Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

11. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium első éve

HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 46. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 485—532. oldal Budapest, 1966. november HIDROLÓGIA A Nem zetközi Hidrológiai Decennium első éve C7 DK. 1XSZLÓFIY W 0 T. I> K M Á R, a NHD magyar nemzeti bizottságának ügyvezető elnöke Öt éve, hogy a világméretű program gondolata felmerült, és az UNESCO XIII. közgyűlésén minden tagállamtól és így Magyarországtól is elfogadott

1 tízéves terv második esztendejének derekán járunk már. Az emberiség jövője szempontjából nagyjelentőségű vállalkozás igazi arculata mégis csak most, a hidrológia különféle ágaiban specializált és a Világnak vízviszonyok szempontjából erősen különböző területein dolgozó szakemberek közti sorozatos tapasztalatcserék eredményeképpen kezd kialakulni. Kezdettől tudtuk, hogy az elsődleges cél a hidrológiai észlelések hálózatának kiterjesztése a Föld egész felszínére, és ezzel kapcsolatban a vízrajzi szolgálatok megszervezésének, illetve megerősítésének elérése mindazon országokban, ahol ilyen nincs vagy még gyenge lábakon áll. Előrelátható volt, hogv ennek érdekében a fejlődő országokat szellemi és anyagi vonatkozásban segíteni kell. Nyilvánvaló volt az is, hogy igyekezni kell a több ország vizeit levezető ún. nemzetközi folyók vízgyűjtőjében vízrajzi vonatkozásban szorosabbra fogni az együttműködést. De úgy éreztük, hogy azokban az országokban, amelyekben — mint hazánkban is — a hidrológiának nagy a múltja, nincs komolyabb tennivalónk: elegendő, ha a hidrológia területén amúgyis megoldásra váró feladatainkat Decennium-tervbe csoportosítjuk. A Decennium ügyeit irányító nemzetközi Koordináló Tanácsnak és munkabizottságainak ülésein eddig lefolyt vitákból és az egyes országok Decennium-bizottságainak beszámolóiból fokozatosan világossá vált, hogy részleteiben milyen kötelezettségekkel jár a Decennium programjához való csatlakozás. Avégből, hogy a Decennium nemzeti munkatervének megvalósításában érdekelt szakkörök helyesen mérhessék fel feladataikat és az 1964. őszén felállított első tervvázlatot megfelelő tartalommal tölthessék ki, a következőkben 1 Dégen I.: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium és Magyarország. Hidrológiai Közlöny, 1904/10. szám. — röviden ismertetjük a Decennium céljáról és feladatairól kialakult jelenlegi nemzetközi felfogást, — tömör beszámolót adunk a nemzetközi vonatkozásban eddig történtekről, — értékeljük a magyar hidrológusoknak a Decennium kezdeti szakaszában végzett munkásságát és végül — összefoglaljuk a legközelebbi hazai teendőket. 1. A Decennium céljáról és feladatairól kialakult jelenlegi nemzetközi felfogás A Eöld szárazföldjeinek kb. kétharmada nincs hidrológiai szempontból kellően feltárva, és az emberiségnek ugyanekkora hányadát foglalják magukba azok az országok, amelyeknek nincsenek hidrológusaik. A fejlődő országok gazdasági és kulturális felemelkedését szolgáló tervekben kiemelkedő szerepet játszanak a nagv vízgazdálkodási elgondolások, de a műszaki tervek hidrológiai alapjai a legtöbb esetben bizonytalanok. A fejlett-iparú országokban mintegy 20 év alatt megkétszereződik az egy főre számított vízszükséglet,

2 és ugyanakkor rohamosan fokozódik a vizek elszennyeződése. A vízhiány mind gyakoribb, és mind kiterjedtebb jelenség. Ennek ellenére nem ismerjük kellőkép a víz földi körforgásának fizikai törvényeit, még kevésbé azt, hogy miként befolyásolja ezt a folyamatot az emberi tevékenység, holott fel kell készülnünk rá, hogy előbb-utóbb befolyásolni tudjuk és teljes mértékben hasznunkra fordíthassuk. Hiába szálljuk meg a Föld felszínének egyes pontjait műszereinkkel, ha nagy területek kimaradnak az észlelésből, és hiába halmozódnak fel hosszú és szabatos mérési adatsorok néhány országban, ha másokban nem végeznek azonos értékű munkát. A víz körforgására vonat2 Batisse, M.: The International Hydrologieal Decade. The UNESCO Courier, July—Aügust 1964.