Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
12. szám - Pyber László: A nagymarosi duzzasztómű betétgerendás elzárásának kismintavizsgálata
544 Hidrológiai Közlöny 1966. 12. sz. Pyber L.: A nagymarosi duzzasztómű elzárása III. Mérési eredmények A vizsgálatokat a billenőtáblás szegmensgát különböző helyzeteiben végeztük állandó fel- és alvízszintek mellett. Alvízszintek esetén ez teljesen indokolt, ugyanis az egész duzzasztóművön átfolyó vízhozam nem változik, így az alvízszint sem változhat, illetve hatása jelentéktelen. A felvízszint a vizsgált gátnyílásban bizonyos mértékben változhat a gerendák elhelyezése során, de ennek figyelembe vétele nehézkes, az eredményeket áttekinthetetlenné teszi, s amellett a ható erőkben jelentős változást nem okoz. A következőkben részletesen ismertetjük a vizsgált állapotokat. 1. Felső átbocsátás a) Maximális felső átbukás (teljesen lehajtott billenőlap ) A duzzasztómű feletti szelvényben a vízszint 3 m-rel van a koronaszint felett, a szegmenstábla támaszkodik a küszöbre. Alvízi visszahatás nincs. A betétgerendákat különböző magasságokra beállítva mértük a hidrodinamikus ható erőket, és ezeket a főkivitel méreteire átszámítva a gerendák felső éle magasságának függvényében ábrázoltuk (2. ábra). Á későbbi vizsgálatokkal összevetve ennél a felső átbocsátásnál adódtak a legnagyobb felhajtóerők. Ábránkból leolvashatóan a maximum az A s gerendánál Sv= —20 t. A gátszerkezet előtti felfelé áramlás hozza létre. A nagyobb szerkezeti lUctgctSSágU. r s gerendánál hasonló okból és az előbbihez közeleső helyzetben és nagysággal szintén negatív maximum jelentkezik: S v= —18 t. A kevésbé zárt vízszintes elhatárolási! Vierendel-tartós gerendáknál kisebb negatív erők adódtak. * 6 s 4 3 2 1 0 , 10,80 -w 10,80 A, • V \ r-t \ W í1 1 -21 7 -< 7 0 11 7 S n — H [ -vitt V',20 r,tm\ V',20 JELMAGYARAZAT: Függőleges hidrodinamikus terhelések mért érféke egyetlen gerenda iedocsn/ásakor GEREHDA FÜGGŐLEGES JELE TERHELÉS A s A, —— F s F, — o— Vízszint 2. ábra. A gerendákra ható hidrodinamikus erők felső átbocsátás esetén Puc. 2. rudpoduMMunecKue ycuAua, deücmeywuiue Ha 6ÜAKU e caynae eepxneao nepeAuea Abb. 2. Die auf die Balken wirkenden hydrodynamischen Krafte im Falle oberen Absturzes Az Av gerendánál Sv= —12 t. Az Fv gerendánál Sv = —10 t. Itt az erőmaximumok helyének eltérése közelítőleg megegyezik a szerkezeti magasság különbségével. Lebocsáthatóság szempontjából az A* l gerenda látszik kritikusnak, így a biztonság érdekében közelítő számítást végeztünk. Az As gerenda önsúlya tervadatokból 30 t, vízkiszorítása pedig közelítőleg 4 t. A sztatikus felhajtóerővel csökkentett önsúly $0= 30 — 4 = 26 t. A súrlódás legyőzésére 26—20 = 6 t súlyfelesleg marad. A vizsgált helyen mértük a gerendára ható vízszintes erőt: Si= 35 t. A gerenda akkor lenne a megakadás határán, ha a súrlódásból származó erő dSh = 6 t lenne, azaz ha 6 6 Őhatár = "77" = ~ =0,17. öli 35 Ilyen nagy súrlódási tényező azonban nem fordulhat elő, így még a kritikusnak tekinthető A s gerenda is biztonsággal lebocsátható. Felhúzóerők szempontjából felső átbocsátás nem mértékadó. b) 1,5 m-es felső átbukás esetén az előbb adódott kritikus helyzetben néztük meg az A S l gerendára ható maximális felhajtóerőt. Ennek nagysága S\= —6 t, tehát a helyzet nem mértékadó és ígv további vizsgálatokat nem végeztünk. 2. Teljesen kiemelt gáttáblával végzett mérések Feltételeztük, hogy a 9 gátnyílás egyenletesen üzemel és a vízhozam 6000 m 3/s. A mérés során az alvízszintet, valamint a szabad állapotnál beálló — csupán a pillérduzzasztásból származó — felvízszintet tartottuk állandó értéken. Az érdekesebb eredményeket a 3. ábrán tüntettük fel. JELMAGYARAZAT'Függőleges hidrodinamikus terhelések mért • erre kei egy ellen gerenda leiccsáfásakor GERENDA JELE Fs Fv , -n Vízszint FÜGGŐLEGES TERHELIS 3. ábra. A gerendákra ható hidrodinamikus erők kiemelt szegmensgát esetén Puc. 3. VudpoduHaMWiecKue ycuAUH, eAuawufue HÜ GOAKU e CAyiae ebideunymoao cezMenmnozo 3ameopa Abb. 3. Die auf die Balken wirkenden hydrodynamischen Krafte im Falle des herausgehobenen Segmentwehres