Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Donászy E.: Toxikus szennyvizek Hidrológiai Közlöny 1966. 9. sz. 431 The higher the Te value, the more toxic the waste is. At the laboratory of the author's institute Daphnia-Guppi tests are applied regularly besides chemical water analyses and saprobe-biological investigations. The necessity for improving analytical methods for the determination of organie substances in water is emphasised, sinee the methods used frequently for the quantitative determination of toxie substances are not efficient enough. Unlersuchung der toxischen Wirkung der Abwasser Dr. E. Donászy Bei der Projektierung von Reinígungseinrichtungen für toxische Stoffe enthaltende Industrie-Abwasser ist für die entwurfsbearbeitenden Ingenieure die Feststellung des toxischen Wirkungsgrades der in den einzelnen Fabriksteilen entstehenden Abwasser unentbehrlich notwendig. Der Verfasser macht die entwurfsbearbeitenden Ingenieure mit dem Begriff der toxischen Abwasser, mit der Übersicht der verschiedenartige toxische Stoffe enthaltenden Abwasser und mit der Charakterisierung der Vergiftungswirkung bekannt. Gibt einen kurzen Überblick über die toxikologischen Untersuchungsmethoden und bespricht die Methoden der Versuclisanwendung der Algen, weiters der Daphnia magna und jnilex. Ausser •den bekannten Methoden lenkt er die Aufmerksamkeit darauf, dass die Periphyton-Glasplatten bei den toxigologischen Untersuchungen iiusserst gut verwendbar sind. Für die mit Fische. durchgeführten toxikologischen Untersuchungen halt er die Verwendung von Aquarien-Fischen Lebistes reticulatus (Guppi) als am besten geeignet, weil diese nur einen kleinen Raum beanspruchen, sich rasch vermehren, wenig Nahrung bedürfen und ihr Sauerstoffbedarf nicht zu gross ist. Im Laboratórium des Institutes des Verfassers, werden die Daphnia-Guppi-Teste angewendet und wird der toxische Wirkungsgrad der untersuchten Abwasser demnach angegeben, wie die Tést-Tiere nach Verlauf von 24 Stunden nach wievielfacher Verdünnung noch lebendig bleiben. So zum Beispiel gibt der toxische Wirkungsgrad: „bleibt binnen 24 Stunden bei 20facher Verdünnung lebendig", kurz folgende Formel: wo T

0 = toxischer Wirkungsgrad n = die notwendige Verdünnung 24 = binnen 24 Stunden bleibt es lebendig. Wenn das konzentrierte, unverdünnte Abwasser nicht toxiscli ist, dann ist n = 0. Wenn es zum Beispiel in 2,4facher Verdünnungnichttoxischist, dannistn= 2,4 etc. und die T

e Werte sind: n T

e 1 2,4 0,042 0,1 Das Abwasser ist nicht toxisch binnen 24 Stunden bei 1:1 Verdünnung Nicht toxisch bei 2,4facher Verdün24 1,0 nung Nicht toxisch bei 24facher Verdün240 10,0 nung Nicht toxisch bei 240facher Verdünnung Je grösser der T

e Wert ist, umso toxischer ist das Abwasser. Im Laboratórium des Institutes der Verfassers werden nebén wasserchemischen, saprobiologischcn Untersuchungen auch die Daphnia-Guppi-Teste regelmassig angewendet. Der Verfasser hált es für notwendig, dass auch in den wasserchemischen analytischen Methoden eine Entwicklung der im Wasser ausweisbaren organischen Stoffe vor sich geht, weil für die quantitative Darstellung der toxischen Stoffe heute noch nur an wenigen Stellen zeitgemasse Methoden angewendet werden. A Limnológiaí Szakosztály 1966. június 16-án és 17-én Tatán rendezte meg az idei hidrobiológus napokat. Dr. Hortobágyi Tibornak, a Szakosztály elnökén,ek megnyitója után a két napon a következő előadások kerültek sorra: Nagy Zsigmond: Tájékoztató a Tatai Halgazdasági Vállalat működéséről, különös tekintettel a Ferencmajori-üzemegység fejlesztési lehetőségeire. Dr. Jászfalusi Lajos: Dunántúli halastavak kérdése. Dr. Megyeri János: Táplálkozásbiológiai vizsgálatok pontyon. Dr. Szalay Mihály: A szarvasi Kísérleti Halastavak újabb kutatási eredményei. Tóth János: Haljelölósi kísérletek a Dunán. Dr. Hortobágyi Tibor: A tatai algológiai vizsgálatok eredményei. Dr. Bérezik Árpád: A tatai Öreg- és Cseke-tó fenéküledék faunájáról. Dr. Ponyi Jenő: A Balaton fenéklakó rákjai. Dr. Uherkovich Gábor: A tiszai algalista bemutatása. A résztvevők tanulmányi kirándulást is tettek a tatai Fényes-Fürdőre és a Halgazdasági V. Ferenc-majori üzemegységébe. * A Szennyvíz Szakosztály 1966. június 29-ig vitaülésén Ábrahám Endre a függőleges tengelyű levegőztető berendezések víztisztítási alkalmazásáról adott elő. Ismertette a levegőztető eszközök csoportosítását, alkalmazási területét és üzemi tapasztalatait, valamint a hidraulikai, oxigénbeviteli és víztisztítási laboratóriumi ós üzemi kísérletek eredményeit. Szólott a berendezések automatizálási lehetőségeiről, s összehasonlításokat végzett az eddig bevezetett berendezések műszaki, gazdaságossági és üzembiztonsági mutatószámára vonatkozóan. * A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja május 26-án klubestet rendezett, amelyen dr. Bálint Tamás, Fajka László és Wolf Mihály film- és diavetítéssel kísért szakmai és élménybeszámolót tartottak az 1965 őszén tett jugoszláviai tanulmányújukról. A Szegedi Csoport június 29-i ülésén dr. Uherkovich Gábor diavetítéssel kísért szakmai- és élménybeszámolója hangzott el észak-európai hidrobiológiái tanulmányútjáról. * A Magyar Hidrológiai Társaság Békés-megyei Csoportja június 27-én Gyulán rendezte meg a békési vízlépcső társadalmi bírálatát. A tervezett létesítményt három előadás ismertette: Vermes Zoltán a beruházás szükségességét és gazdaságosságát fejtegette, s a létesítmény általános elhelyezési és üzemi adatait ismertette. Nagy Róbertné a duzzasztómű és a kapcsolódó létesítmények terveit részleteiben mutatta be. Patai László a duzzasztómű létesítésével kapcsolatos hidrológiai és hidraulikai vizsgálatok eredményeit értékelte. Felkért hozzászólóként szólt a tárgyhoz Berky Ferenc és dr. Márki-Zay Tjajos. A társadalmi bírálat anyagát a későbbiekben szaksajtónk részletesebben is közölni fogja. V. J.