Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

11. szám - Horváth Imre: Függőleges tengelyű mechanikus felületi levegőztetőberendezésekkel végzett oxigénfelvételi vizsgálatok

494 Hidrológiai Közlöny 1966. 10. sz. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Függőlegestengelyű mechanikus felületi levegőztetőberendezésekkel végzett oxigénfelvételi vizsgálatok* HORVÁTH IMRE** 1. Bevezetés Közismert tény, hogy a szennyvíztisztító te­lepek műtárgyai közül a levegőztetőmedence, ille­tőleg a levegőztetőszerkezet üzeme a legnagyobb energiaigényt jelentő folyamat. Ezzel indokolható, hogy az eleveniszapos tisztítási rendszer kialaku­lása óta nagyszámú levegőztetőberendezést fej­lesztettek ki a minél jobb hatásfok elérése érdeké­ben. így alakultak ki a különböző típusú mecha­nikus és légbefúvásos levegőztetőberendezések, és e két fő rendszer kombinált megoldásai. A. Pasveer felismerte és igazolta azt, hogy a biológiai tisztítóberendezés terhelhetőségének egyik legfontosabb feltétele a nagy oxigénbeviteli sebes­ség biztosítása. Ezért — különösen nagy oxigén­igénvű szennyvizek tisztításánál és még inkább az aerob iszapkezelési folyamatoknál — a kutatók és a tervezők arra törekedtek, hogy nagy teljesít­ményű és jó hatásfokkal működő levegőztetőberen­dezéseket alakítsanak ki, amelyek ugyanakkor biz­* A tanulmány az EKME Vízgazdálkodási Tanszé­kén készült az akadémiai kutatási téma keretén belül. A téma felelőse Dr. Salamin Pál tanszékvezető egyetemi tanár. ** Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. tosítják — az eleveniszap leülepedésének megaka­dályozása céljából —- a megfelelő hidraulikai fel­tételeket. A fenti indokok és törekvések hozták létre az utóbbi években világszerte egyre inkább elterjedő függőlegestengelyű mechanikus felületi levegőztető­berendezéseket és azoknak nagyszámú változatát (az ismertebb típusok: a Simplex, Simcar, Vortair, és újabban a svájci BSK-turbina). Az eredeti ötletet valószínűleg a keverő-típusú reaktorokkal kapcso­latos vizsgálatok adták. Ez abból is következtet­hető, hogy a keverőkkel végzett vizsgálati módsze­rek és eredmények nagymértékben általánosítha­tók levegőztetőmedencékre is. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Víz­gazdálkodási Tanszékén 19(i5-ben kezdtünk foglalkozni a függőlegestengelyű mechanikus felületi levegőztető­berendezések vizsgálatával, kialakítási kérdéseivel. Tan­széki kísérleteink hazai vonatkozásban teljesen újszerű­nek tekinthetők, mivel nálunk hasonló rendszerek vizs­gálatára, tervezésére ós kivitelezésére ezideig még nem volt példa. Jelen tanulmányunkban a fűggőlegestengelyü leve­gőztetőredszerekkel kapcsolatos oxigénfelvételi vizsgá­latokat és az oxigénfelvétel gazdaságossági kérdéseit ismertetjük részleteiben. A kísérletek teljes felépítését, a mérési adatok feldolgozását — amint a továbbiakból kit űnik — hasonlóság-elméleti alapon, statisztikai módsze­1. ábra. A kisminta a főbb méretekkel 2. ábra. Simcar-rendszerű rotor 3. ábra. Lapos rotór síklemezekkel 4. ábra. Turbinakeverő rendszerű rotor (ÁbrahámEndre javaslata alapján) 5. ábra. Hormix-rendszerű rotor Fig. 4. Puc. 1. ModeAb c ocHoeHbiMU pa3MepaMU Puc. 2. Pomop cucmeMbi CüMtcap Puc. 3. ÍIAOCKUÜ pomop c HAOCKUMU nnacmuHKüMa Puc. 4. Pomop muna mypőuHHbiü CMeeumeAb (no npedAOxcenuw AGpaxaM, 3.) Puc. 5. Pomop cucmeMbi XOPMUKC Fig. 1. Main dimensions of the model Fig. 2. Simear-type rotor Fig. 3. Fiat rotor with pláne surfaces Turbine-mixer type rotor (suggested by E. Ábrahám) Fig. 5. Hormix-type rotor

Next

/
Thumbnails
Contents