Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

10. szám - Schmieder Antal: A kút körüli kritikus sebesség és a megengedhető szivárgási sebesség

Schmieder A.: Kritikus szivárgási sebesség Hidrológiai Közlöny 1966. 10. sz. 447 A Sichardt-féle sebességhez a legközelebb I. F. Vologyko javasolt sebesség-értéke áll. Szerinte [13] a megengedhető sebesség —- az előző összefüggésekkel azonos mértékrendszerben — Y~ü A szerzők által javasolt megengedhető sebesség értékeit az 1. ábra mutatja be. A görbék elhelyezkedéséből látható, hogy nagyobb szivárgási tényezőknél kisebb, kisebb szivárgási tényezőknél nagyobb: 4—5-szörös eltérés van. Már maga az a tény, hogy a méretezés alapját képező megengedhető sebesség értékére számos összefüggés van — melyek nagyságrenddel különböző eredményre vezetnek —, felteszi a kérdést: melyik összefüggéssel számoljunk, egyben számolhatunk-e ezekkel a képletekkel ? A feltett kérdésekre választ csak mérések alapján, elsősorban természetes településben végzett megfigyelések értékeléséből kaphatunk. Erre pl. a kútcsoportos vizsgálatok nagyon alkalmasak [6, 7]. A vizsgálat céljaira a visontai területen telepített kútcsoportos mérések [6] adatait használjuk fel. A számítás eredményét az 1. ábra rögzíti. A pontok elhelyezkedéséből látható, hogy közel azonos szivárgási tényezőjű kőzetekben lényegesen különböző szivárgási sebességek alakultak ki, melyek részben kisebbek, részben nagyobbak, mint az irodalmilag javasolt sebesség értékei. A bemutatott mérési adat kevés ahhoz, hogy statisztikusán bármilyen következtetésre is jussunk. A mérésadatok számának növelése érdekében ,,Magyarország mélyfúrású kútjainak kataszterét" használjuk fel. A kútkataszterből [12] a Nagyalföld területén mélyített és tartósan üzemeltetett kutak adatait használjuk fel. A számításhoz 951 kút adatát vontuk be. A számítás eredményét a 2. ábra mutatja. Meg kell jegyezni, hogy: 1. Az adatokban kisebb-nagyobb szórás lehet, ami részben a számításból, másrészt a mérések pontatlanságából ered. Az egyes adatok hibájától valószínűleg azonban el lehet tekinteni, mert az egyes adatok hibája a vizsgált halmaz elhelyezkedését lényegesen nem befolyásolja. 2. Az adatok nem tükrözik, hogy a kutakból menynyi vizet lehetett a rétegváz tönkremenetele nélkül kitermelni, hanem azt, hogy mennyit termeltek ki. 3. A vizsgálatba vont kutak különböző mólységűek (50—300 m). A mérésadatok, mint látható, egyértelműen arra mutatnak, hogy a víztároló rétegekben a víztároló réteg vázszerkezetének tönkremenetele nélkül az irodalmilag rögzített értékeknél lényegesen nagyobb szivárgási sebességek jöhetnek létre (2— 7-szeres értékek), ami egyértelműen arra hívja fel a figyelmet, hogy W. Sichardt összefüggésének alkalmazása hidraulikai szempontból túlzott biztonságot jelent, ami a víztermelésnél, vízszintsüllyesztésnél feleslegesen nagy többlet-beruházási és üzemviteli költségekre vezet. A bemutatott vizsgálat rámutat arra, hogy a víztermelés, de főleg a vízszintsüllyesztés gazdaságossági hatékonyságának növelése érdekéiben tisztázni kell kút körüli szivárgási viszonyokra a kritikus sebesség és a megengedhető szivárgási sebesség kérdését, továbbá kapcsolatát mindazokkal a tényezőkkel [3], amelyek a kritikus esést és a kritikus sebességet befolyásolják. A bányászat külszíni széntermelési programjának gazdaságos megvalósítása céljából fontos érdek fűzi ahhoz, hogy e kérdés mielőbb tisztázva legyen. Ennek érdekében végezték az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen azokat a kismintavizsgálatokat, amelyek néhány eredményéről dr. Öllős Géza - Dávid Sándorné és Szolnoky Csaba tanulmánya [14] nyújt tájékoztatást. IRODALOM [1] Sz. K. Abramov — 0. B. Szkirgello — M. I. Cselcov: Oszusenie sahtnüh polej i karerov. Ooszgortehizdat. Moszkva. 1961. [2] Kézdi Á.: Semleges feszültség ós áramlási nyomás. Vízügyi Közlemények. 1963/1. [3] Kesserű Zs.: Eves beszámoló jelentés a legmegfelelőbb szűrőtípusok laboratóriumi vizsgálata c. kutatási témáról. BKI. 1965. [4] Lampl H.: Munkagödrök víztelenítése talajvízszint-süllyesztéssel. Közlekedési Kiadó. Bpest. 1945. [5] Lampl H.: Buzgárképződés és talajtörés. Vízügyi Közlemények. 1959/1. [6] Schmieder A.: A gyöngyös visontai kutatási terület VN-12, VN-28, VÍST-36 és VS-2 sz. geohidrológiai fúráscsoportjaiban végzett mérések értékelése. Kutatási zárójelentések. Bpest. 1961, 1963, 1965. [7] Schmieder A.: A szivárgási tényező néhány meghatározási módszerének megbízhatósága és összehasonlítása. BKI Közleményei. 1963. 1. [8] Schmieder A.—Feke S.: A visontai D-i akna és a visontai külfejtés nyitóárkának vízszint-süllyesztési terve. BÁTI Bpest. 1962, 1963. [9] Schmieder A. — Konyor L.: A víztermelő és vízszintsüllyesztő kutak hatékonyságának vizsgálata. BKI Közlemények. Bpest. 1964/2. [10] W. Sichardt: Das Fassungsvermögen von Rohrbrunnen. Springer, Berlin. 1928. [11 ] Széchy K.: Alapozás II. Műszaki Könyvkiadó, Bpest. 1963. [12] Urbancsek J.: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. I—II. kötet. OVF. Bpest. 1963. [13] I. F. Volodko: Vadozahorüi onobennoszti poiszkov podzemnüh vod b razlicsnüh gidrogeologicseszkih vszlovijah. Moszkva. 1963. [14] 'Őllős Gé za—Dávidné Deli Matild —Szolnoky Csaba: A nyomás alatti réteget megcsapoló kutak tervezésének hidraulikai kérdései. Hidrológiai Közlöny. 1966. 10. Critical velocity around wells and the permissible seepage Yelocity By A. Schmieder Praetical problems related to the ci'itical velocity around wells and the permissible velocity are considered in the paper, in the light of observed well data. Numerous formuláé have been suggested so far in the literature for calculating the permissible velocity, and usually the latter is a function of the permeability coefficient alone. This circumstance and the wide differences between results obtained by different formuláé justified the study of velocities which actually occurred in permanently operating wells. Relying on observation data it is pointed out that appreciably lower velocities are obtained by the use of commonly accepted formuláé than the value which can actually oecur in the wells, so that acceptance of the formuláé may lead, especially in systems for lowering the water table, to undesirable overdimensioning. It is suggested that the problem of critical velocity around wells should be made the subject of theoretical, Iaboratory and field research, in order to eliminate this deficiency in the designing of systems for lowering the groundwater table. Results of the Iaboratory studús are given in [14].