Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

1. szám - Dr. Alföldi László: Hévízfeltárási lehetőségek a Kisalföld középső részén

Dr. Alföldi L.: Hévízfeltárási lehetőségek a Kisalföld középső részén Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. 5 J E LM AGYARÁZAT: -OvK Gravitációs izoanomái vonalak ~'J\ \ \ a MAE. Loránd Geof. Int 1953. évi Qf))) ] | 1700000méretű térképe szerint Regionális reflexiós szeizmikus vonalak dölésirányokkales zavart zónákkal a Kőolajkutató és FH ill o Kőolaj Tröszt Szeizm Üzeme mérései alapján 2. ábra. .4 Kimlföld regionális, reflexiós, szeizmikus vonalúinak áttekintő térképe Pite. 2. O63opnan Kapma peeuoHüAbHbix, pecpMKCUomibix u cemMimecKUX jiuhuü Majioü BemepcKOü HiuMemiocmu Abb. 2. Übersiehtskarte der regionalen Rcflexions- und seismischen Linien der Kisalföld tárhelyzet miatt más elvégződéssel is megszerkeszthet fík. A csehszlovák oldal térképén például a vonalak jobban simulnak a Duna vonalhoz. Ettől függetlenül az izoanomális értékek esése az említett területen sokkal erőteljesebb, mint attól D-re. Az izoanomália vonalak Hegyeshalomtól kezdve Mosonszentjános felé bekanyarodnak és Mosonszentjánostól K-ra és R Ny-ra tagolt negatív anomáliaterület mutatkozik (2. ábra). A pliocén felszín térképén (I. ábra) lényegében azonos helyzetben süllyedék, vagyis negatív anomália rajzolódik ki. A rábaközi süllyedék Ny-i határa a gravitációs térképen Csornáig egyezik a pliocén határ térképével. Csornától azonban keletre kanyarodik, ami semmi esetre sem ellentmondás, mert itt a pleisztocén felszín is magasabb helyzetű. Tovább délre a rábamenti süllyedék ék alakú elvégződése a regionális térképen már nem határozott. Az eddigiek szerint a gravitációs térkép értékelésének minden nehézsége ellenére a két térkép fő vonásaiban meglepően egyezik, vagyis az izoanomália vonalak a pleisztocén felszín morfológiáját nagyjából követik. A Rábáról keletre, ahol a pliocén képződmények a felszínre kerülnek, ott az izoanomália fővonalak még véletlenül sem követik a pliocén felszín alakulását és csak a térkép részleteiben lehet halvány egyezést felismerni. A rábaközi süllyedék Lébény—öttevény Győr vonalában elhelyezkedő széles torkolata a gravitációs térképen is tagolt negatív anomáliával jelentkezik. A dunaszegi magasabb helyzetű pliocén a negatív anomálián belül a —7 izogamma vonal elkanyarodásával halványan kirajzolódik. Ezzel szemben a Rábavonaltól K-re NyergesújfaluBőnyrétalap vonaláig húzódik a Duna által elmetszett rendkívül erőteljes negatív anomália, melynek mélyterülete éppen a felszíni pannonnal jelzett Gönyű környékére esik. Annak ellenére, hogy a gravitációs térkép különböző területei nem feltétlen egyenértékűek, a negatív anomália helyzetéből bizonyos földtani következtetések valószínűsíthetők. Ha a nagy negatív anomália az alaphegység mélybeli helyzetét jelenti, akkor a felsőpannon magasabb helyzete csak azzal magyarázható, hogy a Rábavonaltól keletre a süllyedékben a pannóniai üledék és az alaphegység között vastag harmadkori üledék lehet és talán az alsópannon is vastagabb a szokottnál. Erre utalna az is. hogy Ny-on a Mihályi 4. sz. fúrásban 87 m, a tárgyalt süllyedéktől DK-re a Nagyigmánd 1. sz. fúrásban lényegesen magasabb helyzetben már '274 m miocént fúrtak, igaz, a nyugatra levő Nig. 2. sz.-ban csak 125 métert harántoltak. A csehszlovák oldalon (Jután (Kolarovo 1.) több mint 2000 méter pannon átfúrása után 3000 m-nél mélyebben érték el az alaphegységet. Sajnos, 2193 méternél mélyebbről már nincsenek adataink, de valószínűnek tartom vastag miocén jelenlétét. A feltolódási vonaltól keletre tehát itt egy mély süllyedék helyezkedik el.