Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
2. szám - Horváth Imre: A hazai detergensek csepegtetőtesttel történő biológiai lebonthatóságának vizsgálata
Horváth I.: A hazai detergensek biológiai lebonthatósága Hidrológiai Közlöny 1966. 2. sz. 71 16 ti 18 1320 712? 23 2425 26 7128 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 S 1011121314 15 1963. IX. 1963.X. [nap] 4/a—b ábra. Félüzemi méretű, csepegtetőtesttel végzett detergenslebontási kísérlet Albapon adagolással a : A/, oxigénfogyasztás, a BOI s és a detergens-koncentráciő változása az idő függvényéhen, b : A lebontási hatásfok változása (rj) az idő függvényében Puc. 4/a—6 Onbim no pa3AonceHuw demepaenmoe, npoeedennbiű e noAyíaeodcKOM aspomenKe rtpu noMOiyu nodatu AAböanon a II3MEHEHNE NOTPEŐJIEHHÍI KHcnopona ENKS, H KOHUGHTÍÍPUHH aeTepreHTOB B (JjyHKUHH OT BpeMeHH 6 H3MeHeHHe KnA pa3jio>KeHnH (3) B (JjyHKUHH OT BpeMeHH Figs. 4/a—b. Experiment on detergent decomposition on a trickling filter pilot installation. The detergent is Albapon a) Variation of oxygen consumption, ROD s and detergent concentration. b) Variation of decomposition efficiency (t;) Szulfaril 40-nél is nagyobb, amint azt az 1962. évi kísérleteinknél igazoltuk. Ez a káros hatás csepegtetőtestes tisztítás esetén intenzívebben jelentkezik, mint élesztettiszapos tisztításnál. (1) A félüzemi csepegtetőtesttel végrehajtott kísérletek eredményeinek összefoglalása A VITUKI pécsi kísérleti telepén félüzemi méretű csepegtetőtesttel végrehajtott kísérleteink eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze : a) A különböző fajtájú mosószeralapanyagok adagolása mellett elért átlagos tisztítási hatásfokokat a (5. táblázat) tartalmazza. b) Megállapítható, hogy a hazai mosószer alapanyagok közül csepegtetőtesttel legkönnyebben a zsíralkoholszulfonát bontható le. Legnagyobb ellenállóképességet az Albapon, majd a Szulfaril 40 mutat, de részben ezek is megbonthatok. Megjegyezzük, hogy az 5. (és az alábbiakban ismertetendő 6.) táblázat adatait az ábrákon feltüntetettnél •>. táblázat TaöA. .5. JJawibie K nodeomoeKe cepuu, cpaeHueawiqeü no ifeemy Table 5. Data for the compilation of colour comparison serien Mosószer DET. konc. [mg/11 Hatásfok [%] Mosószer DET. konc. [mg/11 O 2 fogyBOI 5 ozó ozó 73 DET. Zsíralkoholszulfonát Szulfaril 40 Albapon 35 30 10 vált vált 65 BOI 5 ozó ozó 73 65 50 30 lényegesen nagyobb számú adatsorok értékelésével állapítottuk meg. A kísérleti adatsorból ezúttal a legjellemzőbbeket igyekeztünk kiválasztani, illetőleg ismertetni. 5. A hazai detergensek szenny víztechnológiai vizsgálatával kapcsolatos következtetések. A kutatás további iránya A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben az 1962—63. években végzett kísérleteink alapján — a korábbi tanulmányunk és fenti dolgozatunk szerint — a hazai detergensek biológiai lebonthatóságával kapcsolatos eredményeket az alábbiakban foglalhatjuk össze. 7. A vizsgált hazai mosószeralapanyagok — a zsíralkoholszulfonát, a Szulfaril 40 és az Albapon — biológiai úton lebonthatók, azonban a lebontást jellemző biokémiai reakciók sebessége a különböző alapanyagoknál eltérő. 2. A kísérletek alapján a zsíralkoholszulfonát biológiailag könnyen lebontható, a Szulfaril 40 és az Albapon nehezen bontható. Ez az irodalomban található adatokkal teljesen egyértelmű. 3. A detergenseket tartalmazó szennyvizek tisztítási technológiájára az élesztettiszapos eljárás előnyösebb, mint a csepegtetőtesttel végzett tisztítás. Ebben valószínűleg az a tény is közrejátszik, hogy csepegtetőtestnél a biológiai hártyához fizikai adszorpcióval kötött aktívanyag mennyisége egy ideig nő, majd hirtelen a szennyvízzel eltávozik. Ezt a jelenséget a kísérleteknél több alkalommal tapasztaltuk, és az irodalomban is találtunk ehhez hasonló esetet [27], Véleményünk szerint ez a csepegtetőtestes technológiának hátránya a detergenseket tartalmazó szennyvizek tisztítása esetén. Megjegyezzük, hogy az élesztettiszapos, illetőleg a csepegtetőtestes technológiák előnyben részesítésével kapcsolatban a vélemények világviszonylatban eltérőek. A detergenseket tartalmazó szennyvizek tisztításánál egyesek az élesztettiszapos technológiát, mások a csepegtetőtestes technológiát tartják megfelelőbbnek. Kétségkívül mindkét eljárásnak vannak előnyei és hátrányai is. 4. Ha a határ koncentráció alatt azt a detergenstartalmat (aktívanyagot) értjük, amelynél a tisztítóberendezés hatásfokában (oxigénfogyasztásban, BOI 3-ben értelmezve) már jelentős csökkenés tapasztalható (aktívanyagot nem tartalmazó és jól üzemelő berendezésekhez viszonyítva), akkor a határkoncentráció alatt elérhető detergenseltávolítási hatásfokok a 6. táblázat adatai szerint alakulnak.
