Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

3. szám - Csermák Kálmán: Tározók üzemelési kérdései

Orlóci 1.—Török L.: A vízgazdálkodás fejlesztése Hidrológiai Közlöny 1967. 3. sz. 113 3. táblázat A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóságnál rendszeresített Tározó-Üzemelési Szabályzat felépítése 1. A létesítmény ismertetése 1.1 Általános leirás 1.11 A tározó célja és rövid ismertetése 1.12 A vízgyűjtő-terület leírása 1.13 A tározó hidrológiai jellemzői 1.2 Részletes ismertetés 1.21 Völgyzárógát 1.22 Műtárgyak 1.23 Járulókos és Kapcsolódó létesítmények 2. A létesítmény üzemeltetése 2.1 Az üzemelő feladatai 2.11 Szervezeti kérdések 2.12 A teendők felsorolása (napi ütemezése) üzemi napló vezetése 2.13 Teleprend, 2.14 Észlelések 2.2 Az üzemeltetés leírása 2.21 Üzem víz leeresztés 2.22 Árapasztás 2.23 Kiürítés 2.24 Fagyveszélyes üzem 2.25 Árvódckezós 2.26 Egyéb munkák 2.3 A létesítmények vizsgálata és karbantartása 2.31 A völgyzárógát 2.32 Műtárgyak 2.33 A tározótór 3. Mellékletek 1. A vízgyűjtő-terület helyszínrajza 2. A tározó helyszínrajza 3. A völgyzárógát hossz- és keresztszelvényei 4. A műtárgyak részletrajza 5. Működési vázlat 6. Üzemnapló minta 7. A vízjogi engedély másolata 4. táblázat A MÍLYÉPTERV által rendszeresített tározók üzemelési Szabályzat felépítése Bevezetés 1. A tározó tó célja 2. A tározó tó leírása a) Völgyzárógát b) Fenékleeresztő műtárgy c) Túlfolyó rendszer d) Egyéb létesítmények (gátőrtelep, terelőművek stb) e) Járulékos létesítmények (mederburkolatok, hordalékfogó gátak, utak stb.) 3. A kezelő személyzet feladatai a) Szervezeti felépítés b) A tározóval kapcsolatos munkák felsorolása c) A feladatok napok szerinti megosztása d) Üzemi naplók vezetése 4. Az üzemelés leírása a) Üzemvíz leeresztés b) Árapasztás c) Fenékleürítés d) Fenékleeresztő zsilip gépészeti utasítása 5. A völgyzárógát árvédelme 6. A tározó tó létesítményeinek vizsgálata és kezelése a) Völgyzárógát b) Fenékleeresztő c) Tározó tó, tópart, víziművek d) Elektromos berendezések e) Gátőrtelep vízellátása és csatornázása f) Anyagtárolás • 7. A tározó tó teleprendje 8. Meteorológiai megfigyelések 9. Érdekelt szervek jegyzéke Rajzmellékletek 1. Átnézetes helyszínrajz 2. Völgyzárógát részletes helyszínrajza 3. A völgyzárógát keresztmetszete 4. Tározási görbe 5. A zsilip vízhozamgörbéje 6. A völgyzárógátban elhelyezett süllyedésmérők adatai A két bemutatott szabályzat közül a valamivel bővebb 3. táblázatot választjuk vezérfonalul. A Szabályzat három fejezete közül értelemszerűen az első kettővel kell részletesebben foglalkoznunk. 1. A létesítmény ismertetése 1.1. Általános leírás. A tározó céljának megjelölésénél meg kell adni az öntözendő terület vagy halastó nagyságát, az ipari- vagy ivóvízszükségletet, vízenergia szolgáltatása esetén a szolgáltatandó vízmennyiséget és esésmagasságot, ár- és belvízmentesítés esetén a visszatartandó vízmennyiséget; de lehetőleg jellemző adatokat kell megadni akkor is, ha a tározó hordalék visszatartásra, tűzoltás céljára szükséges vízmennyiség tározására, sportra, természetvédelmi stb. célokra épült. Többcélú hasznosítás esetén minden egyes cél részletezése is szükséges a vízszolgáltatási időszakok megjelölésével, hogy későbbi viták ezzel megelőzhetőek legyenek. Meg kell állapítani a feltöltés rendjét, előírva különböző időpontokban elérhető, ill. elérendő tározási szinteket. Meg kell adni az üzemi vízszint esetén tározható vízmennyiséget, valamint az ehhez tartozó vízfelületet. Meg kell jelölni, hogy időszakos vagy éves tározóról van-e szó. Időszakos tározó esetén meg kell adni, hogy az éves tározóhoz viszonyítva hány %-os vízhasznosítást tesz lehetővé. Azt is rögzíteni kell, hogy a tározónak milyen vízigényt kell kielégítenie és ezzel szemben az mennyit tesz lehetővé. Ismertetni kell a tározóhoz tartozó vízgyűjtőterületet, mert gazdaságos üzemelés csak ennek ismeretében lehetséges, s így érhetjük el a szükséges biztonságot is. Meg kell adni a völgyzárógát szelvényéhez tartozó vízgyűjtőterület kiterjedését, alakját, le kell írni a határait, domborzati és geológiai viszonyait, a talaj vízáteresztő-képességét, a terület fedettségét, a művelési ágak megoszlását, arányait, azaz mindazokat a tényezőket, amelyeknek a felszíni lefolyási viszonyokra hatásuk van. Meg kell adni a vízjárásra jellemző hidrológiai adatokat is. Ez nem kifejezetten üzemelési kérdés, ezért itt csak annak rögzítésére van szükség, hogy a tervező mit állapított meg és ennek mi a megbízhatósága. Az üzemelő ezeket az értékeket esetleg finomíthatja. Patakok, források, szivattyúzással felszínre hozott bányavizek hozamát lehetőleg közvetlen mérésekkel vagy ha ez nem lehetséges, akkor helyszíni vizsgálattal kell a lehetőség szerint megállapítani. A csapadékokból való számítás vagy hidrológiai analógia módszerét csak ezek hiányában alkalmazzuk. Gondos mérlegeléssel kell meghatározni az árapasztók méretezésének alapjául szolgáló árvízi hozamot. Az üzemelés biztonsága érdekében — a hidrológiai előkészítő adatokon túlmenően — állandóan ismernünk kell a tározóhoz érkező és a belőle eltávozó vizek menynyiségét, a levegő, víz ós talaj hőmérsékletét, a csapadók, párolgás és elszivárgás mértékét, a tározóba került hordalék mennyiségét, a vízgyűjtőterületen fekvő hóréteg vastagságát, ill. víztartalmát. Az üzemelési munkát jelentősen megkönnyíti, ill. javítja a nyári és őszi hónapokban várható kisvizek előrejelzése. 1.2. Részletes ismertetés. A völgyzáró gátról meg kell írni, hogy milyen anyagból és