Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

12. szám - Dr. Schiefner Kálmán–Fázold Ádám–dr. Ormay László: Tájékoztató vízvizsgálatok a Mályi tavon, különös tekintettel a közegészségügyi szempontokra

552 Hidrológiai Közlöny 1966. 12. sz. Schiefner K.—Fázold A.—Ormay L.: Tájékoztató vízvizsgálatok tőzés lehetősége miatt a víz higiéniás minőségét károsan befolyásolták. A biológiai vizsgálatok során meghatározott planktonösszetétel mind minőségileg, mind menvnviségileg évszakos változást mutatott. 1-egváltozatosabban a Bacillariophyták csoportja volt képviselve. Népességük az őszi ós tavaszi vízmintákban volt kifejezettebb. A mintavételi pontok értékelése alapján megfigyeltük, hogy a 6-os számú helv vízmintáiban voltak legnagyobb számban a szaprobiológiailag is kifogás alá eső Protozoa szervezetek. Ennek alapján megállapítottuk, hogy kisebb mértékű vízminőségromlás a legforgalmasabb part közelében volt. Ez a szennyeződés azonban a tó távolabbi vízterületét vizsgálataink időszakában még nem befolyásolta. A szennyezettséget jelzőpolialfamezoszaprób besorolású Nitzschia palea úgyszólván valamennyi vízmintában előfordult. Állandó szennyezettséget azonban az egyéb vízszenynyezésre utaló vizsgálatok nem támasztották alá. ígv a komplex vizsgálatok eredményei alapján az a lehetőség is fennállhat, hogy a Mályi tóban a Nitzschia palea nem kifejezetten szennyezettséget jelző indikátorszervezet. Vizsgálataink során biológiai tömegprodukciót, vízvirágzást egy alkalommal sem észleltünk. A tó vize minden időszakban rendkívül tiszta átlátszó maradt és a mikroszervezetek minőségi, mennyiségi előfordulása, valamint a kémiai és bakteriológiai jellemzők alapján oligotróf viszonyokat mutatott. Összefoglalás Az egy éven át tartó komplex higiéniás vizsgálatok eredményei alapján megállapítottuk, hogv a tóvíz a higiénés felszíni vízminősítés gyakorlata szerint a tisztavizű felszíni vizek csoportjába sorolható (Papp Sz. 1963.). A víz összetételét a nyári igénybevétel csak kis mértékben, főleg a 6-os mintavételi hely környékén rontotta. Tartósabb szenvnyezést a csapadék, a talaj vízáramlás és ezek hatása, a vízszintingadozás okozott. Ezek az értékváltozások azonban higiénés szempontból még nem voltak káros hatással az egész tó vízminőségére. A Mályi tó vizét vízisportok céljára felhasználhatónak találtuk, sőt megfelelő víztisztítás alkalmazása után ivóvíz kinyerés céljából is szóbajöhet. A tó évszakos vízminőségváltozásainak alakulását összehasonlítottuk a Hámori tó és a Rakacai tó vizsgálati eredményeivel (Schiefner K. és munkatársai 1963., Schiefner K.—Gregács M. 1964., Schiefner K. 1964.). Megállapítottuk, hogv ezekben a tavakban rendszertelenül jelentkező eutróf vizekre jellemző, vizminősógrontó biológiai tömegprodukciók a Mályi tó vizében vizsgálataink időszakában nem fordultak elő. Megfigyeltük, hogy a tározott víz minőségére, a tápvíz minőségén kívül — több egyéb tényező mellett a vízutánpótlás módja is hatással van. A viszonylag tisztavizű Garadna patak, valamint a közepesen szennyezett Rakaca patak rendkívül gazdag szerveseredetű hordalékban, mely a tavakban leülepedik, rövidebb-hosszabb idő alatt mineralizálódik és így másodlagosan befolyásolja a tározott víz minőségét úgy kémiai, mint mikrobiológiai szempontból. Nem ez a helyzet azonban a Mályi tó vízutánpótlásával