Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
2. szám - Dr. Miháltz István: A Tisza-völgy déli részének vízföldtana
84 Hidrológiai Közlöny 1966. 2. sz. Miháltz I.: A Tisza-völgy déli részének vízföldtana Az alluvium képződményei A Tisza balpartján mindenütt a Tisza jelenkori alluviuma a felszín, ez 2—3 m-rel mélyebb a jobbpart 80 m körüli pleisztocén felszínénél. A balpartot mindenütt kísérő alluvium helyenként a Tisza jobbpartjára is kiterjed. Ilyen az alsóvárosi pályaudvar környékéről a vízmű telepig húzódó és É felé állandóan keskenyedő partszegély, úgyszintén a Felsővárosban a Tanácsköztársaság útjától a Petőfi-telep felé húzódó É felé szélesedő partszegély. Ez a szegély már beépített terület, a védőtöltés a Felsővárosban többnyire alluviumra épült. Ez az oka a Tisza-parti töltés rogyásainak is. A Tisza alluviuma a pleisztocén rétegsortól erősen eltérő. Az alluvium anyaga a szegedi oldalon a felszín közelében homokos iszaplencsék közbetelepülésével tarkázott iszapos finomhomok rétegek, 3—4 m-től lefelé pedig laza, aprószemű bornak és iszapos finomhomok váltakozása, ezekben lefelé mind több a laza nagyaprószemű homok. Ennek a homokrétegsornak a vízáteresztő képessége a pleisztocén felszín rétegeinél lényegesen nagyobb, a rétegek állékonysága pedig kisebb. Az Alsóváros alluviumának szegélyén a belvíz felfakadás veszélyét csökkenti az, hogv a felszínen 3—4 m-es főleg finomhomokos iszap van a laza homok fölött, valamint az is, hogy a pleisztocén vízzáró üledékek Ny felé a város irányában mind kisebb mélységben jelennek meg az egykori Tisza-part oldalában. A Tisza alluviumának Tápétól E-ra mintegy 4 km hosszú és 1 km széles beöblösödése van. Homokjai és mély helyzete miatt itt minden tiszai áradáskor felfakad a talajvíz, mert itt csak két kis foltban van a vízáteresztő alluvium fölött réti agvag, ami a vízfelfakadást megakadályozhatná. A pleisztocén-felszínen is van Szeged közelében felfakadó talajvíztől veszélyeztetett mélyterület (a körtöltés és Petőfi-telep közötti keskeny mélyedés, kisebb mértékben az egész Petőfi-telep), kedvező, hogy a felszínen 1—1,5 m vastag réti agyag,