Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

9. szám - Dr. Szesztay Károly: Az öntözési vízszükséglet meghatározásának néhány kérdése

390 Hidrológiai Közlöny 1966. 9. sz. Szesztay K.: Az öntözési .vízszükséglet Április 1. és október 31. közötti összegek +32 X + 37+ + +48 "+53 49 Szegedi adatok 600 500• 1 I 700 C, mm + 27 + 44 . 38 + + 49 +53 • +30 45 57 41 „ *3t +33 +40 * „55 56 + + 21 ' 51*+ +

2

8S

!+50\" 50 +

S +43 +59 + 46 +23 +35 +34 47 54 +31 29 +32 300 400 500 Szegedi adatok SOO M -100

1 1 J irih I sí. és okto ber31 közt itti össze gek ? x S ^ fc. Nf \N •O <5> N V s. S V S> \ \ s N

>1 N \ 1871-1960 evi adatok 1921-1960 évi adatok 1941-1960 évi adatok \ \ < \ \ \ L \ \ Maximumok Átlagos visszatérési idő, T, [év] Minimumok 100 50 20 10 5 4 3 2 3 4 5 10 20 50 100 2 3 45 15 702530 40 50 60 707510 90 6/ófordo/ósi valószínűség, p [X] 96 99 5. ábra. Az ugyanazon évi debreceni és szegedi lehetséges párolgás és csapadék adatainak kapcsolata (1921—1960) Puc. 5. Cen3b 803M0MCH0Z0 ucnapenua u ocadKoe e zz. JJeöpeifeH u Cezed e moM wce CÜMOM nepuode (1921—1960) Fig. 5. Relationship between data on potential evapotranspiration and precipitation at Debrecen and Szeged in the same years (1921 to 1960) D25- (f

2

5) = 435 mm: 420 mm =1,04 D[

0: (Z>

1

0) = 520 mm: 495 mm =1,06 Dd : (Do) =565 mm: 510mm=l,10 D

2 : (D

2) =600 mm: 540 mm=l,12 . Mint látható a viszonylagos eltérések az átlagos viszonyoktól a szélsőségek felé fokozatosan növekszenek és a gyakorlatilag figyelmet érdemlő értéktartományban nem nagyobbak 5—10%-nál. A kétféle módon számított vízhiányok eltérésének oka, hogy a két alaptényező (a csapadék és a lehetséges párolgás) időbeli összetalálkozása nem teljesen véletlen jellegű. Amint a 3. ábrán látható a csapadékos években némiképp nagyobb a valószínűsége a kis lehetséges párolgásnak mint a nagynak. A kétféle úton számított vízhiányok közötti eltérés nagyságára, illetve egy esetleges javítási tényező bevezetésének célszerűségére természeté6. ábra. Az időszak hosszának hatása a lehetséges párolgás, a csapadék és éghajlati vízhiány tapasztalati valószínűségének megállapításában (Debrecen, 1871—1960) Puc. 6. BjiUHHue npodoAMumeAbHOcma nepuoda e onpedeAenuu onbimnoü eepofimHocmu 803MOXCHOZO ucnapenuH, ne_ docmamKoe e ocadKax u ícjiUMammecKUx nedocmamKoe Fig. 6. The effeet of period length on the determination of empirical probability of potential evapotranspiration, precipitation and climatic moisture deficiency (Debrecen, 1871 to 1960) sen csak több állomásra elvégzett vizsgálat alapján lehetne megbízhatóan következtetni. Az ugyanazon évi debreceni és szegedi adatok kapcsolata az éghajlati vízhiány meglehetősen nagy mértékű területi együtt járására utal (4. ábra), ami — mint az 5. ábrán látbató — elsősorban is a lehetséges párolgás területi együtt járásával magyarázható. A második kérdésre vonatkozóan a debreceni állomásra elvégeztük a 2. táblázat és a 2. ábra szerinti feldolgozást 40 évi (1921—1960) és 20 évi (1941—1960) adatsor alapján is. Amint a 6. ábrán látható az időszak hosszának változása a lehetséges párolgás esetében csak igen kis mértékben, az éghajlati vízhiány esetében azonban már jelentékenyen megmutatkozik a valószínűségi görbe alakulásában. Az öntözési vízszükséglet értékváltozásai a növényféleségek szerint A hazai előírásokban megadott öntözési vízszükségleti adatoknak a növényféleségek szerinti értékváltozásait az 1. táblázat 7—12. oszlopában