Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

11. szám - Dr. Mihályfalvy István: A barázdás és esőszerű öntözési módok agronómiai értékelése

518 Hidrológiai Közlöny 1966. 11. sz. Dr. Mihályfalvy I.: A barázdás és esőszerű öntözési módok [5] Klatt, F.: A hatékony esőszerű öntözés előfeltételei a Német Demokratikus Köztársaságban. Öntözéses gazdálkodás. No. 2. 1964. Szarvas. 73—80. p. [6] Kruzsilin, A.C.—Hank, ().: Az öntözéses termelés biológiai vonatkozásai. Mezőg. Kiadó. Bpest. 1958. 24—216. p. [7] Lewis, M.B.: Permetező ós egyéb öntözési módok. Agric. Engng. St. Joseph 1949.'2. 86—87. p. [8] Mihályfalvy, I.: Öntözési módok növénytermesztési értékelése. Hidrológiai Közi. 1964. 9. 412—419. p. [9] Mihályfalvy, I.: Öntözési módok alkalmazása és fejlesztése szóles sortávolságú növények öntözésénél. Zárójelentés. Karcag. 1966. 29. p. [10] Németh, S.: Öntözési módok összehasonlító vizsgálata. Időszerű Öntözési Kutatások. 1964. Bpest. 1965. 59—60. p. [11] Oroszlány, I.: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó, Bpest. 1963. 214—234. p. [12] Fair, CH.: Az öntözési mód hatása a vízfelhasználás hatásfokára. Intern, Commis, Irrig. Drainage, New Delhi 1963. 4. köt. Rep. 10—16. sz. 145—159. p. [13] Uawitz, K.: Felületi öntözési kutatások Izraelben. Intern. Commis. Irrig. Drainage. New Delhi 1963. 4. köt. Rep. 10—16. sz. 217—229. p. [14] Tájékoztató az 1964. évi mezőgazdasági vízhasznosításokról. (OVF. és FM. Kiadvány) 11—26. p. [15] Zsecsev, I'.: Öntözési eljárások összehasonlító vizsgálata a Bolgár Népköztársaságban. Öntözéses Gazdálkodás. No. 2. 1964. Szarvas 45—50. p. ArPOTEXHHMECKAfl OL1EHKA B0P03fl0BbIX M flOM<^EBAJIbHbIX METO^OB OPOUIEHHfl d-p H. Muxaü0aAeu KaHAH^aT CeJlbCK0X03HÖCTBeHHLIX HayK Ha 0CH0BaHHH pe3yjibraT0B npoBejieHHbix B 1960— 65 rr. HCCJieflOBaHHÍi no 6op03fl0BbiM n flo>KAeBajibHbiM METOAAM opouueHHfl, Ha jiyroBbix noqBax, KyKypy3oií H caxapHoíí CBEMIOH MOHCHO c«EIIATB cjieflyioiune BMBOAM. KpaÜHHe 3naMeHHH ROFLOBOH Hop.Mbi BOÁM AAH opomeHHöii 6opo3AOBbiM cnoco6oM CBeK.'ibi n KYKypy3bi 200—240 MM, a AAH opouieHHoii A0>KAEBBIM cnoco6oM KyjibTyp 160—200 MM — B CPEAHER0A0B0M Macurraőe — KOTopa>i ycTaHaBJiHBaeTCíi Ha OcHOBaHHH nonojiHeHiia BO^BI c YNETOM noJie3Horo COFLEPWAHHFL 0—50 CM-ro n0MBeHH0r0 CJIO>I (maŐA. 1. u 3.) Ha ocHOBaHHH HeCK0JibK0JieTHer0 AHAJIH3A JBYX opocHTe;ibHbix MeTOAOB MOWHO onpeaejniTb (TaŐJi. 2. H 4.), HTO C TOMKH 3peHHH np0H3B0flCTBa oőa opocuTejibHbie MeTOfla flaioT noHTH 0FLHHAI<0BBIH 3([)(T)EKT, BepHee YPOKAIÍHOCTB Kyi<ypy3bi H CBEKJIBI — Ha jiyroBoft NOWBE — B OCHOBHOM 3aBHCHT ne OT npnHíiToro METOFLA opomeHHH, a OT KOAHnecTBa npeFLOCTABJIEHHORO BO BPEMEHH pacxoaa BOÁM. XOTJI opomeHHbie 6op03fl0BbiM nyTeM paccTeHHn flaioT őojibme ypowaji, MeM opouieHHbie AOHCAeBbiM cnoco6oM, 3a mecTb jieT 3HaMHTejibHaH pa3H0CTb őbuia BbiHBJieHa Bcero JiHBjb B flByx roflax B nojib3y paccTeHHft, opouieHHbix 60p03fl0BblM cnoco6oM. B cpeaHeM 3a mecTb JieT ynoTpeS-uieMbiit AJIH 1 Kr cyxoro BEMECTBA ypowaH pacxoa BOÁM AJIH o6enx BHAOB paccTeHHH, BepHee AJIH oSenx BHAOB np0H3B0flCTBa non™ 0AHH3K0BbIH, H3 KOTOpOrO MO>KHO CAeJiaTb BblBOA, HTO HCn0JIb30BaHHe paCXOAOB BOAbl A-Hfl Ő0p03AHblX H AO>KAeBaJibHbix MeTOAOB noHTH 0AHHai<0B0e. flaHHbie aHajiorHMHbie H B OTHOiiieHiiii AonojiHiiTejibHoro ypo>KaH Ha 1 MM/xojibA, BepHee sxnn caxapHoíí CBeKJibi B cjiyMae opouieHHH 6opo3AaM AaiOTca 6onee SjiaronpusiTHbie pe3yjibTaTbi (maŐA. 2. u 4.). flo 3KOHOMH>iecKHM pacneTaM oneHb BajKHan noTpe6H0CTb npn