gyakorlati mérlegelésnél a különböző valószínűségű vízhiány-értékek, illetőleg ezek viszonya az 50%-os valószínűségű értékhez (1. táblázat ). 1. táblázat Különböző valószínűségű vízhiány-értékek (Debrecen: 1871 —1900., SzesztayK.) Valószínűség [%] Vízhiány: D = P n—G [mm] Változó valószínűségű ós 50%-os valószínűségű vízhozamok aránya Di D b n < > 2 600 1,74 6 565 1,64 10 520 1,51 25 435 1,26 50 345 1,00 Az öntözés szükségességének további igazolását szolgálhatja a teljes tenyészidőnek és azon belül az egyes hónapok csapadékának statisztikai elemzése (Szász G. és l'ercze J.). A vízigényes növények (kukorica, cukorrépa, lucerna stb.) termésének nagysága feltétlenül kapcsolatban áll a nyári csapadék mennyiségével és eloszlásával. Átlagosnál nagyobb termések alakulnak ki, ha az egyes hónapok csapadéka eléri a következő küszöbértékeket hónap IV V VI VII VIII IX mm 45 65 75 90 60 35 Érdekes eredményként megállapítható az is, hogy az ország területén milyen a tenyészidőszak felsorolt hat hónapjának leggyakoribb nedvességi (illetőleg szárazsági) helyzete: Dunántúl 4 csapadékos és 2 száraz hónap vagy 3 csapadékos és 3 száraz hónap Nagyalföld 2 csapadékos ós 4 száraz hónap Északi hegyvidék ... 3 csapadékos és 3 száraz hónap Ez a kép világosan indokolja a Nagyalföldnek öntözési szempontból különleges helyzetét. A csapadékok vizsgálatának, a csapadéktörvények meghatározásának különben igen érdekes új útja eltér a „Montanari éghajlati valószínűségi függvények" meghatározási útjától (Szigyártó Z.). Ezek a függvények ugyanis csak igen laza kapcsolatban állnak a valószínűség matematikai fogalmával. A valódi ,,csapadék valószínűségi függvény" a következő alakú lehet: h p=K(p. n k) a T», amely megadja a teljes évre vagy az év egv részére a T időtartam során jelentkező évenkénti h maximális csapadékmennyiség p valószínűségű értékét,
