Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

10. szám - György István: A vízügyi tervezés időszerű kérdései

György I.: A vízügyi tervezés időszerű kérdései Hidrológiai Közlöny 1966. 10. sz. 443 épüljön meg. Ezen munka eredményeképpen ez évben indul el az első olyan víztorony építése, amelynél — a külföldi törekvésekkel összhangban — úgy gondoljuk, teljesen korszerű technológia alakítható ki. Három méretváltozatot irányoztunk elő a 600—1000 és 2000 m

3-es igények kielégítése céljából. Mindhárom változatnál 40—50 m között változó magasságú hengeres toronytörzs készül, s erre építve 60° félnyílású külső s kb. 35° félnyílású belső medence kerül a toronytörzshöz egy támaszgyűrűvel csatlakoztatva. A medencetér lefedése a medencefal felső pereme és a toronytörzs közé befüggesztett függőtetővel történik. Mindhárom változatnál az alapozás (21a. ábra) hagyományos módszerrel készül. Az alap fölé hengeres 5, 6 és 7 m átmérőjű toronytörzs épül a toronymagasság és az űrtartalomnak megfelelően. A toronytörzs mindig •esúszózsaluzattal épül (21b. ábra). A megépült tornytörzs tetejére telepített hidraulikus működtetésű emelőberendezéssel felemeljük a konzolos medencetér terepszinten összeszerelt a térbeli kúpfelületen kialakított acélszerkezeti zsaluzatát (21c. ábra). Ez az acélzsaluzat 24 db zsalupanelből készül, helyszíni' összeszereléssel, legalább tízszeres felhasználást feltételezve. A felemelt és a medence tervszerinti helyén rögzített zsaluzatra építjük a külső medencét (21cL ábra). Betonszilárdulás után az acélzsaluzatot a terepszintre visszaengedjük az előbbi hidraulikus emelőberendezéssel (2le ábra). A belső medence már a kész külső medencéről épül. Az utolsó szerkezeti elem a medencetér külső pereme és a toronytörzs közé befüggesztett függőtető. A függőtető „kábelei" közé terepszinten legyártott aránylag könnyű betonelemeket építünk be (21f ábra). A függőtető, mint szerkezeti elem kedvezően befolyásolja a konzolos kiképzésű medencetér szerkezeti erőjátékát. A tervezett víztorony típusnál aránylag egyszerű eszközökkel esztétikus és formailag variálható megjelenés biztosítható (22. ábra). Szerkezeti kialakítása biztosítja a gazdaságosságát. Az ismertetett építéstechnológia megfelelő felszerelést igényel s a beruházott berendezés, ill. felszerelés gazdaságos kihasználása bizonyos sorozatjellegű építést tesz szükségessé. Összefoglalás A fenti beszámolóban elsősorban azokat a legfontosabb kérdéseket kívántuk — inkább csak példákban — kiemelni, amelyek ma a vízügyi tervezőt foglalkoztatják és amelyek naponta újszerű feladatok elé állítják. Egy sor olyan kérdésről — mint pl. a csőturbinák alkalmazása, a hidraulikus energiatározás kérdése, a most már sorozatosan jelentkező export tervezések stb. — nem emlékeztünk meg, mert azok kifejtése messze meghaladná a tanulmány előirányzott kereteit. Az elmondottakból kitűnik, hogy a tervezést két fő problémacsoport foglalkoztatja. Az egyik a művek komplexitásából eredő komplex szemlélet kialakítása és ehhez kapcsolódóan a gazdaságosság meghatározására szolgáló megfelelő metodika kialakítása és bevezetése. A másik a technikai haladással való lépéstartás, mind újabb és újabb •műszaki megoldások keresése és megvalósítása. E kétirányú feladatok nagy követelmény elé állítják a tervezőket. Ma már a tervezésben nélkülözhetetlen a komplex szemlélet, a komplex műszaki-gazdasági vizsgálódás, de ugyanakkor az alapos speciális szakirányú ismeret is. E kétirányú feladat összehangolása mind nehezebbé válik, de úgy látjuk, hogy a tervezőgárdánk lépést tart a kitűzött feladatokkal és reméljük, hogy a továbbiakban is eredményesen tudja segíteni a vízgazdálkodásnak rohamos fejlődését. Contemporary problems in hydraulic planning By I. György The basic aim of the present paper is to present a picture about the activities of the Hydraulic Planning Office, Hungárián National Water Authority. No attempt is made at completeness and samples are only quoted from among the most important problems with which the planners and designers of hydraulic installations are coneerned to-day and with which they are confronted in their daily work. The main problems with which desing and planning have to deal can be grouped broadly into two categories, one of them being the development of a "multipurpose" philosophy corresponding to the multi-purpose utilization of projects, and accordingly the development of methods suitable for the essessment of economic advisability. The other set of problems is related ot keeping abreast, or pace with, technical development, the introduction of new techniques. In order to meet successfully the twofold challenge planners and designers must meet exacting requirements. In modern planning "multi-purpose" philosphy and complex approach are just as essential as special training. Problems arising in connection with preliminary planning and atueal designing are described in their rel^tioship with 1. perspective planning, régiónál planning, pollution and quality control planning, study reports on multi-purpose water resources management and utilization; 2. agricultural water utilization, irrigation, drainage and melioration; 3. water supply and sewage, i. e., sanitary engineering, and 4. engineering problems. As an introduction to perspective planning work the results of the Perspective Water Resources Development Plan, the fields of utilization and potential uses are outlined. Starting from this foundation Régiónál Development Plans completing the Perspective Plan and relating to smaller area units are descrived together with plans for water conservation. Aims, problems and solutions of multi-purpose development plans for individual catohment areas, inculding all resources management problems of the corresponding area, are discussed. These should be regarded as further refinements of the Perspective Plan. The coordinating role of the Planning Office in resuorces management planning is especially emphasised. The necessity of a "multi-purpose" philosophy is underlined lso in connection with water utilization in agriculture. In connection with the perspective development of agriculture, cultivation plans allowing for the anticipated results of irrigation and soil conservation plans allowing for the anticipated results of irrigation and soil conservation must be prepared prior to the desinging of engineering instullation. Close cooperation is required with agricultural planning and research institutions. Planning of the II. River Barrage on the Tisza River presents a good example for the necessity and success of coopration with agricultural planning. Engineering desings are prepared here in close collaborations with experts on agriculture and with agricultural institutions.