Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

11. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium első éve

492 Hidrológiai Közlöny 1966. 11. sz. Dr. Lászlóffy W.: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium iratai közt és a világlapokban megjelenő közlemé­nyeinket ismerik. A magyar nyelvű kiadványok­ban megjelenő idegennyelvű összefoglalások hatás­foka roppant kicsi. A külföldi kutató a magyar folyóiratot esetleg elő sem veszi, a könyvtáros sem hívja fel rá a figyelmét, és ha a dokumentátor mégis megteszi, a rövid kivonat nem elégíti ki az érdeklődőt. Anélkül, hogy az idegennyelvű kivo­natok közlésétől elállnánk, fokozott súlyt kell vet­nünk a teljes terjedelmükben idegen nyelven meg­jelenő kiadványokra, és számba kell vennünk, hogy a mindenütt számontartott nagy világlapok­ban és kongresszusi iratokban megjelenő tanulmá­nyok propagatív ereje sokszorosan felülmúlja az idehaza megjelenőkét. Mindebből munkatervünk számára a következő következtetéseket vonhat­juk le: 1. Továbbra is nagy súlyt kell vetnünk a decennium keretében rendezett szimpozionokon és konferenciákon való aktív részvételünkre és a hazai részről előterjesztett tanulmányok szakmai és nyelvi színvonalára. 2. Elő kell irányoznunk évente bizonyos számú magyar szerzőtől származó cikk világlapokban való elhelyezését. 3. Emelni kell idegennyelvű tudományos ki­adványaink számát, amelyeket egységesen „Ma­gyar hozzájárulás az IHD programjához" felírással látunk el. Ezek közé természetesen az 1. és 2. alatti munkák is besorozandók, amelyeket foto­mechanikai eljárással idehaza, devizaköltség nélkül sokszorosíthatunk. 4. Adatgyűjteményeinket és térképműveinket rendszerint eleve két- vagy többnyelvű jelmagyará­zattal kell kiadnunk. 5. Szellemi propagandánkat egyidejűleg több világnyelven kell folytatnunk, és ennek érdekében többnyelvű szakszótár készítését kell előirányoz­nunk. Oktatás címén a nemzetközi program a belső szakemberszükséglet ellátását és a fejlődő orszá­goknak szakembereik kiképzésében nyújtandó se­gítséget fogja össze. Hidrológusok nélkül nem lehet hidrológiai decenniumot csinálni — a hidrológus­képzés tehát valóban alapvető jelentőségű. Mivel a vízzel nagyon különböző szempontból lehet tudományosan foglalkozni, igen sokféle szakember nevezi magát hidrológusnak. A Decennium Koor­dináló Tanácsának oktatási bizottsága ezért nem kísérletezett vele, hogy a hidrológus fogalmát pontosan definiálja. Annyit azonban megállapított, hogy az, aki egyetemi tanulmányai keretében 1—2 féléves tantárgy keretében hidrológiát hallgatott, nem nevezhető még hidrológusnak. Ebből követ­kezik, hogy a jelenleg a gyakorlatban nevelődő hidrológusok szükségképpen egyoldalúak és volta­képpen világszerte nagy hiány van átfogó tudású hidrológusokban. Az oktatási bizottság ilyenek külön studium keretében való nevelését csak ott tartja ésszerűnek, ahol elhelyezkedésük az ország nagysága vagy fejlettsége folytán biztosítva van. Egyébként a továbbképző tanfolyamok rendezését ajánlja. Ezt a formát követtük hazánkban is a nem­zetközi továbbképző tanfolyam megrendezésével, és a tanfolyam kétévenkénti megismétlését irá­nyoztuk elő. A nemzetközi tanfolyamok igazgatói­nak az UNESCO szervezte tapasztalatcseréje révén, és az első alkalommal