Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
12. szám - Dr. Szász Gábor–Percze János: A nyári félév csapadékviszonyainak vizsgálata az öntözés szükségességének megítélése szempontjából
Szász G.—Percze J.: A nyári félév csapadékviszonyai Hidrológiai Közlöny 1966. 12. sz. 565 szagos átlagnál, míg Szentgotthárdon a nedvesebb típus ( + 5—1) mutat az országos átlagnál lényegesen magasabb értékeket. Ebben a fejezetben tárgyalt különböző variációs típusok területi eloszlásának elemzését fontosnak tartottuk, mert vízigényes növények termesztése szempontjából egyértelműen csak így határozhatók meg azok a termőtájak, ahol biztonsággal számíthatunk jó termésre, illetve pontosan elkülöníthetők azok a területek, ahol csapadékigényes növények csak szakszerű öntözéssel termeszthetők. 3. Az időjárási helyzetek hatása a nyári félév hónapjainak csapadékeloszlására A csapadékeloszlásban az egyes időjárási helyzetek váltakozásának és tartósságának jelentős a befolyásoló hatása. Péczely makroszinoptikus időjárási helyzetekről készített naptára [6] alapján tájékozódhattunk arról, hogy a nyári félév egy-egy hónapjában az egyes időjárási helyzetek hány százalékban fordulnak elő 90 éves sorozat alapján. Az 50 éves csapadék megfigyelési sorozatból kiemeltünk három olyan évet, amely csapadékos, illetve száraz jellegében kitűnik a többi évhez képest. Ezek az évek 1917 és 1947, amelyek kifejezetten száraz évek voltak Magyarországon, valamint az 1940 év, ekkor a tenyészidőszak hónapjaiban bőségesebb volt a csapadékhullás mint, az 1901—50-ig terjedő 50 éves időszak bármelyik évében. Az említett években megvizsgáltuk, hogy az egyes időjárási helyzetek az IV—IX. hónapokban hány százalékban fordulnak elő. Ugyancsak megvizsgáltuk a fenti három évben, hogy a nyári félév egyes hónapjaiban az előbbiek szerint kiszámított százalékos értékek milyen arányban térnek el az egyes időjárási helyzetek sokéves százalékos átlagértékétől. Az említett három év tenyészidőszakának hónapjaiban előforduló egyes időjárási helyzeteknek a magas százalékos aránya megadja a választ arra, hogy miért volt rendkívül száraz az 1917-es és 1947-es év, illetve miért volt az átlagnál jóval csapadékosabb az 1940-es év. Az anticiklonális időjárási helyzetek százalékos értékei (A, AF) egybehangzóan a legmagasabbnak az 1947. év június és július hónapjában. Az ország nagy részén ebben az időszakban nagymértékű csapadékhiány volt és ez igen károsan befolyásolta az egyes csapadékigényes kultúrák terméshozamát, tekintve hogy a legkritikusabb időszakban nem kapták meg a minimális csapadékot sem. Néhány példa az egyes csapadék nélküli időjárási helyzetek tartósságára: 1947.júl. 1(5—19. 4 napon át AF helyzet júl. 25— aug. 4.11 napon át A helyzet szept. 9—18. 10 napon át A helyzet. Ugyancsak ez tapasztalható az említett 50 éves időszak másik legszárazabb évében, 1917 nyári hónapjaiban is. 1917 június havában 14 napon volt A időjárási helyzet, A és AF időjárási helyzet összesen 21 napon át volt júniusban, és ez a hónap napjainak 70%-át jelenti. Az elmondottak alátámasztására néhány példát említünk az 1917. évre: 1917. június I—7 A helyzet június 8—14 AF helyzet aug. 18—24 A helyzet. Teljesen ellentétes az 1940. év, amikor az áprilistól szeptemberig terjedő nyári félév 6 hónapjában Magyarország 52 éghajlati megfigyelő állomása közül 50 megfigyelőhelyen 4, 5, sőt több megfigyelőhelyen mind a hat hónapban meghaladta az általunk kiszámított standard sor havi értékeit. Emiatt érdemes néhány szóval kitérni az 1940. év nyári hónapjaiban uralkodó időjárási helyzetekre is r mivel a csapadékos nyári félév és néhány időjárási helyzet között szoros kapcsolat mutatkozik. 1940 júliusában 11 nap Aw időjárási helyzet volt, mely óceáni eredetű légtömegeket szállít hazánk területére. Az Aw helyzet az egész hónap tartamának 35,4%-át teszi ki. Ez ennek az időjárási helyzetnek a sokéves átlagát (90 év) 8,9%-kal haladja meg. Ugyanez év augusztusában nyolc napig tartott az Aw helyzet, mely a hónap tartamának 25,8%-a. Végül az elhangzottak kihangsúlyozása végett megvizsgáltuk, hogy az 1940. és 1947. év nyári hónapjainak időjárási helyzetei közül melyek voltak szignifikánsan kisebb, vagy nagyobb gyakoriságúak az átlagokhoz képest. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az mCw helyzet szignifikánsan kisebb arányokban fordul elő az átlaghoz mérten a száraz időszak alatt. Az említett anticiklonális helyzetek közismerten a csapadék csökkenését okozzák, azonban a fent említett példa esetében szignifikáns különbséget nem tudtunk kimutatni az átlagos gyakoriság valamint az 1940. és 1947. évek gyakorisága között, mivel az egyes hónapok kis mértékű eltérései ellensúlyozták más hónapok kilengéseit. A csapadékos vagy száraz jelleg kialakulását kétségtelenül az időjárási helyzetek határozzák meg. E kérdéssel mélyrehatóan itt nem kívánunk foglalkozni, tekintettel arra, hogy a szárazság kialakulásának makroszinoptikus elemzése nem ennek a dolgozatnak a tárgya. Véleményünk szerint a csapadék az az elem, melynek sajátos törvényei igen sok formában jutnak kifejezésre. Nem állítható az, hogy az általunk használt csupán kvalitatív jellegű vizsgálati módszer segítségével elért eredmények nem adnak ösztönzést újabb vizsgálatokra, mégis elmondhatjuk azt, hogy módszerünkkel a mezőgazdasági igényeket kielégíteni szándékozó eredményei Magyarország csapadékviszonyainak egy újabb sajátos vonását tárták fel. Összefoglalás A nyári félév csapadékviszonyainak vízigényes növények termesztésére való hatását vizsgálva a következő eredményeket kaptuk : 1. Vízigényes növényeink (kukorica, cukorrépa, lucerna) termésének nagysága — más tényezők mellett — a nyári csapadék mennyiségétől és annak időbeli eloszlásától függ. 2. Az említett növények átlagosnál nagyobb termései akkor alakulnak ki, ha az egyes hónapok csapadéka legalább eléri vagy meghaladja az alábbi havi összegeket: Hónap: IV V VI VII VIII IX mm: 45 65 75 90 60 35
