Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

10. szám - György István: A vízügyi tervezés időszerű kérdései

434 Hidrológiai Közlöny 1966. 10. sz. György I.: A vízügyi tervezés időszerű kérdései —- segítséget nyújt az országos, a területi, tanácsi és vízgazdálkodási tervező szervek részére a táblázatokban és mellékletekben foglalt adatokkal. A Keretterv mellékletei az 1 -.500 000 méretarányú térképek, nagyvonalú áttekintést adnak a vízgazdálkodás helyzetéről és a különböző fejlesztési időszakokra vonatkozó fejlesztési elgondolásokról, míg az 1:100 000 méretarányú térképek részletesen tartalmazzák az ábrázolt területeken — a vízgazdálkodás minden ágazatára vonatkozóan — a meglevő létesítményeket és a tervezett munkákat. Az elkészült Keretterv tehát megadja az alapját a vízgazdálkodás tervszerű fejlesztésének. E téren feladatunk, hogv azt folyamatosan finomítsuk, „napra kész" állapotban tartsuk. Tovább kell fejlesztenünk olv módon, hogy a Kerettervet a benne foglalt Területi Vízgazdálkodási egységeknél kisebb területekre vonatkozó regionális vízgazdálkodási tanulmányokkal, vízvédelmi tervekkel és egy-egy régió összes vízgazdálkodási részproblémáit felölelő több feladatú vízgazdálkodási tanulmánytervekkel egészítsük ki. Ezzel a munkával párhuzamosan folyik az É. M. irányítása alatt az ország egyes régióinak általános fejlesztési tervezése, valamint az egyes országhatáron levő régióknak a határainkon kívül eső fejlesztésével összhangban történő kidolgozása. Akár az ország belső területén folyó regionális tervezést, akár határterületi tervezést tekintjük, világos, hogy valamely teriilet fejlesztésénél igen nagy súllyal jelentkezik a terület vízzel való ellátása, az ott rendelkezésre álló vizek gazdaságos felhasználása, valamint a területnek a vizek kártételei elleni védelme, ígv ezek tervezési munkáiban komoly szerep jut a vízügyi tervezőnek. A regionális fejlesztési terveket kidolgozó Várostervezési Iroda e területen nagy mértékben támaszkodik az OVF VIZITERV munkájára, amely az egyes régiók vízgazdálkodási tanulmányának elkészítésével járul hozzá a régiók komplex tervezéséhez. E munka keretében biztosítható az, hogy az országos regionális fejlesztési tervek az OVK-val összhangban legyenek. Ezen összhang biztosítása mind az ország területén belül, mind a határrégiókon alapvető feladata a vízügyi tervezésnek. Örömmel állapítható meg, hogy a regionális tervezés és a vízügyi távlati tervezés ma már szoros összhangban dolgoznak. Hasonló koordináló tervezési feladatot jelent az ország mezőgazdaságának fejlesztése és a vízügyi tervezés kapcsolata. A melioráció terén, ezen belül a mezőgazdasági vízhasznosítás, a belvízrendezés, kis vízfolyások rendezése és a talajvédelmi intézkedésekhez szükséges tervezés ugyancsak komplex feladatot ad a vízügyi tervező részére. Mindezen feladatokat, amelyek tehát egyrészt műszaki, másrészt gazdasági problémák komplex megoldását adják, és amelyeknek a vízgazdálkodással, a telepítésfejlesztéssel, a mezőgazdaság és ipar fejlesztésével való összhangját kell biztosítani, aVIZITIíRVnél egv komplex iroda látja el. Ez a munka lényegében újszerű és ígv számos műszaki-közgazdasági kérdést vet fel, amelyek megoldása a műszaki ismereteken túlmenően jelentős közgazdasági ismereteket is igényel. A tervező munkában az optimális műszaki változatok kiválasztása csak a hasznosítás gazdasági optimumaival való egybeesés alapján történhet. A gazdasági szemlélet igényének kielégítése azonban nemcsak gazdasági számítások elvégzését, hanem esetenként a legmegfelelőbb módszer kiválasztását, sőt — új területen járva — azok kidolgozását is jelenti. Ezért a vállalatnak ezzel kapcsolatban igen fontos feladatát képezi az is, hogy a gazdaságirányítás új módszerének, irányelveinek megfelelő módszereket dolgozzon ki a szükséges gazdasági vizsgálatok elvégzésének céljára a vízgazdálkodás, a többi vízügyi tervező és kivitelező számára. A vízvédelmi tervek közül nemrégiben készült el a Tatai Nagy tó és annak vízgyűjtő területére vonatkozó vizsgálat. A vizsgálatnak a Tatai tó további szennyeződésének megakadályozása, ezen túlmenően a régió megfelelő minőségű ivó- és ipari vízzel való ellátása, öntözővíz biztosítása, valamint az üdülési célokat szolgáló vizek tisztántartása, az élővizek állandóan fokozódó elszennyeződésének megakadályozása volt a célja. Ennek keretében a bányavizek hasznosításával, a bányameddőhányókból eredő és egyéb eróziós eredetű hordaléknak a visszatartásával, ipari és kommunális szennyvizek tisztításának problémájával kellett a tervezőnek teljesen komplex módon foglalkozni. Hasonlóan pl. ehhez a feladathoz, de még nehezebb és összetettebb feladatok elé állítja a tervezőt a Séd—Gaja vízgyűjtőrendszer több feladatú víz gazdálkodási tanulmányterve, amelynek során megkell oldani az ottani vegyipar szennyvizeinek elhelyezése és a vízvédelem kérdését, de biztosítani kell egyben a területen szükséges ipari, kommunális és öntözővizet is. Az ilyen több feladatú vízgazdálkodási tanulmányterv — vízgazdálkodási szempontból — koordináltan tartalmazza 5—10 éves távlatban előirányozható létesítményekhez a beruházási cél megadásához szükséges alapadatokat. Mezőgazdasági vízhasznosítás A mezőgazdasági vízhasznosítás tervezése is újabb, a műszaki problémákat meghaladó feladatok elé állítja a tervezőket. A vízpótló vagy talajvédelmi berendezések létesítése ugyanis nemcsak az öntözésben vagy talajvédelemben részesülő kultúrák, illetve területegységek termelését érinti, hanem közvetlenül, vagy közvetve kihat az egész üzem, nagylétesítmények esetében egv országrész mezőgazdasági termelésének, sőt egész gazdasági életének alakulására is. Példaként említhetjük a II. Tiszai Vízlépcső öntözőrendszerét, melynek hatásterülete mintegy 600 000 ha és mintegy 200 000 ha-t lát el öntözővízzel. Öntöző, vagy talajvédelmi rendszerek kiépítése ezért — üzemi és területi szinten egyaránt—elválaszthatatlanul összefügg a mezőgazdaság távlati fejlesztésének problémáival. Mivel az öntözés vagy talajvédelem hatása jelentős hozamnövekedést, sőt az adott területen a korábbi lehetőségekhez képest új termelési ágak bevezetését is jelentheti, igen jelentős mértékben befolyásolja a termelés kialakítható összetételét és szerkezeti ará-