Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
10. szám - Dr. Rétháti László: A talajvízszint előrejelzése, különös tekintettel az építőiparra
Dr. Rétháti L.: A talajvízszint előrejelzése Hidrológiai Közlöny 1966. 10. sz. 461 1. táblázat Az 1940 és 1956 után észlelt LNV-ek különbsége, összehasonlítva az 19ti4 elején számítható biztonsággal A kút 1940—63 1956—63 évi legnagyobb vízállás [cm a perem alatt] A két vízszint különbs. [cm] 1956—63 között mért vízjáték [cm] 234. 308. 374. 288. 360. 337. 156. 126. 213. 469. 151 185 75 50 279 90 372 157 177 27 210 59 233 48 210 135 153 103 380 101 144 54 440 68 196 39 281 104 60 33 Átlag : 74 238 249 329 151 91 180 63 298 154 151 c'-S ^ is\3 s •343 . TÜ S ® ^ ü^ « Í3 ® H 0 CG > 1—1 79 83 109 50 30 60 21 99 51 50 alkalmasak arra, hogy segítségükkel a néhány éve észlelt megfigyelőkutak adataihói a várhat maximális talajvízszintet meg tudjuk becsülni. A következőkben ismertetett egyik eljárás (a) a maximális és minimális talajvízszintet, a másik (b) csak ezek különbségét — a szélső víz játékot — adja meg. a) Az említett cikk 1. és 3. táblázata, illetve 5. ábrája feltünteti a 10 „szabályos vízjárású" kút relatív — a szóban forgó kút LNV- és LKV-éhez viszonyított — KÖV, NV és KV-értékeinek évi átlagait. Jelöljük ezek századrészét K, n és k-val; ismerve a vizsgált megfigyelőkút évi KÖV, NV és KV értékeit, mindenegyes naptári évre a következő egyenletrendszer írható fel: LKV-KÖV _ = A, 63 ahol ági — a pincével szemben támasztott szárazsági követelménytől függően 1, 1,2 vagy 1,5, M — az ún. „vizsgálati megbízhatóság". A megfigyelőkutak közvetlen közelében végzett vizsgálat esetében M= a m • vj, ahol a m — a megfigyelés időtartamától függő tényező (p. 81., l/a táblázat), vj — a megfigyelés időtartama alatt észlelt szélső vízjáték [cm]. Az 1. táblázat feltünteti az 1956. jan.—1964. jan. között mért szélső vízjátókot, és az ebből számítható vizsgálati megbízhatóságot (a m = 0,33); utóbbi átlagára 63 cm adódik, a tényleges 74 cm-rel szemben. A pincével szemben legtöbb esetben viszonylagos szárazsági követelményt támasztunk, így asz = 1, 2. Az 1,2M érték így is 5 kút esetében ad LNV-re a valóságosnál kisebb értékeket. A VITUKI-kutak szerepe építőipari szempontból igen nagy mértékben meg fog nőni, amint az 1940—42. évihez hasonló talaj vízviszonyok alakulnak ki (amire a jelek szerint hamarosan számíthatunk). Ekkor az Alföld több mint 2000 pontján fogjuk ismerni a számunkra mértékadó maximális talaj vízállást. 2. Előrejelzés néhány éve észlelhető megfigyelőkút idősorából Ma még az a helyzet, hogy kevés olyan megfigyelőkúttal rendelkezünk, melyben az 1940—42. évi magas talaj vízállásokat is észlelték. Hasonló nehézségekkel állunk szemben, ha valamely lakóvagy ipartelep részére telepített kút adatsorából kell az értékelést elvégeznünk. A feladat a hivatkozott Előírás alapján elvileg megoldható, de a számítás pontossága meglehetősen korlátozott. A megoldás egyetlen módjaként az a lehetőség kínálkozik, hogy kutunk idősorát összevetjük az évtizedek óta észlelő, szabályos vízjárású megfigyelőkutak idősorával. A lap korábbi számában [7] olyan statisztikai módszert javasoltam alkalmazni, melynek segítségével a szóban forgó megfigyelőkútról megállapítható, hogy vízjárása „szabályos"-e, környezetének hidrológiai viszonyaiban az észlelés kezdete óta nem következett-e be változás. Az említett módszer segítségével 10 ilven kutat sikerült kijelölnöm; az ezek idősorából számított évi átlagok LKVLNV LKV -NV LKV-LNV LKV -KV = k, LKV-LNV ahol LNV és LKV a vizsgált kút keresett szélső vízállásai, K, n és k a szabályos vízjárású kutak azévre számított átlagai. Az egyenletrendszer — tekintettel arra, hogy két ismeretlenünk és három egyenletünk van — kiegyenlítőszámítással, vagy korrelációszámítással oldható meg. Az egyenletrendszert a következő alakban célszerű felírni: KQV=A-K+B, NV= -n + B és KV = A-k + B, ahol A = LNV—LKV és 5 = LKV. A 213. sz. kenderesi kút 1949—63. évi adatsorával végzett számítások menetét a 2. táblázat mutatja be. A táblázat 2. oszlopában a 10 kút évi relatív KV,KÖVés NV-értékeinek 100-zal osztott értékei, a 3. oszlopban a 213. sz. kútnak az egyes naptári években észlelt megfelelő vízállásai szerepelnek. A korrelációszámítás szerint ^T 44 8:? 4 =-392,9, A' = 1,1425 -448,94 199 623 = —0,0022489, ^-^+392,94^ = 579,3 3-15 3-15 es r-y — YA • -á' = 0,940 A keresett szélső értékek: LKV = 579 cm, LNV=579,3—392,9 = 186 cm. A tényleges értékek: LKV = 578 cm (1938. XII 14.) és LNV=177 cm (1942. IV. 29.), az egyezés tehát igen jó. A feladat grafikus kiegyenlítéssel is megoldható. A 2. táblázat összetartozó (k, V) értékpárjait ábrázolva olyan pontsereget kapunk, melynek kiegyenlítő egyenese a l;=l helyen LNV-t, k = 0 helyen LKV-t adja meg (1. ábra). A numerikus számításokat mind a tíz szabályos vízjárású kútra elvégezve a 3. táblázatban feltünte-
