Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

9. szám - Dr. Urbancsek János: A pálcavázas- és szitaszövetes szűrő alkalmazásának gazdaságossági jelentősége a hazai rétegfeltárásban

424 Hidrológiai Közlöny 1966. 9. sz. Urbancsek J.: A pálcavázas- és szitaszövetes szűrő színére eső fajlagos vízhozamgyarapodásban is. A hagyományos szűrőjű kutaknál legjobb eredményt Kecskeméten értek el, de ennél is lényegesebben jobb a bugaci kút vízszolgáltatása, ahol a pálcavázas szűrő hasznos felülete a legnagyobb. A harmadik pálcavázas szűrőszerkezettel ellátott kutat Rémen a Dózsa Termelőszövetkezetben készítette a VITUKI megrendelésérc az előbbi kivitelező vállalat (K. 4.). Itt szándékosan az alsópleisztocén durvaszemcséjű homokréteg mellőzésével a felsőpannoniai apró- és középszemcséjű, tehát gyengébb minőségű vízvezető rétegekre telepítették a kutat. (A finomabb szemcseszerkezetre utal, hogy a kút a tisztítókompresszorozáskor sokáig homokolt annak ellenére, hogy 32-es szitaszövetethasználtak.) 194,1 m-től 229,1 m-igkét homokrétegbe 18,2 m szűrőt építettek és 1250 l/p vízhozam mellett egy négyzetméter beáramlási felszínre 12 l\ pjmjm

2 fajlagos vízhozam esik (4. ábra). Összehasonlítás kedvéért vizsgáljuk meg, hogy ettől északra 400 m-re a községi vízműkúttal (B. 3.), amelyet az előbb említett negyedkori durvaszemcséjű rétegre képeztek ki, milyen fajlagos vízhozamot értek el hagyományos szűrővel. A 138,5—146,5 m-ben feltárt pleisztocén homokrétegről 450l/p vízmennyiséget kaptak 15 l/p/m/m

2 fajlagos vízhozamgyarapodással. Ez utóbbi jobb eredmény azonban csak látszólagos, mert hogyha figyelembe vesszük a két víz vezető réteg homokjának szemcseeloszlási görbéjét, megállapíthatjuk, hogy a 0,3 mm-nél nagyobb homokszemcsék a fiatalabb üledékekben 40, az idősebb képződményben pedig mindössze 20%-ban szerepelnek, s ennek ellenére a két kút teljesítőképessége csaknem ugyanaz (5. ábra). Ez előbbi vizsgálatnak igen nagy fontosságot kell tulajdonítani, mert pálcavázas szűrő alkalmaI 100 N ,<o ^150. gtfJ?4. ábra. Rém, Dózsa Termelőszövetkezet (K. 4.) fúrt kútjának karotázs szelvénye 1. földtani rétegsor, 2. pálcavázas szitaszövetes szűrő. Puc. 4. KapomancHoe cenenue npoöypeHHOü CKeajKUHbi PeM, Koonepamue flootca (K-4) 1 — reo.nornuecKoe cTpoeHne, 2 — <t>HJibTp h3 CTajibHbix cTepWHeií Fig. 4. Log profilf of well K. 4 drilled at Rém 1. Geological profilé, 2. Rod-screen well filter HOMOK HOMOK DURVA I FINOM DURVA \ FINOM 1; \ 1 1 M. L \ \ S| \ \ 2 1,0 0,6 0,2 0,11 1,0 0,6 0,2 C,f Szemcsebtmérl [mm] 5. ábra. Szemcseösszetételi görbe a rémi kutatófúrás alsópleisztocén I. (ISI—149 m) és felsőpannoniai II. (219—229 m) homokrétegből Puc. 5. Kpueaa zpauojiyMempunecKozo cöcmaea necianozo CAoa ÖAÍI aceajicuHbi I. u II. (PeM, HUJKHUÜ nAeücmoifeii) (131—149), (eepxiiuü nanHon) (219—229 M) Fig. 5. Órain size distribution curves for the LowerPleistocene (131 to 149 m, Curve No. I) and UpperPannonian (219 to 229 m, Curve No. II) sand layers zása esetén a gyengébb minőségű felsőpannoniai homokrétegekből hasonló vízmennyiség tárható fel, mint a negyedkori üledékekből perforált szűrővel. Különösen a Dunántúlon van ennek nagy jelentősége, ahol a kutak túlnyomó többségével a pannóniai homokrétegeket csapolják meg. Pálcavázas szűrővel még az előbbieknél is jobb eredményt értek el a nyírségi törmelékkúp déli részén, Üjlétán, ahol a debreceni IV. vízmű déli irányba való bővítésére, ill. az ott hasznosított alsópleisztocén vízadó rétegek további kiterjedésének felkutatására a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet az OVE. Vízkutató és Fúró Vállalattal kutató fúrást mélyíttetett le. Itt az alsópleisztocén homokrétegek, amelyeket 156, 2—159,9 valamint 168,0—181,2 m-ben szűrőzték be lényegesen rosszabb kifejlődésűek, mint a vízmű területén bárhol és ennek ellenére az itteni kút teljesítőképessége megegyezik az előbbiekével. A IV. vízmű területén az idősebb negyedkori képződményeket kavicsos- és murvás-durvahomok képviseli és a kutak szűrője teljes hosszúságában ezekben a rétegekben áll. Ezzel szembena kutatófúrás 16,9 m hosszt! szűrőzött szakaszában csak 9,2 m a murvás durvahomok, 6,1 m iszapos homok, 1,6 m pedig agyag. A kétféle szűrőzési eljárással megépített kutak vízszolgáltatásának összehasonlítására a vízmű tíz legjobb kútját választottuk ki, azokat, amelyeknek az átlagos fajlagos vízhozama 100 l/p/m-nél nagyobb. Külön-külön kiszámoltuk az egyes kutak egy négyzetméter szűrőfelületére eső fajlagos vízhozamát és ezt átlagolva úgy adódott, hogy a kutak fajlagos teljesítőképessége 18 l/p/m/m

2. Az újlétai kút szűrőjének egy négyzetméterére eső fajlagos vízhozamának a számításánál, mivel reométeres vizsgálat nem volt, hasonlóan jártunk el és itt is a szűrő teljes felületére számoltuk ki a fajlagos vízhozamot, holott csak ő4,6°/

0-a áll durvaszemcséjű üledékben-, a többi részén, az iszapos homok-