Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

2. szám - Kolin László: Ivóvíztisztító berendezések beruházási költségei

Kolin L.: Ivóvíztisztító berendezések Hidrológiai Közlöny 1966. 2. sz. 55 Az 1959 után kiviteli terv szinten megtervezett ivóvíztisztító berendezések a következők : Fővárosi Felszíni Vízmű I. ütem. . . 100 000 m

3/nap Lábatlani Felszíni Vízmű 10 000 m

3/nap Északnógrádi Regionális Vízmű. . . 5 000 m

3/nap (távlatban 10 000) Borsodi Regionális Vízmű 8 000 in

3/nap (távlatban 25 000) Fővárosi Felszíni Vízmű II. ütem I00 000 m

3/nttp A kevés és nagyságrendileg egymástól igen távol eső adatból még akkor is csak bizonytalanul lehetne következtetéseket levonni, ha azonos minőségű víz tisztítására készültek volna a víztisztítóművek. A felsorolt vízművek azonban lényegesen eltérő minőségű vizeket tisztítanak, s nyilvánvalóan más vegyszerek adagolása szükséges a házi és ipari szennyvizekkel ma már erősen terhelt, Duna-víz, ill. más, a mesterséges tározótóból vett. viszonylag tiszta víz tisztításához. Ezen túlmenően a felszíni víztisztító berendezéseknél éppen az utóbbi évek tapasztalatai, valamint a vízminőséggel kapcsolatban egyre fokozódó igények újabb és újabb vegyszerek alkalmazását indokolták. Csak a szemléletesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy míg az első felszíni ivóvíztisztító berendezéseknél a derítést lehetővé tevő alumíniumszulfáton és a csírátlanítást biztosító klórgázon kívül egyéb vegyszer adagolására nem volt mód, addig a legutóbb tervezett víztisztítóknál (Fővárosi Felszíni Vízmű II. ütem, Keleti Főcsatorna, Dunaújvárosi Felszíni Vízmű) már a következő vegyszerek alkalmazására biztosítottunk lehetőséget : klór, klórdioxid, káliumpermanganát, aktív szén, alumíniumszulfát, aktivált kovasav, mész, ózon, fluór. Ezeknek a vegyszereknek az oldásához és adagolásához azonban hazai berendezések vagv egyáltalán nincsenek, vagy annyira kiforratlan szerkezetek, hogy azok csak kísérleti jelleggel alkalmazhatók. Ezekkel kapcsolatban tehát szükségszerűen jelentkezik az import igény, sőt van olvan vegyszer is (klórdioxid), melynek előállításához még az egyik alapanyagot (nátriumkloritot) is importból kell biztosítani. A külföldi beszerzések és a valutabiztosítási nehézségek is terhelik a víztisztítómű létesítésének feladatát. Egyes technológiai berendezések a szerkezeti kialakításban lényeges átalakuláson mentek keresztül. Az első felszíni víztisztítóknál pl. (Fővárosi Felszíni Vízmű I. ütem, Dunai Szalmacell stb.) 25 m

2 alapterületű nyílt szűrőegységek épültek. Az elmúlt évek hazai és külföldi tapasztalatai azt mutatták, hogv üzemelési nehézség és a vízminőség romlásának veszélye nélkül jelentősen növelhető egy szűrőegység alapterülete. így most az utóbb tervezett berendezéseknél 53 m

2-es szűrőegységek készültek, melyek nyilvánvalóan fele annyi szerelvényt, tolózárat stb. igényelnek, ezáltal a gépészeti beruházás részben csökkent, az épületkialakítás azonban a nagyobb áthidalandó nyílások miatt valamivel költségesebb lett. Leginkább kialakult műtárgy az eddigi gyakorlat alapján a lebegőiszapfelhős derítő, amelyet — kisebb módosításoktól eltekintve — többször alkalmaztunk. A fentieket figyelembe véve a felszíni víztisztítókkal kapcsolatos költségtapasztalatok tehát úgy foglalhatók össze, hogv nem a teljes víztisztítók, hanem annak egyes — már eddig is bevált — elemeinek a költségei rögzíthetők. Erre a célra már nemcsak az ivóvíztisztító berendezések, hanem a számos, azonos elemeket tartalmazó felszíni ipari víztisztító berendezések is adatokat szolgáltatnak. A lebegőiszapfelhős derítők beruházási költségeit a 2. táblázat mutatja. Ivó- és iparivíztisztító berendezéseknél alkalmazott nyitott gyorsszűrő berendezések beruházási költségtényezőit a 3. táblázat tartalmazza. Még egy kérdést kell megemlíteni a felszíni víztisztító berendezésekkel kapcsolatban. A kezdetben tervezett és megépített víztisztítóknál a szabad víztükrű helyiségekben fűtést, ill. légkondicionálást nem alkalmaztak. Emiatt igen hátrányos következmények jelentkeztek a téli üzemnél. A telepre érkező gyakorlatilag 0 °C hőmérsékletű víz, a viszonylag lassú áramlású medencékben megfagyott, s a helyiség levegőjét is annyira lehűtötte, Lebeffőiszapfelhős derítők kiviteli költségei 2. táblázat (Az adatok egy derítőre vonatkoznak, a köztük levő kezelőtér egy derítőre vetített költségével együtt) Kiviteli költség lm

3 vízre vetített beruházási költség [Ft/m

3 víz/nap] Teljesítmény [m

3/nap] Átmérő [m] Felületi terhelés [mm/sec] Együtt épü [db] Munkahely, építés ideje építés [millió Ft] gépészet [millió Ft] összesen [millió Ft] lm

3 vízre vetített beruházási költség [Ft/m

3 víz/nap] 33 000 25 000 27.0 27,0 0.09 0.50 3 4 Főváros I. ütem. 1959 Főváros II. ütem, 1964 2,65 3,11 1,35 1,85 4,00 4,96 120 200 13 000 12 500 13 000 17,8 17,8 17.8 0.60 0,58 O.tiO 3 2 3 Dunai Szalmacell, 1 960 Szolnok, 1962 Borsodi Vegyi Kombinát, 1964 1,59 0,86 0,92 1.13 0,95 1,12 2.72 1,81 2,04 210 145 157 8 000 ti 000 5 000 15.0 15.0 15.0 0,54 0.39 0,33 1 2 2 Borsodi Regionális Vízmű. 1963 Berente 1961 Északnógrádi Regionális Vízmű, 1963 0,85 0.91 0.90 0,71 0,61 0,54 1,56 1,52 1,44 210 250 288 5 000 5 000 10,8 10,8 0.64 0,64 2 3 Lábatlan, 1959 Balatonfűzfő, 1961 0,34 0,33 0,38 0,52 0,72 0,85 144 170