szerzett tapasztalatok fel­használásával, a tanfolyam munkájának eredmé­nyessége feltétlenül fokozódni fog, és hazánk a fejlődő országok megsegítése tekintetében továbbra is igen sokat fog tenni. De nem hagyhatjuk ki Decennium-terveinkből a hazai hidrológusképzés megoldását sem, amiről eddig csak középszinten történik — a bajai felső­fokú technikumban — gondoskodás, idetartozik a tudósképzés is, amelynek keretében — a nyelv­tanulás érdekében is — a külföldön, tartós kikül­detésben való specializálódásra is gondolni kell. A most folyó tervciklusra gondosan kidolgo­zott decenniumterv lesz a biztosítéka annak, hogy Magyarország a hidrológia területén szerzett te­kintélyét az egyre élesedő nemzetközi versenyben is megtartsa, sőt öregbítse. IlepBbift rofl MewAyHapoflHoro rnapojiorimecKoro JleCHTMJieTHH JJ-p B. JlacAOtficpu, IIpeflceAaTejib BeHrepcicoro naunoHajibHoro KOMUTexa MexcAyHapo/iHoro rnapojioniHecKoro flecímuieTHíi XOTJI pe3yjibTaTbi Me>KAyHapoAHoro riiApojiorn­MeCKoro|Xíec>iTHJieTHH Sy^yT cjiy>KHTb n.uanoMepnoMy BOA­Hoiwy xo3HHCTuy, HenocpeflCTBeHHaH ee uejib Bee we Hayn­Hasi : yrjiy6jreHne 3HaHníí OTHOCHTejibHO KpyroBopora BOÁM C03AaHne HeoSxoAHMbix AAA 3Toro oprami3auHH BO Bcex cTpaHax Miipa H oSecneiemie cooTBeTCTByiomnx cneunajincTOB. ABTOP nocjie noApoŐHoro H3jio>KeHiw AOiTejibHOCTH MewAynapoAHoro KoopAHHanuoHHoro CoBera u ero pa­OOHHX rpynn, 0praHH30BaHH0r0 XIII. 3aceaaHneM IOHECKO, a TaioKe paöoT opraiiHsanHií OOH n Me>KAy­HapoAHOro CoBeTa HayiHbix opraHK3auutt (ICSU) h ero MjieHCKHX opraHii3auníí, KopoTico aHajiH3npyeT nnaHbi fleCHTHJieTHH HeKOTopbix CTpaH, 3axeM AacT orqeT o ao CHX nop npoBeAeHHbix B BeHrpnH MeponpnHTHjix. B BeHrpnH y»ce B 1964 r. co3Aann KOMHTCT no THJieTmo, 3ATEM NOAROTOBHJIM H ONYSJIHKOBAJIN riepBbiíí npoeKT paöOMeü nporpaMMbi. EMJIH HaiweMeHbi OTAeJibiiwe CTaAHH fleCflTHJieTHfl. B OTAeJIbHOM OnyÖJTHKOBaHHOM H3­AaHHH Ha AHMHÍÍCKOM SJ3biKe H3JIO>KHJIH HenocpeACTBeHHü H nocpeACTBeHHO 3anHTepecoBaHHbie B RHAPOJIORHNECKOM HCCJieAOBaHini 3aBeAeHHíi H noAroTOBHJiH CTaTncTimecKHe OTqeTbi o rnApoAoi'HMecKHx penpe3eHTaTHBHbixH aKcnepn­MeHTajibHbix öacceüHax. BeHrepcKHe cneunajiiiCTbi B XOAE 1965 H 1966 rr. Ha 7 I'HApOJIOrHHeCKHX CHMn03HHX npO^HTaAH 38 AOKJiaAOB H 3a 3T0 >Ke BpeM5I 6bIJ10 HMM OnyŐJIHKOBaHO 3 CTaTbH B EioJuieTeHe JVÍewAVHapoAHoro riiApojiornHecKoro 05­mecTBa. B BeHrpnH cncTeMaTHMHO H3AaioTCH eudpoAoeuie­cKue öuőAuoepaifiuu, TOHHO COOTBETCTBYIOMNE PAMKAM, ycTaHOBJieHHbiM MewAyHapoAHbiiw rHApojiorimecKHM o5­mecTBOM (AIHS): nocjieAHHií pa3 SbiJi H3FLAH TÓM 3a 1963r. HayMHbiii >KypHaji BeHrepcKoro rnApojiorimecKoro OSmecTBa, ejKeMecjiiHHK „rHApoiiorHqecKHH >KypHaji" OAHOBpeMeHHO HBJiínomnHcyi 0(])HUHaj[bHbi.M opraHöM Jíe­CJITHJieTHH CHCTeMaTHMHO HHt|)OpMHpyeT BeHrepcKiix cne­HHajmcTOB o pe3yjibTaTax ^ecflTHJieTHH. BeHrepCKHÍi HaunoHajibHbiií KOMMTCT 0AH0Bpe­MeHHO 3aŐ0THTCH 0 TOM, MTOÖbl H3ASHHbIH IOHECKO : Nature et Resources" CHCTeMaTHMHO HH(J)opMHpoBaji o eemepcKux pe3yAbmamax MeucdynapoÖHOZo rudpoAoeu­necKozo JJecamuAemuH. BbmeJTfliomHMCfl BeHrepCKHM coObiTneM síBJinjiacb opraHH3auiiH B paMKax IOHECKO CHMNO3HH ,,Penpe3eH­TaTHBHbie H SKCnepHMeHTajibHbie öacceiiHbi" (ÓT 28. ceHT­flSpn AO 5. OKTflöpa 1965 r.), Ha KOTOPOM ynacTBOBaJiH

Next

/
Thumbnails
Contents