npn.weHeHHH BHyTpHxo3flíícTBeHHoro opoCHTejibHoro MeTOAa npaBHJibHbiíí noAÖop opoinaeMbix KyjibTyp. B nepByio onepeAb Hy>KH0 AaTb opouieHHe AJIH Tex paccTeHHH, KOTOpbie AaioT öojibiiioíí floxo/i. II őoAbiuoií ypowaft, B TO >«e BpeMfl HY>HHO TMATEFLBHO OÖCYAHTB, MTO Hy>KHO JIH opouiaTb AOWAeBajibHbiM nyTeM Te KyjibTypw, KOTOpbie flaioT MeHbuiHH AOXOA (HanpHMep: Kyi<ypy3a), nocKOJibny opomeHiie HX TaKHM nHTeM y>ne ne SKOHOMHHHOe. Ha OcHOBaHHH Bcex cKa3aHHi,ix oöpainaeTcn BHHMaHne Ha TO, HTO B CAytae opowaeMbix c noBepxHOCTHbi.M MeTOAOM KyjibTyp HeJib3a 0TKa3aTbcn OT 6opo3AOBbix HAH nOJIOCHblX OpOCHTeAbHHX MeTOAOB, a TOHHO naoőopoT HYJKHO CTpeMHTbCH K CTpOHTeJlbCTBy TaKHX COBpeMeHHblX opocHTejibHbix ywacTKOB, Ha i<0T0pbix noBepxHOCTHoe opomeHiie MOHCHO npoBecTH c HeöoAbmoií 3aTpaToii pa6OT, HO Bee >Ke AOCTaTOMHo TmaTejibHo. Furrow and sprinkler irrigation methods evaluaied from the point of view of agronomy By Dr. 1. Mihályfalvy Candidate of Agrioultural Se. Irrigation experiments using furrow and sprinkler methotls of irrigation have been perfomed on meadovv soil with maize and sugár beets during the six-year period from 1960 to 1965. The main conelusions arrived from these experiments are as follows: Water was supplied with consideration to the effeetive moisture eontent of the top soil layer down to a depth of 50 em. The extreme value of the annual standard rate of application was found to be 160 to 200 mm for sugár beet and maize irrigated by the sprinkler method, and 200 to 240 mm when irrigation was by the furrow method (Tables 1 and, 3). It can be concluded furrther (Tables 2 and 4) that the two methods of irrigation are of the same effieiency as far as farming is oonoerned, i. e., on the meadow soil used it was not so much the method of irrigation applied, but the volume of water delivered with care and at the correct time, which affected decisively the crop yield of maize and sugár beet. Althought the yields of plants irrigated by the furow method were higher and water utilization by the plants was more favourable than in the case of sprinkler irrigation, positive differences between crops of plants irrigated by the two different methods could be found in only two years from the six years of test in favour of furrow irrigation. In the average of six years the totál amount of water used for producing 1 kg of dry crop material was almost the same for both plants, and both methods of irrigation, which points to identical degrees of utilization. CIosely corresponding data heve been obtained by relating figures ot the increment crop per 1 mm per kh irrigation water. In the case of sugár beet sliglitly better index numbers have been obtained in the case of furrow irrigation (Tables 2 and 4). Economic success was found to be influenced alsó by the selection of the correct method of irrigation for the -particular plánt to be irrigated. Sprinkler irrigation is justified primarily in the case of plants responding well to irrigation, ensuring a high income and crop yield, whereas sprinkler irrigation to less valuable crops, e. g. maize, should be adopted after careful considerations only. It should be appreciated from the foregoing that in the case of soils, or areas, where surface irrigation methods are possible, the feasibility of furrow irrigation must not be neglected, and attempts should be undertaken at installing modern irrigation fields where surface- and bordér irrigation can be realized with skill and little labour.