Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és műszaki hírek

O'sváth J.: Öntözéses kísérletek Hidrológiai Közlöny 1966. 9. sz. 405 5. Die Reprasentationskraft der typisierten, auf dem Landesgebiet planmássig zerstreuten und mehrere Jahre hindurch rutinartig wiederholten Versuchsreihen, das in der Datensammlung aufgeháufte und leieht nutzbare Kenntnismaterial, die viele Veránderliche berücksiehtigende Analyse, besonders wenn wir die untersuchte Eigensohaft nicht auf qualitative (Jahr, Ort, Behandlung) sondern auf quantitative (eindeutig physikalisehe und chemische) Charakteristiken beziehen, bieten neue, früher nicht geahnte Möglichkeiten. Planning Irrigation Experi ments By. J. O'sváth Irrigation experiments should be planned in the manner commonly accepted for other field experiments, i.e., by observing the principles of repetition, random sampling and blocking. In irrigation experiments adherence to the factorial principle is of increased significance, and thus the following procedure is recommended : 1. As large as possible a number of operation factors should be included in the studies and these should be considered invariably in their full combinations. Effects and interactions, and from these in turn effective areas required for operation efficiency calculations can be determined thereby. The modern type of arrangement corresponding, most closely to the problem under consideration, can readily be selected from various collections of standard plans. 2. Since blocking may be achieved in somé instances in an incomplete manner only, during experiments •concomitant properties (such as missing plots, damages, etc.) should preferably be assessed, to serves as an eventual basis for correcting occasional bias of the main property (e.g. crop). 3. The factorial principle may be extended alsó by introducing new variables (properties) into the investigation, which provide insight into the effect mechanism of natural phenomena. In irrigation studies components of the main property (crop components) are of primary interest. 4. By recording direct, or indirect environmental changes caused by operation factors, the system of effect mechanism can be extended to hydrological, pedological and meteorological parameters as well. As demonstrated by examples of Martonvásárhely factorial experiment plans can be realized without difficulty alsó in irrigation experiments. It was found economical to include as many as possible of the variables (treatment, properties, circumstances, etc.) because of the large increase of information material. The prerequisites for similar complex investigations could be summarised as follows: 1. Specialists in various fields, namely hydrologists, biologists, pedologists, meteorologists, etc. should cooperate in such experiments completing and helping each other by their knowledge, instruments, measurernents and observations assessments and other activities. 2. In the numerical processing of data, besides variance analysis more refined methods of multivariate statistical analysis (multivariate regression- and correlations calculation, path-analysis, discriminance analysis, factor analysis) should be introduced. 3. Data procession is impossible without automation (electronic cumputers in agricultural research), which would entail the standardization of experimentál methods. Automation involves. 4. the presentation of data on punched cards. The systematic, convenient and accessible storage and documentation of these cards would form the basis of the „archive", so urgently needed in agricultural research. 5. The considerable knowledge accumulated during experiments distributed to plan over the country and repeated using standardized methods as routine for several years, the information material accumulated by data storage and easily accessible offers new, undreamt-of possibilities, if processed properly with multivariate methods and by considering quantities rather than quality (Years, places, treatment) aspeets. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető : Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Magyar Hidrológiai Társaság Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztálya a Magyar Agrártudományi Egyesület Agrár gazdasági Társasága Műszaki Fejlesztési, valamint Üzemszervezési és Telepítési Szakosztályával közösen 1966. május 13-án „A Geotermikus energia felhasználása a mezőgazdaságban" címmel ankétot rendezett. Az ankét megnyitóját dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöke tartotta, majd a következő előadások hangzottak el: Dr. Sehmidt Eligius Róbert: Hévízfeltárási lehetőségek. Balogh Jenő: A geotermikus energia komplex hasznosítása. Dr. Krénusz Ferenc: A geotermikus energia mezőgazdasági hasznosításának problémái. Az előadások nyomán kialakult vitában dr. Dobos Károly vitavezetése mellett Stiller Róbert, dr. Pogácsás György, Bordhayser Antal és Kiss Dezső felkért hozzászólóként vett részt. A vitát követően az ankét résztvevői határozatot hoztak, hogy a megvitatott kérdések nevesebb művelőiből alakuljon egy szűkebb bizottság, amely jelentést és javaslatokat dolgoz ki az illetékes minisztériumoknak ós főhatóságoknak, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak. A Fővárosi Csatornázási Művek — Társaságunk Szennyvíz Szakosztályának részvételével — 1966. június 9-ón a Délpesti Szennyvíztisztító Telepen bemutatót rendezett. Az általános ismertetés után bemutatták a telep üzemét, a csatornatisztító gépeket, eszközöket, a csatornavizsgáló berendezéseket, a csatornabúvárok felszerelését, a szennyvízvizsgáló laboratóriumot és ismertettek egyes fontosabb újításokat. * A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1966. június 14-i előadóülésén Dr. Fleps Wálter az ötnapos biokémiai oxigénigény-mérés megbízhatóságáról és a vizek szennyezettségének megítélésére használhatóságáról adott elő. Ismertette a biokémiai oxigónemésztés időbeli lefolyását, s bemutatta az oxigén emésztési görbe matematikai kifejezésére vonatkozó eddigi törekvéseket. Felvetette a kétnapos BOI érték ötnapossá, az ötnapos BOI érték húsznapossá való átszámításának pontossági kérdését és módszereket ismertetett a teljes BOI meghatározására. * A Magyar Hidrológiai Társaság Szennyvíz Szakosztálya, Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztálya és az Építőipari Tudományos Egyesület Mérnöki Létesítményi és Közműépítési Szakosztálya 1966. június 21-én tanulmányúttal egybekötött ismertetést rendezett a Komáromi Kőolajipari Vállalat szőnyi telepén a vízkivételi mű, a víztisztító mű és az olajos szennyvíztisztító berendezés megtekintésére. Az ismertetéseket Szebényi Lajos, Muhits Tamás és Mucsy György tervező mérnökök tartották.