Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

3. szám - Dobos Alajos: Hordozható esőztető berendezések gazdaságos kialakítása

Dobos A.: Hordozható esőztető berendezések Hidrológiai Közlöny 1967. 3. sz. 119 A fővezetékhez legközelebb üzemelő szórófej — a gyakorlatban alkalmazott négyzetes kötés esetén —1/2. távolságra helyezkedik el. (A 0,5 levonása erre utal.) A fővezeték hosszát a berendezés jellemzőivel fejezzük ki: L, = -—-m (5) ahol Lf a fővezeték hossza, N„

z a szárny vezetékállások száma és m a szárnyvezetékállások egymástól való távolsága. Az NKZ/2 a fővezeték egyik oldalán elhelyezkedő szárnyvezetékállások számát adja. Az első és utolsó szárnyvezetékállás közti fővezetékszakasz hossza: (6) Az (5) összefüggésben azt is figyelembe vettük, hogy a szivattyú és az első szárny vezetékállás között a gyakorlatban rendszerint m hosszúságú vezetékszakasz szükséges. A berendezés beruházási költsége (Ki,) az a következőképpen előzőek figyelembevételével írható fel: Kb = N(n — 0,5)l-k

1 + N

s

: m • le,, F

e Q-Tt

= N

s: 2,78 -h 2 F

e m Nsz-n-l Ezek után a (7) egyenlet a következő: F,-k

2 2-n-I A beruházási költségek n szerinti minimumá nak meghatározása érdekében szélsőérték számi tást kell végezni: d K

b d n = N-l-k

1Fe-ky d *K

t 2-l-n

2 Fe-k, a függvénynek tehát minimuma van ott, ahol N-i-h —dó) A (10) összefüggésből az egy szárnyvezetéken elhelyezhető szórófejek száma — amely egyben a szárnyvezeték leggazdaságosabb hosszát, illetve az F nagyságú terület szélességét is meghatározza — már számítható: \f h'Fe V 2k

1-N-l

2 [db/szárnyvez.] (11) A fővezeték hossza -— mivel az F

e ha terület a tervezés során adott, a terület szélessége pedig az n figyelembevételével számítható — meghatározható. Végeredményként megállapítható, hogy az esőztető berendezés minimális beruházási költsége csak a (11) egyenletből számított szórófej-mennyiség egyegy szárnyvezetéken történő alkalmazása esetén biztosítható. ahol k

x szárny vezeték egység-költsége és k

2 a fővezeték egység-költsége. A /i'| és k

2 értékét a pontosság fokozása érdekében szárny vezetékek esetén a hordozható csövek, szórófejek, állványok stb., fővezeték esetén pedig a csövek és a szárnyvezetékállásokhoz beépített idomok (pl. tolózáras T-idom) figyelembevételével célszerű meghatározni. Az (1) összefüggést a további levezetések során is jól fel lehet használni. Az egy fővezetékállásból öntözhető terület (F

e) nagysága azonban nemcsak az öntözési jellemzőkkel, hanem a berendezés adataival is felírható. A következő összefüggés az öntözési, valamint a műszaki jellemzők közötti kapcsolatot fejez ki: m-2n-l—N

s

z-m-n-l (8) Ennek megfelelően az (5) egyenletben szereplő m a következő hányadossal helvettesíthető: (8a) (9) d n

2 /• 3 ^ 2 0 5 tD 15 20 25 30 35 40 U Egy fővezetéMsbál öntözheti terület nagysága, F

e fh > 7 2. ábra. A szárnyvezeték gazdaságos hosszának meghatározása, k

2/k, = 1,4 és 1,8 esetén Puc. 2. Onpedejienue BKOHOMUiecKOü ÖAUHU omeemennMiifeeo mpyöonpoeoda e CAyiae k

2/k

J = 1,4 n 1,8 Fig. 2. Determination of economical length of laterals for k

2/k

} = 1.4 and 1.8 0 5 10 15 20 25 30 35 W 45 Egy fővezetékéllósbil öntözhető terület nagysága, F

t [ha] 1. ábra. A szárnyvezeték gazdaságos hosszának meghatározása kjk

l = 1,5 esetén Puc. 1. OnpedeAeuuc dKOHOMmecKOü ÖAUHU omeemeAHmifezo mpyöonpoeoda k„Jk

x=l,5 Fig. 1. Determination of economical length of laterals for kjk, = 1.5 H-4'2 I t N-No *H,