Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
12. szám - Dr. Schiefner Kálmán–Fázold Ádám–dr. Ormay László: Tájékoztató vízvizsgálatok a Mályi tavon, különös tekintettel a közegészségügyi szempontokra
Hidrológiai Közlöny 1966. 11. sz. 548 VÍZKÉMIA Tájékoztató vízvizsgálatok a Mályi tavon, különös tekintettel a közegészségügyi szempontokra D R. S C H I E F N E R KÁLMÁN', FÁZOID Á D Á M*», DB.OEMAY L Á S Z L Ó* az orvostudományok kandidátusaVizsgálati előzmények A Málvi tó Miskolctól 8 km-re a BudapestMiskolc vasútvonal közelében van. Mesterséges tó, mely kavicstermelés során másodlagosan telt meg talajvízzel. Vízutánpótlódása jelenleg is talajvíz eredetű. Hossza kb. 960 méter, szélessége kb. 600 méter, mélysége 5—8 méter között változik. Vízszintingadozása időszakosan + 2 méter. A tárolt vízmennyiség több mint 2 000 000 m 3. A talajvíz szintje a terep alatt —0,6—2,7 méter között változik. Partja meredek lefutású, szakadásos. Ettől 2—3 méterre már 4—5 méter a vízmélység. A fürdőzés jelenleg rendkívül veszélyes. Az utóbbi években a tó nyugat- észak- keleti részén magánházak, nyaralók és sportegyesületek csónakházai, idényépületei épültek, szabadon létesítve tulajdonosaik számára sportolási feltételeket. A tó közvetlen környékének nyári forgalma munkaszüneti napon 2—3 ezer hétköznap 2—3 száz fő; egész éven át pedig 20—30 időszakosan ós napszakosan változó létszámú horgász. A tóparton közszolgáltatási üzem, elsősegélynyújtó hely, a vízen pedig hivatalosan szervezett csónakos mentőszolgálat nincsen, s úgyszintén megoldatlan e nagyszámú közönség köztisztasági problémája is. A Megyei Tanács 1963 októberében elkészítette a tó és környékének fejlesztési tervét, tervező irodájának kivitelezésében. A tervdokumentáció 90 kat. hold terület közművesítése, beépítése ós megfelelő partkiképzés mellett biztosította volna 6200 fő korszerű üdülési és sportolási lehetőségeit, 4—5 száz magánnyaraló, 15 vállalati üdülő és egy ötszáz fős kemping létesítésével. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek kisajátításának nehézsége miatt tervmódosítás történt, s jelenleg egy 4000 fő forgalom szükségletét kielégítő partmenti üdülő és sportközpont kialakítását irányozták elő. A terv tekintetbe vette a Kő és Kavicsipari Tröszt területi igényét is, mely biztosítja a tó délnyugati részén a távlati kavicskitermelés lehetőségét (1. ábra). A tervek elkészítését talajmechanikai és mérnökgeológiai vizsgálatok előzték meg. 1,6—4,7 méter mélységig terjedő 16 próbafúrás eredménye alapján megállapították, hogy a talajrétegződés a vizsgált mélységig egyenletes és a közelben elfolyó Hejő pataknak nincs befolvása a tó vízére, mivel medre teljesen feliszapolódott [FTI. 1963. IV/18/T. Sz. 63/107]. A tó vízminőségének ismertetése, vízisportok céljára való felhasználhatósága, közegészségügyi szakvélemény, a tervdokumentációt azonban nem egészíti ki. Irodalmi áttekintés. A vizsgálat célja Hazai vonatkozásban egyes felszíni vizek közegészségügyi szempontból való vízminősítését Gregács és munkatársai 1959., Papp Sz. és munkatársai 1960., Papp Sz. 1961., Schiefner K. és munkatársai 1964., Schiefner K.—Gregács M. 1964., Bentzik F. 1964., Six Tv.-ne.—Szeness L. 1966., Vetró J. és munkatársai 1966. ismertették. Ezek a vizsgálatok kiterjedtek a felszíni vizek ivóvízellátás céljára való alkalmasság, fürdőJELMAGYARÁZAT Meglévő épület S Rendezés aló ' \ eső terület o 1 Vízminta véteti 1 hely Miskolc felé 1. ábra. Mályi tó és környékének helyszínrajza Puc. 1. riAan Mecmuocmu 03epa Mazibu u eao OKpecmHocmu Abb. 1. Lageplan des Mályi-Sees und seiner Umgebung zés — vízisportolásra való felhasználás, valamint különféle eredetű szennyvizek bevezethetőségének megállapítására is. Ezeket figyelembe véve kezdtük meg komplex higiénés vizsgálatunkat, melynek céljául kettős feladatot tűztünk ki. Egyrészt, hogy az egy éven át tartó vizsgálatsorozat eredményei alapján meghatározzuk a tó vízminőségét, melynek ismerete közegészségügyi szempontból lehetővé teszi a tó környékének fejlesztésével kapcsolatban a strandolási fürdőzési, sportolási célból történő vízfelhasználást. Másrészt, hogy mint mesterségesen létesített síkvidéki jellegű talajvíztározó tó vizsgálati eredményeit összehasonlítsuk a patakvíz utánpótlásit hegyvidéki jellegű Hámori tó és a dombvidéki Rakacai tározó tó vízminőség változásaival. Helyszíni vizsgálat ós mintavételezés céljából hat állandó vízmintavételi helyet jelöltünk ki (1. ábra). Egyet a tó közepén, ötöt pedig arányosan elosztva a tókerülete mentén, a part közelében. Vizsgálatainkat 1964. július 16-án kezdtük meg közvetlenül a felszín alól merített, 1,5 méter ós a legmélyebb 4,5—7,5 méter vízrótegből.* Ezt követően pedig szeptember 16-án, október 14-én, november 10-én, 1965. február 3-án,. április 28-án, június 1-én és augusztus 5-én vettünk vízmintákat, de az utóbbi esetekben mélységi vizsgálatot nem végeztünk. Vizsgálati módszerek Vizsgálataink kiterjedtek a mintavétel időpontjában környezeti, megfigyelésekre és a víz hőmérsékletének mérésére is. Kémiailag a helyszínen vizsgáltuk az. oldottoxigén, szabad szónsav és vastartalmat, a laboratóriumban az oxigénfogyasztás, pH, klorid, nitrát, nitrit, ammónia, lúgosság, összes keménység, szulfát és mangántartalom meghatározását végeztük el. Kiszámí* Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest. ** Borsod megyei Köjál, Miskolc. * A mélységi mintát Luwa-féle vízmintavevő készülékkel vettük.
