Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

3. szám - Csermák Kálmán: Tározók üzemelési kérdései

Hidrológiai Közlöny 1967. 3. sz. Hl Tározók üzemelési kérdései* CSERMÁK KÁLMÍ N" A) Tározógazdálkodásunk áttekintése Az ország területén 1964-ben üzemelt tározók néhány jellemző adatát az 1. táblázat mutatja. A táblázat tételesen csak a legfontosabb 18 dombvidéki tározó esetében közli a tározás célját, a hasznos tározótér nagyságát, a vízszolgáltatás időszakát és az 1964. év augusztusában kiszolgáltatott vízmennyiség folyamatos vízsugárban kifejezett értékét; a kisebb dombvidéki és a síkvidéki tározók adatait csak összesítve tartalmazza. Az országos összesítés szerint az augusztusban (vagyis az általában kritikus időszakban) kiszolgáltatott vízmennyiség az összes tározott vízmennyiségnek mintegy egyharmada. Jelentősebb (200 1/son felüli) vízeresztés a Bokodi és Bánhidai tározó tavakból ipari célokra, valamint a Balatonleilei halastóból öntözési célra történt. Itt kell megemlíteni a kimutatásban feltüntetett, bár elsősorban üdülési célokat szolgáló Balatont is, mert a vizsgálati időszakban vízhasznosítási célokra belőle is jelentős vízmennyiséget vettek ki. A táblázatban nem szerepel a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság területén az 1963—64. években épült Monostorapáti 1,6 millió m

3-es tározó, mert az elmúlt évben még nem üzemelt. * A Magyar Hidrológiai Társaság Középdunántúli Csoportjának tározási ankétján, 1965. november 23-án elhangzott előadás. ** Közópdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár. 1. ábra Tározó tavaink kihasználtságának jellemzésére néhány példát mutatunk be: a) A Bokodi hűtőtóból az alsó vízhasználatok részére eddig nem volt szükség a vízeresztésre, mert a tatai és oroszlányi bányákból kiemelt, s a befogadó Atalérbe a Síkvölgyi ós Kecskódi vízfolyásokon bevezetett bányavizek mennyisége (havi 324 000 m

3) bőségesen fedezi a tározó vízgyűjtőterületén levő alsó 9 vízhasználat hatóságilag megállapított havi 93 500 m

3-nyi vízszükségletét. A bevezetett bányavíz havi mennyisége gyakorlatilag állandónak tekinthető, a vízhasználatok vízigénye decemberben a legnagyobb (690 000 m

3/hó). Ez a vízmennyiség viszont — a Tatai Nagytó feltöltése miatt — már csak a tározott- és a bányavizek együttes hozamából biztosítható. Az 1964-ben működő jelentősebb (ározók (Az 1964. évi Vízkószletgazdálkodási Évkönyv alapján) 1. táblázat A tározó megnevezése A tározás célja A tározótór nagysága (1000 m

3) A vízszolgáltatás időszaka (hónap) 1964. óv aug.-ban leeresztett vízmennyiség, (l/s) Kispodári tározó Nagyigmándi halastó Bokodi hűtőtó Környei-tó Bánhidai-tó Tatai Nagy tó Balaton Balatonleilei halastó Andócsi tározó Dalmandi tározó Hárságyi tározó Somogyapáti tározó Mernyei tározó Ságvári tározó Diósjenői tározó Garai halastó Hámori-tó Ilakacai tározó Kisebb dombvidéki tározók összesen Dombvidéki tározók összesen Síkvidéki tározók összesen Tározók összesen öntözés 820 VII—VIII. 30 ipar 650 IX. , — ipar 5 250 folyamatosan 250 öntözés 400 V.—VIII. 96 ipar 830 folyamatosan 220 halgazdaság 2 400 — — — — — 1500 öntözés + halgazdaság 1 100 V. 15—IX. 15. 239 öntözés + halgazdaság 687 V. 15—IX. 15. 20 öntözés + halgazdaság 1 550 V.—VIII. 160 öntözés 800 V. 15—IX. 15. 50 öntözés + halgazdaság 2 330 V. 15—IX. 15. 75 öntözés 4- halgazdaság 3 200 V. 15—IX. 15. 100 öntözés + halgazdaság 442 V. 15—IX. 15. 15 öntözés + ipar 465 folyamatos 25 halgazdaság 640 V.—IX. 48 ipar 332 több szakaszban 40 ipar 5 200 több szakaszban — ipar 10 586 835 37 682 3693 44 246 5810 81 928 9503