Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
9. szám - Dr. Donászy Ernő: Toxikus szennyvizek élettani hatásának vizsgálata
427 Hidrológiai Közlöny 1966. 10. sz. BIOLÓGIA Toxikus szennyvizek élettani hatásának vizsgálata* Dr. DONÁSZY ERNŐ" A szennyvizek biológiai vizsgálata, a szennyvizek élettani hatásának felmérése a szennyvíztisztító berendezések biológiai folyamataira és a befogadók élővilágára nélkülözhetetlen a szennyvíztisztítás tervezésében és a szennyvizek hatásának megítélésében. Az alábbiakban elsősorban a mérnökök számára fontos kérdésekkel foglalkozunk. A szennyvíz-biológia területén a hazai fejló'dés elsősorban a szaprobiológiai, mikrobiológiai vizsgálatok terjedésével mérhető le. Jelentős vizsgálati anyag került már feldolgozásra és közlésre a szennyvíz-mikrobiológia tárgyköréből is. A higiéniás vizsgálatok kiterjesztése a felszíni vizekre nálunk is egyre jelentősebb lesz. Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet Vízélettani Osztálya megalakulása óta (1958) arra törekedett, hogy a szennyvízbiológia területén, aszennyvíztoxikológia vonalán tegyen kezdeményező lépéseket és előmozdítsa, hogy az Osztály feladatkörének megfelelően a befogadók élővilágát a mérgező hatások szempontjából vizsgálja, s bevezesse a toxikológiai vizsgálatokat, a kérdés szakirodalmát összegyűjtse és vizsgálatai révén a tervezőmérnökök ós szennyvízbiológusok, továbbá a vízminőségi felügyelet részére minél több, egzakt vizsgálatokon alapuló adatokat szolgáltathasson. Az alábbiakban a toxilcus szennyvizek fogalmával, a toxikus szennyvizek vázlatos áttekintésével, a toxikus hatások megjelenési formáival és a toxikológiai vizsgálatok alapjaival foglalkozunk. A toxikus szennyvíz fogalma Toxikusaknak azokat a szennyvizeket nevezzük, amelyek a szennyvíztisztító berendezésekben a szennyvíztisztításban fontos szerepet játszó szervezeteket, a befogadókban pedig a víz természetes élővilágát alkotó szervezeteket fiziológiai folyamataikban gátolják, szaporodásukat megakadályozzák, sőt a szervezeteket el is pusztítják. A toxikus hatás vagy úgy jelentkezik, hogy a szervezetek normális funkciójához az egyéb környezeti tényezőket nem változtatják meg, de úgy is jelentkezhet, hogv a toxikus szennyvíz a normális környezeti feltételeket is megváltoztatja: Megkülönböztetünk: 1. elsődlegesen toxikus szennyvizeket: a környezeti feltételek megváltoztatása nélkül fejtik ki káros hatásukat (pl. egyes fém-ionok, radioaktív anyagok); 2. másodlagosan toxikus szennyvizeket: közvetve fejtik ki káros hatásukat, amennyiben megváltoztatják a normális vízi környezetet (kémiai, fizikai változás); 3. harmadlagosan toxikus szennyvizeket: egy adott szervezet szempontjából sem közvetlenül, sem közvetve (a környezeti tényezők megváltoztatása révén) nem toxikusak, de az adott szervezet szem* A Magyar Hidrológiai Társaság Szennyvíz Szakosztálya 1964. június 24-én rendezett előadóülésén megtartott előadás. ** Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet, Budapest. pontjából fontos táplálékszervezeteket pusztítja el (pl. a vízfenéken élő haltáplálékállatokat pusztítja cl, míg a vízben élő szervezetek életben maradnak). A toxikus anyagok nem egyforma mennyisége pusztítja el a különböző vízi szervezeteket, nem egyformán károsan befolyásolja életfolyamataikat. Toxikussági küszöbérték fogalommal jelöljük a toxikus anyagnak, toxikus szennyvíznek azt a menynyiségét, amely már egyáltalán nem pusztítja el az élő szervezeteket vagy meghatározott időn belül nem hat károsan, illetőleg egyáltalán nem fejt ki fiziológiai, szaporodásbiológiai káros hatást a vízi szervezetekre vagy egyes vízi szervezetekre. A toxikus szennyvizek áttekintése Az anorganikus mérgek között toxikus hatásúak az oxidációsszerek, mint a klór, bróm, klóramin, káliumpermanganát, hidrogénperoxid és az ózon. Toxikusak a mérgező gázok: ammónia, kénhidrogén, kéndioxid, a foszfor (foszforhidrogén), szénmonoxid, továbbá az oxigén is, ha a légzéshez szükségesnél lényegesen nagyobb mennyiségben van jelen. A savak és lúgok, alkálifémek és földfémek, nehézfémek és még néhány anorganikus anyag, mint a kén, hidrazin, szénkéneg. Az organikus mérgek között első helyen említhetők a cián és ciánvegyületek; az alifás vegyületek közül a metán-, acetilén, ásványi olajok, alkoholok, nitrovegyületek stb. Az aromás vegyületek közül a benzol, toluol, xilol, fenolok, klórfenolok, benzaldehid, nitrovegyületek, merkaptánok stb., továbbá számos aliciklusos és heterociklusos vegyület, sok növényi és állati eredetű anyag, mint pl. a rotenon, gailuszsav, cserzőanyagok, festékanyagok. Detergensek. A növényvédelemben és a rovarkártevők elleni küzdelemben használt anyagok. A rövid, nagyon vázlatos felsorolásból is látható milyen sok mérgező anyag fenyegeti a vizek élővilágát, ha a szennyvizekkel a befogadókba jutnak. Sok esetben azonban magát a biológiai szennyvíztisztítást is veszélyeztetik. A toxikológiai vizsgálatok legfontosabb feladata az említett és még sok más szennyvizekbe jutó anyag élettani hatásának, hatásmechanizmusának vizsgálata. A mérgezés hatásának jellemzése A mérgező anyagok részben az élőszervezetekben meghatározott helyen hatnak, valamely szervet vagy szervrendszert támadnak meg (pl. bőr, kopoltvú, vagy pedig felszívódnak a szervezetbe és így Itatnak. Halak esetében pl. akut mérgezéskor a halak viselkedése egységes, a mérgező anyagnak megfelelő kórképet ad az időtartamtól függetlenül. (A MÁV Dombóvári Fatelítő Vállalat korábbi években megfelelő kezelés nélkül engedte a Kapósba