Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
10. szám - Dr. Öllős Géza–Dávidné Deli Matild–Szolnoky Csaba: A nyomás alatti réteget megcsapoló kutak tervezésének hidraulikai kérdései
458 Hidrológiai Közlöny 1966. 10. sz. Dr. öllös G.—Dávidné, Deli Matild—Szolnoky Cs.: A nyomás alatti rétegr § 1 A k-4-10' 3cmfr k-4-10' 3cmfr : : TVÍCr 'ér szin 112Wai > TVÍCr 'ér A mért i ériékeknél a kavics7urí eM mák o/áa Ht Terzaghi szurosiabaiy nincs kielégítve ÜS m \ toart 'Ti mm -33 J I , i i 0 17 3 4 5 6 7 8 9 Kavicsszemcsék átmérője, [mm] 21. ábra. Az ikr esés azonos talaj és változó szemcseméretű kavicsszűrő esetében Puc. 21. Hanop ii< e CAytae odunaKozo zpynma u pa3H0Z0 epanynoMempmecKozo cocmaea zpaeuÜHbix cpuAbmpoe Fig. 21. Critical gradients i Cr for differently graded gravel filters in a given soil tele az 5—10, 3—5, 2,2—3, 1—2 mm határok közötti volt. A kavicszűrő és a talaj között a Terzaghiszűrőszabály mindössze csak az utolsó 1—2 mm szemcseméret esetében volt kielégítve. Az ábrán a vízszintes tengely a kavicsszűrő szemcseméretét, a függőleges tengely a talajban kialakult i hidraulikus esés értékeket képviseli. Az ábra a Sichardtféle határesés 33,3 értékét is tartalmazza. A görbéhez tartozó i értékek azokat a hidraulikus gradienseket foglalják magukban, amelyek mellett a szóbanforgó kavicsszűrő elhomokolódott. Amint várható, minél távolabb állunk a Terzaghi-szűrőszabály kielégítésétől, a kavicsszűrő annál kisebb i gradiens mellett homokolódik el (2. kép). Ilyen esetben tehát a kút biztonságos üzemeltetésére nem lehet gondolni, mert a kavicsszűrő és minden bizonnyal maga a kút belső tere is, könnyen elhomokolódik. Ha viszont a Terzaghi-szűrőszabály kielégíthető, s miután a talaj Kézdi-féle önszűrő állapota kialakul, a talajt alkotó szemcsék halmaza stabillá válik és az is marad, gyakorlatilag az áramlási nyomás nem befolyásolja. Az ábra tanúsága szerint az i értékét 0<Í< 1200 (!) között változtattuk, s a kavicsszűrő még ekkor sem homokolódott el. Ez azt jelenti, hogy a kavicsszűrő a talajt a Sichardt-féle ikr érték 36-szorosánál is megtámasztotta. Az ábra tehát egyértelműen rámutat arra, hogy a Sichardt-féle szemlélet a kutak tervezéséhez bizonyos esetekben hidraulikai szempontból feleslegesen nagy biztonságot szolgáltat. 2. kép. Példa a kavicsszűrő elliomokolódására 4>omo 2. ripuMep na 3auAeime zpaeuÜHOZO zpynma III. 2. Example for sand-clogged gravel filter A következő kutatások során — amint az előző eszmefuttatásból már kiviláglik — célszerű a hazai jellegzetes talajféleségekre vonatkozólag hasonló, részletes vizsgálatokat lefolytatni. 8. Összefoglalás A tanulmány célja a kutak tervezéséhez szükséges hidraulikai alapszemlélet fejlesztése. Belőle, a hidraulikai részletkérdések megvilágítása mellett kitűnik, hogy a kúthidraulika továbbfejlesztése a következőkben különösen szorosan kapcsolódik a tényleges kutak működése közben jelentkező tapasztalatok és adatok rendszeres gyűjtéséhez és értékeléséhez. IRODALOM [1] Széchy Károly: Alapozás II. Tankönyvkiadó. Budapest. [2] Sichardt, W.: Das Fassungsvermögen von Rohrbrunnen und seine Bedeutung fiir die Grundwasser absenkung, insbesondere für grössere Absenkungstiefen. Berlin. Verlag von Julius Springer, 1928. [3] Öllős Géza: Laboratóriumi vizsgálatok a vízszínsüllyesztós hatékonyságának, valamint gazdaságosságának növelése e. tárgyban. Szakvélemény a RKI részére. Kézirat. EKME I 966. március. [4] Németh Endre: Hidromechanika. Tankönyvkiadó,. Bp. 1963. [5] Kézdi Árpád: Bodenmechanik I—II. Budapest, 1965. [6] Kézdi Árpád: Soil Physics. International PostGraduate Course on Hydrological Methods for Developing Water Resources Management. Budapest. 1966. Number 5. [7] Wen-Hsiung Li: Interaction between well and aquifer. Proc. ASCE. Vol. 80. Sep. No. 578. Dec.. 1954. [8] Bélteky Lajos: Mélyfúrású kutak korszerű kiképzése,, üzeme ós javítása. MTI. 4175. Budapest. 1963. [9] Major Pál—Laczkó Ágnes: Csőkutak szerkezete éstelepítése. VITUKI tanulmányok, kutatási eredmények. 19. szám. Bp. 1965. [10] Soliman M. M.: Boundary flow conditions in the design of wells. Journal of the Irrigation and Drainage Division, ASCE, IR 1. March. 1965. 4272. [11] Marton Lajos: Vízadó kutak „elöregegedése" különös tekintettel az „elkeveredésre". Hidrológiai Közlöny. 1966. 7. [12] Weber E. : Beitrag zur Bestimmung der optimalen Schüttkorngrösse bei Hochleistungsbrunnen. Wassei—Abwasser. 1963. Ig. 164. H. 4.
