Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

10. szám - Dr. Öllős Géza–Dávidné Deli Matild–Szolnoky Csaba: A nyomás alatti réteget megcsapoló kutak tervezésének hidraulikai kérdései

454 Hidrológiai Közlöny 1966. 10. sz. Dr. öllös G.—Dávidné, Deli Matild—Szolnoky Cs.: A nyomás alatti rétegr s/r,-i5 1. kép. Példa a kútkörüli szűrőváz kialakulására <t>omo 7. ÍIpuMep na (popMupoeamie cice/iema 0UAbmpaLfuu eoKpyz KOAOöifa III. 1. Example for the development of filter around a well A (23) egyenlet alapján a számunkra fontos alapkérdésre azonban a felelet már megkapható: a kritikus szivárgási sebesség nem köthető egyértelműen a k tényezőhöz. Hiszen ha s/r

0 értékeit változtatjuk a (23) egyenletben, tagadhatatlanul létezik egy — de csak egy — olyan s/r

0 arányszám, amelyhez i/cr valóban 8,13. Ennek az értéknek az elérése azonban az általunk működtetett kút esetében nem jelentette a kút elhomokolódását. Amint az 1. kép bizonyítja, ilyen eséstartományban a kút körül a kívánt szűrőváz kialakul, ezt követően azonban a kútbeli leszívást tovább lehetett növelni anélkül, hogy a kút üzemében bármiféle zavar is keletkezett volna. Jól érzékelteti ezt a tényt a következő példa: ha az előbbi s = 6,7 m leszívás helyett a kút például búvárszivattyú segítségével s=20 m leszívás mellett működik, akkor a (23) egyenlet alapján: i = 0,1811^ = 24,2. Noha az i gradiens a Sichardt-féle ikr érték mintegy háromszorosát elérte, a már kialakult szűrőváz stabil maradt. Megjegyezzük, hogy talajvízszinsüllyesztéseknél pl. az s = 30 m kútbeli leszívás sem ritka eset. Ez is azt bizonyítja, hogy a kritikus szivárgási sebesség az eddigi statikus szemlélettel nem jellemezhető. A talaj tényleges sajátosságai figyelembevételének szükségessége a 12. ábra alapján is határozottan kitűnik. 6. A teljes és lebegő kút fekün keresztüli megcsapolása Az 5. pont alatt a nyomás alatti rétegbe telepített teljes és lebegő kút felülről való megcsapolásához (szivattyúzásához) tartozó szivárgási folyamatokkal foglalkoztunk. A következőkben a fekürétegen (vagyis a kút talpán) keresztüli megcsapolás különböző szivárgási alapeseteit vázoljuk. A cél elsősorban a kétféle — felső és alsó — megcsapolás okozta hidraulikai viszonyok egymással váló összehasonlítása. s/r

0-133 n, *0,15m;s*20m s/r,=66,7 (,PLr,-HtSm;s-tOm) ^7-6-8 10 cm/s T; I i -t? JELMAGYARÁZAT: „ . t/m + I. kiserletcsoport 1,0 \ _ ° II. kisérlelaoport 0,7 m • III. kisérietcsoport 0,5 K kiserletcsoport 0,75 mCOn

stA K kiserletcsoport 0,15, •0 SO 100 120 HO 160 s/r

0 12. ábra. A kritikus esés (ikr) értelmezése a mérési adatok alapján Puc. 12. ToAKoeaHue Kpumutecnozo zpaduemna (ikr) Ha ocHoeanuu u3MepeHHux datumx Fig. 12. Interpretation of the critical gradient (ikr) based on experimentál data A 11. ábrán az ordináta-tengelyen feltüntetett hidraulikus gradiens a kútpalást külső oldalára vonatkozik. A vízszintes tengelyen a kútbeli s leszívás a kút sugarára (r

0) vonatkoztatott. Az ábrából kitűnik, hogy az i=f(s) kapcsolat az l/m viszonylag széles tartományában (0,15 ^ l/m ^ 1,0) azonos módon jellemezhető, az l/m ^ ^ 0,15 tartományban azonban az l/m —» 0 esetben egyre inkább növekvő esés lép fel a kút külső palástján. A 0,15 ^Z/m^ 1,0 tartományba eső mérési adatokat a 12. ábra külön is feltünteti. A pontok az £=0,181 — (23) ro egyenlettel jellemezhető egyenes körül helyezkednek el. Az i helyére a (22) egyenletből számított Sichardt-féle esés értékét behelyettesítve, kapjuk: r

0 ~ 0,181 45,

0' Ez azt jelenti, hogyha pl. r

0=15 cm, akkor az l]cr = 8,13-as érték s = 6,75 m kútbeli leszívás esetében áll elő.