Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

2. szám - Illés István: Radioaktív szennyvizek tisztítása

62 Hidrológiai Közlöny 1966. 2. sz. Illés I.: Radioaktív szennyvizek tisztítása i Bevezetes Iszap-elvezetés a sűrítő.ö.6/ Mintavételi helyek 4. ábra. Ujabb berendezés radioaktív iszap visszatartására <t>mypa 4. Hoeoe oöopydoeanue ÖAH 3adep3tacu paduo­aemueno^o UAÜ Abb. 4. Neuentwieklung für die Zurückhaüung des radioaktwen Sehlammes Innen a víz egy nyílt kvarcszűrőre kerül, majd kation és anion cserélőkön vezetik át, ahonnan le­engedésre kerül. A szűrők mosóvizét visszacirku­lálhatják a folyamatba, az iszapvizet pedig szaka­szosan vezetik egy speciális kiképzésű verembe. Az ioncserélők regeneráló vizét elgőzölögtetéssel koncentrálják és a maradvány is az említett ve­rembe kerül. Amikor a verem megtelt, befedik talajjal, vagy betonnal és felhagyják. A további szennyvíz elhelyezéshez új vermet nyitnak. Az egyik szovjet kísérleti telepen a kutatók tanulmányozzák a kémiai, fizikai és biofizikai labo­ratóriumokból származó szennyvizek kezelhetősé­gét. Az alfa sugárzó anyagokhoz tartozó aktivitás 10 ~ 7—10 ~ 9 curie/1, míg a béta hordozókhoz tartozó átlagosan 10 ~ 7 curie/1 volt. A szennyvíz ezen felül magas szerves szennyezettséggel (400 mg/l BOI 5) is rendelkezett. Ez utóbbi miatt előzetesen elő­ülepítésnek, eleveniszapos biológiai tisztításnak és utóülepítésnek vetették alá a szennyvizet. Ez a tisztítás a BOI. vonalán 15—20 mg/l-re csökken­tette a szerves szennyeződés mértékét, de az akti­vitás is 50%-kai csökkent. A biológiai úton tisztí­tott vizet ezek után a fent említett vasszulfátos koaguláltatásnak vetették alá és homok, majd ioncserélő oszlopokon, illetve antracit szűrőn való átvezetés után fejeződött be a tisztítás. A nyert fertőtlenítettségi fok 10 4—10 5 értékű volt. Az ion­cserélők regeneráló oldatát semlegesítették, majd kristályos állapotig bepárolták. A kristályokat a földbe temették. A biológiai és kémiai kezelés iszapját puzzolán cementtel keverve egy vízzáró verembe helyezték [6], Angliában a harwelli telep tisztított vizét a Temzébe vezetik. Tekintettel arra, hogy London a Temzéből nyeri ivóvizét, a szigorú ellenőrzésen felül a fertőtlenítettségi fok szükséges nagyságát igen magas értékben állapították meg. A harwelli telepet az 5. ábra mutatja be. A szennyvizet a következőképpen tisztítják : 1. Nyers sztftnyviz bevezetés 2. Keverő tartalyok 3. Vegyszer tvrhjíyok 4. Pu/sühr 5 t. iT.pelyhesítő £ 2 sz pelytiesito 7 Vernicutit szűrők 8 Grovitácios medencék 9. Iszaptartály 10. Kezelt víz elvezetés 5. ábra. A harwelli-radioaktiv szennyvíz kezelésére létesí­tett telep működési vázlata <Pueypa 5. CxeMa paöombi owcmHoií cmanifuu paduo­aKmueHbix cmomiux eod c Xapeejie Abb. 5. Betriebsschema der Anlage zur Behandlung der radioaktiven Abwásser von Harwell a) Vas-foszfát kezelés a Pulsator egységben [4], amelyet iszapfelhő kicsapatás követ [5], az alábbi vegyszerek adagolása mellett : Calcium 2 + 50 mg/l Trinátriumfoszfát 80 mg/l (PO 3-) Vasszulfát 40 mg/l (Fe 2 +) Nátriumhidroxyd a 11,5 pH beállításhoz. b) Vasszulfid kicsapatás vasszulfát (20 mg/l Fe 2") és nátriumszulfid (20 mg/lS 2~) adagolással. Bizonyos szennyvizeknél a megfelelő kicsapatás biztosítása céljából még calciumsó (20 mg/l Ca 2 +) adagolása is szükséges. Az eljárásnak ez a fázisa az iszapfelhő pelvhesítőben alakul ki. [6]. c) Vermiculit (ioncserélő) szűrőkön való szű­rés [7]. Négy szűrő működik, kettő alsó-, kettő felső betáplálású. A szűrők 1,7 m 2 felületűek és 40 cm magasak, egyenként 720 1 szűrőkapacitással, osztályozott homok támréteggel (utána regene­rálni kell). A vermiculit súlya 1 t/szűrő, az opti­mális átfolyó vízmennyiség 80 l/óra, szűrőnként 40 perc kontakt idővel. A vermiculit elsődleges célja, hogy a szenny­vízben jelenlevő radiostronciumot és radiocéziu­mot kivonja. Ezek ugyanis a kémiai kezelés után még a vízben maradtak. Az előzetes laboratóriumi kísérletek azt mutatták, hogy ezeknek az anya­goknak a kivonása csupán 250 db vermiculit szű-

Next

/
Thumbnails
Contents