Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

10. szám - Dr. Rétháti László: A talajvízszint előrejelzése, különös tekintettel az építőiparra

468 Hidrológiai Közlöny 1966. 10. sz. Dr. Rétháti L.: A talajvízszint előrejelzése padék hatására bekövetkező legkisebb, legnagyobb és átlagos emelkedést, az 5. ábrához hasonló kiegyenlítő egyenesek segítségével, b) az október havi közepes vízállásból kiindulva az átlagos menetgörbe segítségével állapítják meg a várható emelkedés mértékét. A részletes előrejelzés már figyelembe veszi a november—január között lehullott csapadék menynyiségét, és ennek területi megoszlását is. Megállapítják, hogy a 3 havi csapadék hatására bekövetkezett emelkedés hány %-a a téli félévben bekövetkező átlagos emelkedésnek. A továbbiakban a talajvíz január havi terep alatti mélységének figyelembevételével meghatározzák, mikorra várható a maximum, megbecsülve az addig még várható csapadék mennyiségét. A távlati előrejelzés pontossága a megfigyelések szerint ±15—20 cm, a részletesé ±10 cm körül van. A YITUKI előrejelző szolgálatát az építőipar is igénybe vehetné, meggyőződésem szerint hasznos információkhoz juthatna a várható tavaszi építési vízszintet illetően. 2. Az őszi minimum előrejelzése Az építőipari szempontból nagy jelentőségű őszi minimum előrejelzésére négy módszert találtam alkalmasnak. a) Első közelítésként a minimális vízállású hónap (a továbbiakban „október") várható KÖVéül az októberi KÖV-ek sokéves átlagát fogadhatjuk el. Ezen érték megbízhatóságát az átlagos eltérés nagyságával jellemezhetjük. Vizsgáljuk meg pl. a 412. sz. (orosházi) kutat. A minimális vízállású hónap itt is az október; az októberi KÖV-ek 1936—60. óviátlaga 321,2 cm, ez tehát a „várható" minimális középvíz. Az 1936. és 1937. évi KÖV 30—30 cm-rel volt ennél mélyebben, az 1938. évi 3 cm-rel magasabban és i. t. Az átlagos eltérésre ±38,5 cm adódott, ami a szélső vízjátéknak 12,7 százaléka, meglehetősen magas érték. b) Jobb lesz a közelítés, ha várható értékként az előző év októberi KÖV-ét fogadjuk el. Ennek meg[ hónapok] Vt V. IV. Hl II. t. XII. XI. X. [nőnapok] I. II. III. tv. V. VI. VII. VII! IX. X. XI. XII 6. ábra. A menetgörbe alapján különböző hónapokban végzett előrejelzés megbízhatósága az „átlagos eltérések" tükrében Abb. 6. Zuverlássigkeit der aufgrund der Ganglinie in verschiedenen Monaten durchgcführten Vorhersage im Spiegel der „durchschnittlichen Abweichungen" ábra. A havi KÖV-ek átlagos eltérése az 1936zötti átlagos havi KÖV-éktől -60 köAbb. 7. Die durchschnittliche Abweichung der monatlichen Mittelwasserstandé von den durchschnittlichen MonatsMittelwasserstanden zwischen 1936—60 bízhatósága azért nagyobb, mert a tárgyév tavaszi maximális vízállása erősen függ az előző évi minimum helyzetétől (vö. Bogárdi megállapításaival), a tavaszi vízállás viszont kihatással van az ezt követő őszi minimumra (lásd később). A 412. sz. kútra kiszámítva az így felvett értékek átlagos eltérését a tényleges minimumtól (ami nem más, mint az évenkénti minimumok páronként képzett különbségének számtani átlaga), ez ±28,2 cm-re adódott, ami 10,3 cm-rel kisebb az előző módszerrel kapott értéknél. c) Tovább növelhetjük az előrejelzés pontosságát, ha az előző év novemberi, decemberi, majd a januári. . . stb. KÖ V-eket vesszük alapul (ez a módszer azonos a tavaszi maximum előrejelzésére Ubell által leírt 2. módszerrel). Ezt az eljárást követve abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a keresett októberi KÖV annyival lesz alacsonyabb az előző év novemberi KÖVénél, amennyivel a novemberi és októberi KÖV-ek sokévi átlaga egymástól különbözik. A novemberi, decemberi stb. KÖV-ből való előrejelzés nyilvánvalóan azért pontosabb, mert ezekben a KÖVekben már nem az átlagos, hanem a tényleges — a vízjárás további menetét befolyásoló — meteorológiai tényezők hatása is benne van. Az előrejelzés megbízhatóságát ismét az átlagos eltéréssel jellemezve, és ezeket a naptári hónapok függvényében ábrázolva a 6. ábrát kapjuk. Az ábra érdekessége, hogy az előrejelzés megbízhatósága egy ideig nő, majd átmenetileg visszaesik. A jelenséget a 7. ábra magyarázza meg, mely az egyes havi KÖV-eknek az 1936/60. évi átlagtól való eltérését tünteti fel. A megbízhatóság ott csökken, ahol a havi KÖV-ek átlagos eltérése hirtelen nőni kezd, vagyis ahol a vízjárás szeszélyessé válik. A görbének ez az érdekes jellege azt jelenti, hogy a januári KÖV-ből ugyanolyan pontosan tudjuk előrejelezni az októberi KÖV-et, mint négy hónappal később, a májusi KÖV-ből (±20,4 és ±20,7 cm). Ebből azt a következtetést is levonhatjuk, hogy május elején nem az áprilisi, hanem a januári KÖV-ből kell az előrejelzést elvégeznünk. d) Megoldható az előrejelzés korrelációs számítással is. A nyári félévben egyre fokozottabb szerepet kap a párolgás és a növényzet vízfelvétele. A magas