Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

2. szám - Zarándy László: A szűrő nélküli (talpas) csőkutak építési tapasztalatai

Zarándy L.: A szűrő nélküli csőkutak Hidrológiai Közlöny 1966. 2. sz. 93 — egy pillangószelep közbeiktatásával — csatlakozik a szivattyú flexibilis szívócsöve. Gondos kivitelezés esetén a rendszer első esetben egy óra alatt légteleníthető. Utána — akár az egész öntözési idényen keresztül — nincs szükség a légtelenítésre. Ismételten hangsúlyozni kell azonban a szakszerű kezelést, tolózárak leállás utáni lezárását stb. Idény végén a rendszer a tolózárak nyitásával vízteleníthető. A gyakorlati tapasztalatok szerint az egyes kútcsoportok vízhozama : Albertirsán . . . 800—1000 l/p (2 kútesoport, 4—6 kút) Dánszentmiklóson 1830 l/p (1 kútesoport, 8 kút) 950—1300 l/p (4 kútesoport, 4—4 kút) Csemőn 500 l/p (1 kútesoport, 2 kút) 1100—1200 l/P (2 kútesoport, 4—4 kút) Nagykőrösön . . 960- 1000 l/p (1 kútesoport , 4 kút) 1530 l/P (1 kútesoport, 3 kút) Kocséron 1000—1200 l/p (2 kútesoport, 3—3 kút) 1100 l/p (2 kútesoport, 4—4 kút) Nyársapáton.. 450— 500 l/p (1 kútesoport, 2 kút) 900—1000 l/p (1 kútesoport, 5 kút) Törtelen 450 l/p (1 kútesoport, 2 kút) 950—1200 l/p (2 kútesoport, 3—3 kút) Cegléden 450 l/p (1 kútesoport, 2 db kavicsszűrős ktú) 900 l/p (1 kútesoport, 5 kút) Abonyban .... 1200 l/p (1 kútesoport, 2 kút) A vízutánpótlódás kérdése A rétegekben tározódó víz utánpótlódásának módja — mint azt az irodalom is rögzíti — pontosan nem ismert. Néhány év múlva ezek a működő öntözőtelepek is nyújtanak majd némi tapasztalatot a vízutánpótlódás kutatóinak. Jelenlegi ismereteink szerint pl. a nagykőrösi kutak vize a legszárazabb nyáron is megbízható, a nyugalmi vízszint ősszel a tavaszi vízszintekhez képest 0,2—1,0 m-rel süllyed le. Ez azonban a talajvíz természetes ingadozásából származó vízszint változásnak is tulajdonítható. Dánszentmiklóson a Közép-dunavölgyi VÍZIG tervei alapján 1962-ben létesített öntözőtelep MV—120 típusú szivattyúi 1963-ban az egész öntözési idényben fennakadás nélkül működtek. Felsorolhatnánk még számtalan adatot, de azok nélkül is megállapítható, hogv ezen a területen, ahol más víznyerési lehetőség nincs — mai ismereteink szerint — ez az egyetlen megoldás az öntözővíz beszerzésére. Ha a gazdaságossági mutatók nem is alakulnak olyan jól, mint ott, ahol felszíni vízből öntöznek, a terméseredmények így is jelentősen megnövekednek. Mindent összevetve feltétlenül szükségesnek látszik tehát ennek a különben meglehetősen csapadékszegény és termőtalaj szempontjából rossz vízháztartású vidéknek az ilyen megoldással történő öntözhetővé tétele. Összefoglalás Az ismertetett megoldás előnyei : 1. Olyan helyeken biztosít megfelelő mennyiségű öntözővizet, ahol erre más vízbeszerzési lehetőség nincs. 2. Lényegesen olcsóbb, mint a szűrővel kiképzett kút (a fúrási költségek fm-ben és átmérőben csökkentek, az import-anyagból készített szitaszövet anyag-, szállítási-, elhelyezési költsége, a védőcső visszahúzásának költsége elmarad). •3. Csökken az egy kút elkészítésére fordított idő (a furat mélysége a homokfogó méretével csökken, a szűrő elkészítése, a védőcső felhúzása, a szűrőcső beépítése stb. elmarad). 4. Nem fordulhat elő a szűrők behomokolódása, eltömődése és korrodálódása, tehát a kút élettartama nagyobb. Hátrányai : 1. Ha a fedőréteg vékony és kohéziója kicsi, könnyen leszakadhat, a kút tönkremegy. 2. A szivattyú indulásakor a kutak mindig homokolnak, ezért vizük ebben az időszakaszban ivóvízellátási célokra közvetlenül nem alkalmas. 3. A közvetlen megszívás miatt a kutak üzernvízszintje nehezen észlelhető. Szem előtt tartva a népgazdaság érdekeit — öntözésre és az öntözött területek fokozatos növelésére szükség van, tehát e kutak alkalmazása bizonyos területeken indokolt. További feladatunk : megismerni a vízutánpótlódás lehetőségeit, tökéletesíteni az öntözőtelepek kútcsoportjainak a kivitelezési és üzemelési technológiáját, továbbá az üzemi megfigyelések segítségével biztonságosabbá tenni a kútcsoportokból végzett öntözés üzemét. Az ismertetett megoldás létjogosultságát igazolandó, megjegyezzük, hogy a felsorolt öntözőtelepek 1964. évben folyamatosan üzemeltek. 1964— 65-ben további telepeket helyeztek, ill. helyeznek üzembe a következő helyeken : Dánszentmiklós .... 230 kh (3 kútesoport, 4—4 kút) Csemő 70 kh (2 kútesoport, 4 + 2 kút) 50 kh (1 kútesoport, 6 kút) Koesér 50 kh (1 kútesoport, 3 kút) Nyársapát 204 kh (4 kútesoport, 5—5 kút) Nagykőrös (5 kútesoport, 5—5 kút) IRODALOM |.l] Galli László: A kutakból történő öntözés lehetőségei a Duna—Tisza közi hátság területén. Hidrológiai Közlöny. 1961. 2. 89. o. [2] V. Nagy Imre, L'bell Károly, Kálmán Miklós : Hozzászólás Galli László ,,A kutakból történő öntözés lehetőségei a Duna—Tisza közi hátság területén" c. tanulmányához. Hidrológiai Közlöny. 1961. 4. 350. o. [3] Majcr Pál: A szűrőcső közvetlen megszívásának hatása a csőkutak vízhozamára. Hidrológiai Közlöny. 1963. 3. 237. o. [ 4] Major Pál : Öntözés talajvízkutakból a Duna negyedkori árterületén Bács-Kiskun megyében. (Beszámoló a VITUKI 1960. évi munkájáról.) [5] Marasek, A.—Olendski, W. : Studnie bezfiltrowe. Szűrő nélküli kutak.) Gospodarka Wodna. 1962. 8. 352. o.