kapcsolatban, ahol a talaj kavics és homokrétegén átszivárgó, ily módon természetes talajszűrés következtében megtisztult csapadékvíz, nagyobb mértékű szennyeződéstől mentesen talajvíz formájában biztosítja a tó vízutánpótlódását és „tiszta" vízminőségét. Ezek alapján hazai ivóvízellátás céljából történő mesterséges felszíni víztározók létesítésénél nem hagyható figyelmen kívül a szervesanyagtartalmú hordalék kiülepitésére szolgáló előtározó létesítése. Az eutrófizáció ezen okának ismeretében a Mályi tó betelepítésénél fokozott mértékben kell a szerveseredetű szennyeződéstől való megóvás céljából figyelembevenni a keletkező szennyvizek tisztításának és elhelyezésének kérdését, valamint a partkiképzés olvan megoldását kell biztosítani, amely védi a tó vizét a szántóföldekről történő organikus szennyeződés felszíni bemosódásától is. IRODALOM Bentzik F.: Hidrológiai Közlöny, 1964. 44. 88. Gregács M.—Muhits K.—Páter J.—Tóth I.: Hidrológiai Közlöny, 1959. 39. 347. Hanuska L.: Biológickó metódy a hodnotenia vod. Bratislava, 1956. Liebmann H.: Handbuoh der FrischwasSer- und Abwasserbiologie. Band I. München, 1962. Papp Sz.: Hidrológiai Közlöny, 1961. 41. 188. Papp Sz.—Bolberitz K.—Gregács M.—Hegyessy L.— Schiefner K.: Hidrológiai Közlöny, 1960. 40. 304 Schiefner K.: Egészségtudomány, 1964. 8. 359. SchiefnerK.—Gregács M.: Egészségtudomány, 1964, 8. 275. Schiefner K.—Gregács M.—Mahunka S.: Egészségtudomány, 1963. 7. 137. Schiefner K.—Gregács M.—Mahunka S.: Hidrológiai Közlöny, 1964. 44. 67. Six Lné.—Szeness L.: Hidrológiai Közlöny. 1866 46. 233. Stádecek V.: Technolgie vody 7. 2. 1963. Vetro J.—Kiss M.—Mindszenty L.: Hidrológiai Közlöny, 1966. 46. 36. Vízvizsgálati Szabványok. 1963. OpueiiTtipoBOHHbie HCC/ieaoBaHHfl Ha 03epe Majibii, c ocoSeHHbiM BHHManneM Ha npHHunnbi caiiHTapiiotí TeXHHKH JJ-p lllucpHsp K-, <l>a30Ad A., OpMau A. ABTopa.MH Sbijiu npoBeaeHbi KOMnjieKCHbie rurneHHneCKHe HccjieAOBamiíi BOÁM B CBÍ*3H C ncn0Jib30BaHneM BOflbi 03epa Majibn (puc. 1), C03«aHH0r0 HCKVCCTBCHHO H nojiytiaiomerocfl nnTaHne H3 rpyHTOBbix BOA. 3a OAHH TOA 8 pa3 npoaejiajin 780 rnrHeHHMecKHX, 250 SaKTepnojiornMecKiix n 64 SiiOJionmecKiix onpefleJieHiin. Ha OcHOBaHHH noJiyMeHHbix pe3yjibTaT0B (puc. 2—13) 6biJio onpeaeneHO, ITO 03ep0 no HOPMAM mriieHimecKoro KAMECTBA BOA MO>KHO OTHEC™ B Kameeopuw micmux noeepxmcmHbix eod. CoCTAB BOAU YXYAIIIHJICH junub B HeSojibinoií Mepe BCJieacTBHe jieTHero n0Ab30BaHH5i. Eojiee npoAOJi>KHTe;ibHbie 3aRPH3HEHHH npHHHHHJIHCb OT OCaAKOB II OT HX BAHHHHH, OT KOJieőaHiia r0pii30HT0B rpyHTOBbix BOA. 3TU H3MeHeHiiH OAH3KO c TOHKH 3peHHH rurneHM He BpeAHJiH KanecTBy BOAbi 03epa. BOAA 03epa MajibH NPNROAHAJI H AAH BOAHOPO cnopTa H MOWET ÖBITB NCN0JIB30BAHA A-N>I nejieií BOAOCHa6>KeHHfl. O0pMHp0BaHHe Ce30HHbIX H3MeHeHHH KaMeCTBa BOAbI 03epa cpaBHHBaAu c HCCJieAOBaTeJibCKHMii pe3yjibTaTaMn ropHbix BOAoxpaHHJiHm. OnpeAeAHJin, HTO xapai<TepHbie AJ1H 3BTpO(j)HHeCKHX BOA MaCCOBbie ÖHOJlOrHMeCKHC HBJieHHH — YXYAINAROMHE KAQECTBO BOAH — He NP0H30HAYT B BOAe 03epa Majibn. npeAnojiaraeTCH, HTO KpoMe KanecTBa nuTaiomeií BOAH eme H MCTOA nirraHHH Towe BAHHCT Ha KaMecTBO AKKYMYAHPOBAHHOÍÍ BOÁM. B 03epe Majibu ocaAKH ripocaiHBaioTCH nepe3 rpaBejiHCTbie H necnaHHbie CJI0H IIOHBbl H He 3arpjI3HflflCb, B BHAe rpyHTOBblX BOA, o6ecne<uiBaioT miTaHHe 03epa H MHCTOTO KaiecTBa BOAH.