Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

11. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium első éve

Dr. Lászlóffy W.: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium Hidrológiai Közlöny 1966. 11. sz. 489 kenysége körében ugyancsak segíti a Decennium sikerét. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezetre (ISO) a szabványosítás területén vár fontos szerep. Közvetve, a fejlődő országoknak nyújtott se­gítség révén az ENSZ szociális és gazdasági tanácsa, illetve ennek a természeti erőforrásokkal és köz­lekedésüggyel foglalkozó osztálya és az ENSZ re­gionális szervezetei (ECAFE, EGB stb.) ugyancsak érdekeltek a Decennium sikerében és ennek meg­felelő figyelembe részesítik. Maga az UNESCO a titkársági teendők ellá­tásán kívül főként a hidrológusképzéshez nyújtott támogatással és szakértők munkájával segíti a De­cennium elgondolásainak megvalósulását. Hozzá­járult a négy felsőszintű 6 bónapos nemzetközi továbbképző tanfolyam költségeihez, Buenos Aires­ben egyhónapos kiképzést biztosított a felszín alatti vizek hidrológiája köréből a délamerikai or­szágok szakemberei számára, és Nyugat-Afrika francia kultúrájú államainak támogatására 3 hó­napos oktatást szervezett hidrológus-technikusok számára Bamakoban. Szakértői 10 fejlődő ország­ban dolgoznak a vízrajzi szolgálat megszervezésén, decennium-tervek kidolgozásán, illetve a szaksze­mélyzet kiképzésében. A Decennium szolgálatába állította az UNES­CO „Természet és természeti Erőforrások" (Na­túré and Resources) című évnegyedes folyóiratát és a különféle szimpozionok tudományos anyagának kiadásához nyújtott anyagi segítségen kívül saját kiadásában is megjelentet egyes hidrológiai tárgyú műveket. Legutóbb a Koordináló Tanács II. ülésével kapcsolatban hidrológiai térképkiállítást szervezett, amely bizonyosan sok küldöttre volt serkentő ha­tással. * A n e m-k ormán yzati szervek közül a Természettudományos Uniók Nemzetközi Tanácsa (IGSU), mint a Koordináló Tanács hivatalos szak­értő-szerve, vízügyi bizottsága (COWAR) révén növekedő határozottsággal hallatja szavát. E bi­zottság hangadói természetesen a Nemzetközi Hid­rológiai Szövetségnek (IAHS) és a Hidrogeológu­sok Nemzetközi Szövetségének (IAH) a képvise­lői, de bevonták a bizottságba a meteorológia, az óceánológia és a földrajz művelésére alakult tudo­mányos egyesületek csúcsszerveit és legújabban a Nemzetközi Biológiai Uniót is. A bizottság az üt­közések elkerülése érdekében nyilvántartja a ter­vezett nemzeti és nemzetközi szimpozionokat és kimutatta a nemzeti munkatervek átfedéseit, il­letve hézagait, amivel a tagállamok együttműkö­dését igyekszik segíteni a decennium kutatási cél­kitűzéseinek megvalósításában, illetve felhívni a figyelmet a mostohán kezelt kutatási területekre. A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség (AIHS) a fentebb felsorolt szimpozionok megrendezésével és évnegyedes Bulletin-jével állandó összekötőkap­csot alkot a Világ hidrológusai között. Kebeléből indult ki a Decennium gondolata is. Kiadványai­val a tudomány kimeríthetetlen kincstárát nyújtja a kutatóknak. Irányelvei szerint készül a nemzet­közi hidrológiai bibliográfia is. Említésre méltó, hogv térképbizottsága dolgozta ki a felszín alatti vizek térképezésének egységes jelkulcsát. 1 9 A Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége (A III) hannoveri szimpozionján kívül, amelynek anyaga a közeljövőben jelenik meg, főként hidrogeológiai térképbizottságának munkájával járul hozzá a Decennium célkitűzésének megvalósításához. Ter­veik szerint elkészültek már az első mintalapok és megindultak Európa ] : 1 500 000 méret­arányú hidrogeológiai térképsorozatának munká­latai. * A nemzetközi vonatkozásban történtek mel­lett nem feledkezhetünk meg a hidrológiai tevé­kenységnek az egyes államokon belüli megélénküléséről. Különösen olyan országokban, amelyekben a vízügyi feladatok területi önkor­mányzatok vagy több tárca közt oszlanak meg, vagy éppenséggel mindkét értelemben megoszla­nak, igen eredményes munkát fejtenek ki a Decen­nium nemzeti bizottságai. A nemzeti munkatervek legtöbbje a hidrológia jelentőségének teljes átérzé­sét és ebből következően az érintett államigazga­tási, kutatási és felsőoktatási szervek szoros össze­fogását, a vízrajzi munka hatalmas fellendülését és elmélyült kutatási programok megalkotását tük­rözi. Egyes országok nemzeti munkaterveiből ki­tűnik a megvalósításra biztosított anyagi bázis nagysága is. Az Amerikai Egyesült Államokban az 1967—69-re kidolgozott 3 éves Decennium-prog­ram fedezetéül 22 millió dollárt irányoztak elő. A Német Szövetségi Köztársaság munkaterve 4 mil­lió márkát említ. Ausztriában egyelőre a Decen­nium keretében született gleccserkutatási program megvalósítására biztosított a kormány 2 millió sillinget. A népi demokráciák tervei pénzügyi ada­tokat nem tartalmaznak. De tudjuk pl., hogy a csehszlovák nemzeti bizottság 5 főből álló függetle­nített titkársággal és 3,4 millió Kc külön költség­vetéssel működik, amely a nemzetközi rendezvé­nyeken való részvételhez szükséges devizakeretet is biztosítja. A legtöbb munkaterv a célok és a végrehajtás részletezését is tartalmazza. Mintaszerű ebből a szempontból a szovjet terv. A franciák intézmé­nyek szerinti bontást adnak, a nyugatnémetek meg éppenséggel felelős személyt neveznek meg minden kérdéssel kapcsolatban. A szakemberképzés fejlesztéséről is találunk itt-ott részletesebb adatokat. A Szovjetunió pél­dául 170-ről 300-ra emeli a felsőfokú hidrológus­képzés nappali tagozataira évenként felvehető hall­gatók számát, a hidrogeológus-növendékekét pe­dig 300-ról 400-ra. A két szakirányban évente 30— 30 rendes, és 15, illetve 40 önálló aspiráns nevelé­sét irányozták elő. Ezen kívül évente 100—120 szakembert küldenek gyakornokként 6—12 hó­napra a megfelelő kutatóintézetekbe. A csehszlovák egyetemek és főiskolák 1—2 éves levelező tanfo­1 9 Dr. Ubell Károly: Nemzetközi jelmagyarázat hidrogeológiai térképekhez. Vízügyi Közlemények, 1964/ 2. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents